„...Áron vesszeje kihajtott...” 4Móz 17,16–28
16 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 17 Szólj Izráel fiaihoz, és végy egy-egy vesszőt nagycsaládjaik minden fejedelmétől, összesen tizenkét vesszőt. Mindegyiknek a nevét írd föl a maga vesszejére. 18 Áron nevét a Lévi vesszejére írd, mert mindegyik vessző egy-egy nagycsalád fejéé. 19 Azután tedd le azokat a kijelentés sátrában a Bizonyság elé, ahol kijelentem magam nektek. 20 Annak a férfinak a vesszeje, akit kiválasztok, ki fog hajtani. Így csendesítem le Izráel fiainak a zúgolódását, akik zúgolódtak ellenetek. 21 Elmondta ezt Mózes Izráel fiainak, és minden fejedelem átadott neki egy-egy vesszőt. Nagycsaládonként egy fejedelemre egy vessző jutott, összesen tizenkét vessző. Áron vesszeje is ott volt a vesszők között. 22 Mózes letette a vesszőket az Úr színe elé a bizonyság sátrában. 23 Amikor másnap Mózes bement a bizonyság sátrába, látta, hogy a Lévi házából való Áron vesszeje kihajtott, bimbót fakasztott, virágot növelt, és beérett rajta a mandula. 24 Ekkor Mózes kihozott minden vesszőt az Úr színe elől Izráel fiaihoz. Megnézték, és mindegyik elvitte a maga vesszejét. 25 Akkor ezt mondta Mózesnek az Úr: Vidd vissza Áron vesszejét megőrzésre a Bizonyság elé, jelként a lázadóknak, és vess véget zúgolódásuknak, hogy meg ne haljanak! 26 Mózes eszerint járt el: úgy cselekedett, ahogyan megparancsolta neki az Úr. 27 Akkor ezt mondták Izráel fiai Mózesnek: Lásd, elpusztulunk, elveszünk, mindnyájan elveszünk! 28 Mindenki meghal, aki közeledni mer az Úr hajlékához! Vajon mindnyájunknak el kell pusztulnia?!
Bibliaolvasó Kalauz – Vincze Árpád igemagyarázata
„...Áron vesszeje kihajtott...” (23). Egy ág, ami nemcsak hajtásokat hoz, hanem egyik napról a másikra ott a termés is, a valóságban elképzelhetetlen. Mi hogyan választunk házastársat, igazgatót vagy más vezető személyt? Isten kiválasztottjának felismerése és elfogadása magában hordozza nemcsak az ígéretet, hanem annak gyümölcsét is. Húsvétkor így éneklünk erről: „Áronnak vesszeje megvirágozék, Tiszta szűztől gyermek születék, Mennyei királyul nékünk adaték, Krisztus Jézusnak nevezteték.” (RÉ21 408)
RÉ21 408 RÉ 320
Esti ének | 690 | Jézus Krisztus, szentek reménye
„Összegyűltek tehát az apostolok és a vének, hogy tanácskozzanak ebben az ügyben.” ApCsel 15,6–11
6 Összegyűltek tehát az apostolok és a vének, hogy tanácskozzanak ebben az ügyben. 7 Amikor nagy vita támadt, Péter felállt, és így beszélt hozzájuk: Testvéreim, férfiak, ti tudjátok, hogy régtől fogva engem választott ki Isten közületek, hogy az én számból hallják a pogányok az evangélium igéjét, és higgyenek. 8 A szíveket ismerő Isten pedig bizonyságot tett mellettük, amikor éppen úgy megadta nekik is a Szentlelket, ahogyan nekünk, 9 és nem tett semmi különbséget közöttünk és közöttük, mert hit által megtisztította szívüket. 10 Most tehát miért kísértitek azzal Istent, hogy olyan igát akartok a tanítványok nyakába tenni, amelyet sem atyáink, sem mi nem tudtunk elhordozni? 11 Ellenben mi abban hiszünk, hogy az Úr Jézus kegyelme által üdvözülünk. Éppen úgy, mint ők.
Az Ige mellett – Varga Vanda igemagyarázata
(6) „Összegyűltek tehát az apostolok és a vének, hogy tanácskozzanak ebben az ügyben.” (ApCsel 15,6–11)
A konfliktusos helyzetek, ismerjük, mennyi indulat, mennyi harc előidézői. Amikor biztos vagyok az igazamban, és a másik is a magáéban, mi szokott történni? Vagy hangos és látványos veszekedés, játszmázás, bizonygatás, vagy halk távolodás egymástól. Hogy ne bántsuk meg a másikat, inkább nem mondunk semmit. Elhallgatjuk a konfliktust. S mit tesznek itt az apostolok és a vének, amikor rádöbbennek, mennyire mást gondolnak az Isten ügyében? Összegyűlnek, és tanácskoznak. Vállalva saját véleményüket, nézetüket, mégis nyitottan a másik véleményére. Ám a sikeres megbeszélés és útkeresés mögött mégsem ez az attitűdjük van csupán, hanem az is: mindenki nyitott Isten vezetésére. A kapcsolatok, konfliktusok rendezése itt jóval több asszertív vagy egymást meghallgató kommunikációnál. Itt Isten akaratának közös keresése a lényeg. És akkor megszűnik az egók harca, eltűnik minden rossz érzés, mert kikerülünk abból a kényszerből, hogy vagy neki, vagy nekem lesz igazam. Vagy ő győz, vagy én. És az egymással való szembenállás helyett együtt szeretnénk megtalálni Isten által tervezett utunk. Áldottak a kapcsolatok, amelyek Isten útjának a felfedezésére indítanak minket!
