„Tégy engem, mint pecsétet a szívedre” Énekek 8
1 Bárcsak bátyám lennél, ki anyám mellét szopta! Ha az utcán találkoznánk, megcsókolhatnálak, és nem szólnának meg. 2 Elvezetnélek, anyám házába vinnélek. Te tanítgatnál engem, én meg fűszeres borral itatnálak, édes gránátalmaborral. 3 Bal karja a fejem alatt, jobbjával átölel engem. 4 Kérve kérlek titeket, Jeruzsálem lányai: Ne keltsétek, ne ébresszétek föl a szerelmet, amíg nem akarja! 5 Ki ez a lány, aki a pusztából jön szerelmesére támaszkodva? Az almafa alatt költöttelek fel, ahol anyád vajúdott veled, ahol vajúdott, és megszült téged. 6 Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony, erős a szerelem, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja. 7 Sok víz sem tudja eloltani a szerelmet, folyók sem tudják elsodorni. De ha valaki háza minden kincsét kínálná is a szerelemért, csak megvetnék érte. 8 Kicsi még a mi húgunk, nincsen neki melle. Mit csináljunk húgunkkal, amikor megkérik? 9 Hogyha kőfal, építünk rá ezüst pártázatot; hogyha pedig ajtó, bedeszkázzuk cédrusfával. 10 Kőfal vagyok, melleim, mint a tornyok; de őelőtte olyan leszek, mint aki megtalálta boldogságát. 11 Szőlője volt Salamonnak Baal-Hámónban, szőlőjét őrökre bízta, mindegyikük ezer ezüstöt hozott a termésért. 12 A magam szőlőjére magamnak van gondom. Az ezer ezüst legyen a tiéd, Salamon, kétszáz pedig a termés őrzőié. 13 Te, kertekben lakó lány! Barátaim a szavadat lesik, hadd halljam én is! 14 Siess hozzám, szerelmesem, mint egy gazella vagy egy fiatal szarvas a balzsamillatú hegyeken!
Bibliaolvasó Kalauz – Mikola Borbála igemagyarázata
Régen az értékes tárgyakat a tulajdonos pecséttel jelölte meg. A feleség pecsét akar lenni férje szívén, kifejezve, hogy elválaszthatatlanok. Amíg csak a férje szíve ver, közel akar lenni hozzá, tudni és érezni akarja, hogy szereti. Legyen elpecsételt a szeretete, de a tettei is az immáron elsődleges kapcsolatára nézve történjenek. Isten ismeri ezt az izzó szeretetet. Semmi el nem veheti, meg nem változtathatja a szeretetét, amit meg is mutatott Krisztusban.
RÉ21 794 RÉ 498
Áldás | 846 | Áldjon meg téged, áldjon az Úr (k)
„Mert jobb jót, mint gonoszt cselekedve szenvedni, ha ez az Isten akarata.” 1Pt 3,8–17
8 Végül pedig legyetek mindnyájan egyetértők, együttérzők, testvérszeretők, könyörületesek, alázatosak. 9 Ne fizessetek a gonoszért gonosszal, vagy a gyalázkodásért gyalázkodással, hanem ellenkezőleg: mondjatok áldást, hiszen arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek. 10 Mert aki szeretne örülni az életnek és jó napokat látni, óvja nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot; 11 forduljon el a gonosztól, és cselekedjék jót, keresse és kövesse a békességet; 12 mert az Úr szeme az igazakon van, és füle az ő könyörgésükre figyel, az Úr arca pedig a gonoszt cselekvők ellen fordul. 13 De ki az, aki bántalmaz titeket, ha buzgón igyekeztek a jóra? 14 De még ha szenvednétek is az igazságért, akkor is boldogok vagytok; a fenyegetésüktől pedig ne ijedjetek meg, se meg ne rettenjetek. 15 Ellenben az Urat, Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. 16 Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek, hogy amivel rágalmaznak titeket, abban megszégyenüljenek azok, akik gyalázzák a ti Krisztusban való példás életeteket. 17 Mert jobb jót, mint gonoszt cselekedve szenvedni, ha ez az Isten akarata.
Az Ige mellett – Lányi Gábor igemagyarázata
(17) „Mert jobb jót, mint gonoszt cselekedve szenvedni, ha ez az Isten akarata.” (1Pt 3,8–17)
„Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! / Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.” (József Attila: Két hexameter) – talán sokunk élettapasztalata igazolja a költő keserű sorait. Mind egyre megy; akár így, akár úgy; ez az emberi tapasztalat, ugyanaz a végkifejlet: a világ farkastörvényei között nincs emberi megjutalmazása a tisztességes életnek. És ha nincs e világi megjutalmazás, akkor mi értelme is lenne erkölcsi tartással élni? Az apostol ma azt hozza elénk, hogy csak azért és úgy lehet értelme, mert létezik másfajta, isteni jutalmazás: „jobb jót, mint gonoszt cselekedve szenvedni, ha ez az Isten akarata.” (17) A „kiterítések”, háttérbe szorítások, bántalmak között is Isten akaratát kereső és követő élet nem marad az Isten figyelme nélkül: „az Úr szeme az igazakon van, és füle az ő könyörgésükre figyel”(12). A levetettségben is Isten mellett kitartó ember arra hivatott, hogy áldást örököljön (9), és az ilyen ember minden külső, emberi megszorítottsága ellenére is az, aki örülni képes az életnek (10).
