„... Ha egy férfi vagy egy nő bármilyen vétket követ el egy másik ember ellen, az az Úr ellen követ el hűtlenséget” 4Móz 5
1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2 Parancsold meg Izráel fiainak, hogy küldjenek ki a táborból mindenkit, akinek kiütése vagy folyása van, vagy aki holttest miatt tisztátalan. 3 Akár férfi, akár asszony, küldjék ki. A táboron kívülre küldjék őket, hogy tisztátalanná ne tegyék táborukat, ahol én közöttük lakozom. 4 Izráel fiai eszerint jártak el: kiküldték őket a táboron kívülre. Úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogyan Mózesnek megparancsolta az Úr. 5 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 6 Mondd meg Izráel fiainak: Ha egy férfi vagy egy nő bármilyen vétket követ el egy másik ember ellen, az az Úr ellen követ el hűtlenséget, és így kártérítéssel tartozik. 7 Az ilyenek vallják meg vétküket, amelyet elkövettek, térítsék meg az okozott kárt teljes értékében, és tegyék még hozzá annak ötödrészét, úgy térítsék meg annak, akinek tartoznak vele. 8 De ha nincs annak az embernek örököse, és így nincs kinek megtéríteni a kárt, akkor az Úrnak kell a kárt megtéríteni: legyen az a papé, az engesztelési koson kívül, amellyel elvégzi érte az engesztelést. 9 Minden felajánlás, amelyet Izráel fiai szent adományként odavisznek a paphoz, a papé legyen. 10 Ha valaki azt, ami az övé, szent adományként odaadja a papnak, az a papé legyen. 11 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 12 Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha valakinek a felesége eltévelyedik, és hűtlenséget követ el ellene, 13 és valaki vele hál, és közösül vele, de férje előtt titokban marad, hiszen az asszony titkolja, hogy tisztátalanná vált, tanú pedig nincs ellene, mert nem érték tetten, 14 de a férjben féltékenység támad, és féltékeny lesz a feleségére, mert az tisztátalanná lett; vagy ha féltékenység támad benne, és féltékeny lesz a feleségére, holott az nem lett tisztátalanná, 15 akkor vigye el a férj a feleségét a paphoz. Vigye el az érte járó áldozatot is: egytized véka árpalisztet, de olajat ne öntsön rá, se tömjént ne tegyen rá, mert féltékenységi áldozat az, emlékeztető áldozat, bűnre emlékeztet. 16 Vezesse oda a pap az asszonyt, és állítsa az Úr színe elé. 17 Öntsön a pap egy cserépedénybe szent vizet, azután vegyen a pap a hajlék földjén levő porból, és tegye a vízbe. 18 Állítsa a pap az asszonyt az Úr színe elé, bontsa ki az asszony haját, és tegye annak a tenyerébe az emlékeztető áldozatot: féltékenységi áldozat az. A keserű, átokhozó víz azonban maradjon a pap kezében. 19 Azután eskesse meg őt a pap, és mondja ezt az asszonynak: Ha nem hált veled senki, ha nem tévelyedtél el tisztátalanul férjedtől, ne ártson neked ez a keserű, átokhozó víz, 20 csak akkor, ha eltévelyedtél férjedtől, és tisztátalanná váltál, mert férjeden kívül más is hált veled. 21 Eskesse meg a pap az asszonyt az átokhozó esküvel, és ezt mondja neki a pap: Adja az Úr, hogy a te neveddel mondjanak majd átkot és tegyenek elrettentő esküt néped körében! Tegye az Úr medencédet koraszülővé, méhedet dagadttá! 22 Hatoljon be ez az átokhozó víz a belső részeidbe, dagadjon meg a méhed, és legyen koraszülővé a medencéd! Az asszony pedig mondja rá: Ámen! Ámen! 23 Azután írja föl a pap ezeket az átkokat egy lapra, mossa bele a keserű vízbe, 24 és itassa meg az asszonnyal a keserű, átokhozó vizet, hadd hatoljon bele az átokhozó víz, keserves fájdalmat okozva. 25 Azután vegye ki a pap az asszony kezéből a féltékenységi áldozatot, mutassa fel az áldozatot az Úr színe előtt, és vigye az oltárhoz. 26 Vegyen a pap egy marokkal az áldozatból az asszony emlékeztető áldozatául, és füstölögtesse el az oltáron. Azután itassa meg az asszonnyal a vizet. 27 Miután megitatta vele a vizet, az fog történni, hogy ha az asszony csakugyan tisztátalanná vált, mert hűtlenséget követett el férje ellen, belehatol az az átokhozó víz, keserves fájdalmat okozva, megdagad a méhe, és koraszülővé válik a medencéje. Akkor majd annak az asszonynak a nevével mondanak átkot népe körében. 28 De ha nem vált tisztátalanná az asszony, hanem tiszta maradt, akkor a víz nem árt neki, és továbbra is képes lesz gyermeket szülni. 29 Ez a féltékenység törvénye. Ha egy asszony eltévelyedik férjétől, és tisztátalanná válik, 30 vagy ha valakiben féltékenység támad, féltékeny lesz a feleségére, és ezért az Úr színe elé állítja az asszonyt, akkor a pap mindenben e szerint a törvény szerint járjon el. 31 A férj mentesül a bűntől, az asszonynak pedig bűnhődnie kell, ha bűnös.
Bibliaolvasó Kalauz – Rácz Lajos igemagyarázata
Isten jelenlétének következményei vannak: a tisztátalanság a táborból való kiküldéssel (1–4), a károkozás kártérítéssel jár (6–8), a házastársi hűtlenség átkot von maga után (12–31)! A törvényadás korlátokat ad és határt szab. Másrészt népe számára csak Isten jelenléte teszi biztonságossá a vándorlást. Mi az újszövetségi kegyelem részeseivé lettünk, de ez nem jelenheti azt, hogy olcsó a kegyelem, és Istennek bármi megfelel, „...mivel ő, a Szent hívott el titeket, ti is szentek legyetek egész magatartásotokban” (1Pt 1,15).
RÉ21 180 RÉ 119
Napi zsoltárének | 167 | Siess, nagy Úr Isten, én segítségemre
„Barnabás azonban maga mellé vette, elvitte az apostolokhoz...” ApCsel 9,19b–30
19b Néhány napig együtt volt a damaszkuszi tanítványokkal, 20 és azonnal hirdetni kezdte a zsinagógákban, hogy Jézus az Isten Fia. 21 Mindenki csodálkozott, aki hallotta, és így szóltak: Hát nem ő az, aki üldözte Jeruzsálemben azokat, akik segítségül hívják ezt a nevet, és aki ide is azért jött, hogy megkötözve a főpapok elé vigye őket? 22 De Saul egyre jobban felbátorodott, és zavarba hozta a damaszkuszi zsidókat, bebizonyítva nekik, hogy Jézus a Krisztus. 23 Amikor pedig már jó néhány nap eltelt, a zsidók elhatározták, hogy végeznek vele. 24 Saul azonban megtudta, hogy mire készülnek. Még a kapukat is éjjel-nappal őrizték, hogy megölhessék, 25 de a tanítványok elvitték, és éjjel a városfalon lebocsátották egy kosárban. 26 Amikor Saul megérkezett Jeruzsálembe, csatlakozni próbált a tanítványokhoz, de mindenki félt tőle, mert nem hitték el, hogy tanítvány. 27 Barnabás azonban maga mellé vette, elvitte az apostolokhoz, és elmondta nekik, hogyan látta az Urat az úton, beszélt is vele, és milyen bátran szólt Damaszkuszban Jézus nevében. 28 Ettől fogva velük együtt járt-kelt Jeruzsálemben, nyíltan szólt az Úr nevében. 29 Beszélt és vitázott a görög nyelvűekkel, azok pedig arra készültek, hogy végeznek vele. 30 Amikor azonban megtudták ezt a testvérek, levitték őt Cézáreába, és elküldték Tarzuszba.
Az Ige mellett – Bella Péter igemagyarázata
(27) „Barnabás azonban maga mellé vette, elvitte az apostolokhoz...” (ApCsel 9,19b–30)
Pál számára keresztyénségének eleje egyáltalán nem volt egyszerű. Persze ő az, aki pár nap után beleveti magát az élet sűrűjébe, és a damaszkuszi zsinagógában hirdeti Jézus Krisztust. Korábbi szövetségesei nem tudják ezt mire vélni, nem értik, hamar arra jutnak, hogy meg kell őt ölni. Hívő testvérei segítenek neki életben maradni. Ahogyan egy hívő testvér, Barnabás az, aki a következő nagy akadályon átviszi, akkor, amikor Jeruzsálemben még mindig bizonytalanság lengi körül. Nem bíznak benne, de kiáll valaki mellette. Tanú lesz, kezes, aki először adja meg a bizalmat és vállalja a garanciát. Később ugyancsak a többi hívő segítsége kell, hogy Saul az újabb merénylet elől elmeneküljön. Barnabás – és még ki tudja, mennyi, nekünk már ismeretlen keresztyén – segítette a későbbi nagy apostol első lépéseit. És ki tudja, hány emberünk volt-van nekünk a hitünk kezdeti és későbbi lépései folyamán, akik bíznak bennünk, teret adnak, bátorítanak és tanítanak. Vagy mi lehetünk mások számára Barnabássá, akik odaállunk segíteni, erősíteni azt, aki egyedül maradt. Nagy áldás, hogy Krisztust követni nem magányos feladat!
