„... hogyan kell szolgálnod az Isten házában, amely az élő Isten egyháza...” 1Tim 3,14–16
14 Ezeket pedig abban a reményben írom neked, hogy hamarosan eljutok hozzád. 15 Ha pedig késnék, ezekből tudd meg, hogyan kell szolgálnod az Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és erős alapja: 16 Valóban nagy a kegyesség titka: aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a népek között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben.
Bibliaolvasó Kalauz – Kónya Ákos igemagyarázata
Istentiszteleteinken újra és újra meg szoktuk vallani azt, amit Istenről, az ő Fiáról és a Szentlélekről hiszünk. Ma egy ilyen hitvallásról hallunk. Krisztusról szól ez az üzenet. Ő az, aki eljött hozzánk, az angyalok látták a dicsőségét, és hirdették, még ma is hirdetik szeretetét. Hozzá, az ő dicsőségébe tartunk mi is. Csodálatos dolog erre gondolni a mai napon, hogy egy ilyen Úrhoz és Mesterhez tartozhatunk.
RÉ21 630 RÉ 468
Napi ének | 746 | Éltem minden dolgában
„…nevetséges lett az igaz és feddhetetlen!” Jób 12
1 Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta: 2 Azt hiszitek, ti vagytok az egész nép, és veletek kihal a bölcsesség? 3 Nekem is van annyi eszem, mint nektek, és nem vagyok alábbvaló nálatok. Ki ne tudna ilyesféléket? 4 Nevetséges lettem barátaim előtt, mert Istenhez kiáltoztam meghallgatásért; bizony, nevetséges lett az igaz és feddhetetlen! 5 A szerencsétlen ember megvetni való – gondolja, aki biztonságban él –, föl kell taszítani, ha megtántorodott! 6 Nyugtuk van a pusztítóknak sátrukban, biztonságban élnek, akik ingerlik Istent, és akik azt hiszik, hogy Istent a markukban tartják. 7 Kérdezd csak meg a jószágokat, azok is tanítanak, és az égi madarakat, majd a tudtodra adják! 8 Vagy elmélkedj a földről, az is tanít, a tenger halai is beszélnek neked. 9 Ki ne tudná mindezekről, hogy az Úr keze alkotta őket? 10 Az ő kezében van minden élőlény élete és minden ember lelke. 11 Hát nem kell a fülnek megvizsgálni a szavakat, ahogy az íny kóstolja az ételt? 12 Az öregemberek lennének a bölcsek, és a hosszú életűek mindig a megfontoltak? 13 Istené a bölcsesség és hatalom, övé a tanács és az értelem. 14 Ha lerombol valamit, nincs, ki felépítse; ha valakit bezár, nincs, ki kiengedné. 15 Ha elzárja a vizeket, kiszárad minden; ha nekiereszti, elpusztul a föld. 16 Tőle van az erő és a siker, hatalmában van a tévelygő és a tévelygésbe vivő. 17 Tanácsadókat tesz bolonddá, és gúnyt űz a bírákból. 18 Királyok bilincseit oldja le, és béklyót fon kötélből a derekukra. 19 Papokat tesz bolonddá, hatalmasokat ügyefogyottá. 20 Megbízhatók fogynak ki miatta a szóból, vének ítélőképességét ragadja el. 21 Előkelőkre zúdít megvetést, a hatalmasok fegyverét elveszi. 22 Mély, sötét titkokat leplez le, napvilágra hozza a homályos dolgokat. 23 Népeket tesz naggyá, majd elpusztítja őket, népek határát terjeszti ki, azután elűzi őket. 24 Megfosztja értelmétől az ország népének vezetőit, és engedi, hogy úttalan pusztában bolyongjanak. 25 Sötétben tapogatóznak világosság nélkül, hagyja, hogy bolyongjanak, mint a részegek.
Az Ige mellett – Kustár Zoltán igemagyarázata
(4) „…nevetséges lett az igaz és feddhetetlen!” (Jób 12)
Jób e válaszában elismeri Isten mindenhatóságát, de a barátok ellen is fordítja azt. Nem ő az, aki nem találja már a bölcsességet, hanem a barátoktól tagadta meg az Úr a kinyilatkoztatást: önmagában a többség és az öregkor ehhez még nem elég. Az pedig, hogy az igazi megértésre és belátásra végül ki juthat el, egyedül Istenen múlik. Mindeközben találó az, ahogy Jób a barátait jellemzi: „A szerencsétlen ember megvetni való – gondolja, aki biztonságban él –, föl kell taszítani, ha megtántorodott!” (5) Igen, a szerencsésebbek örök kísértése, hogy magukat jobbnak gondolják azoknál, akiket csapások érnek. Sőt hajlunk arra is, hogy őket hibáztassuk a sorsukért, bántó ítéletet alkotva felettük. Így a bajban lévő úgy érzi, a többiek csak rontanak a helyzetén: fellökik, aki megtántorodott. Jézus nem ilyen volt. Ő szóba állt a bűnösökkel, a vámszedőkkel, a házasságtörőkkel, hirdetve nekik Isten szabadítását, és őket is megajándékozta a szabadulás csodájával – a megtérés pedig mindig erre az „odahajlásra” következett. Tudunk mi is segíteni a bajban lévőn, kioktatás, vádaskodás nélkül? Tudunk előbb szeretni, mint kéretlen tanácsot adni? Mi legyünk ebben is Krisztus követői!
