„Te ismersz engem, Uram! Látod, mert megvizsgáltad, hogy tied a szívem” Jer 12
1 Igaz vagy, Uram, ha perlek is veled. Hadd tegyem szóvá mégis azt, ami igazságtalan! Miért szerencsés a bűnösök sorsa? Miért boldogulnak mind, akik csalárdul élnek? 2 Elültetted őket, gyökeret is vertek, fejlődnek, gyümölcsöt is hoznak. Közel vagy a szájukhoz, de a szívüktől távol. 3 Te ismersz engem, Uram! Látod, mert megvizsgáltad, hogy tied a szívem. Válaszd külön őket, mint levágni való juhokat, és készítsd őket elő az öldöklés napjára! 4 Meddig gyászol még a föld, meddig maradnak szárazak a mezei növények? Lakóinak gonoszsága miatt elpusztul jószág és madár, ők pedig ezt gondolják: Nem látja meg Isten a mi végünket! 5 Ha gyalogosokkal futva is kifáradsz, hogyan fogsz lovakkal versenyezni? Ha csak békés tájon érzed biztonságban magad, mit fogsz csinálni a Jordán sűrűjében?! 6 Testvéreid és rokonaid is elárultak téged, teli torokból kiabálnak a hátad mögött. Ne higgy nekik, még ha szépen beszélnek is veled! 7 Elhagytam házamat, magára hagytam örökségemet, ellenség kezébe adtam azt, akit lelkem kedvel. 8 Úgy bánt velem örökségem, mint oroszlán az erdőben. Hangosan ordított rám, ezért meggyűlöltem. 9 Tarka madár az én örökségem, körülfogják a madarak. Gyűljetek össze, ti, mezei vadak, jöjjetek, egyetek! 10 Sok pásztor pusztította szőlőmet, taposta osztályrészemet. Drága osztályrészemet sivár pusztává tették. 11 Sivárrá tették, gyászba borult előttem, mint a sivatag. Sivárrá vált az egész ország, de senki sem törődik vele. 12 A puszta kopár hegyein pusztítók jönnek. Mert az Úr fegyvere pusztítja az országot egyik szélétől a másikig. Nincs békessége egy embernek sem! 13 Búzát vetettek, de tövist aratnak, hasztalan fáradoztak. Szégyent vallanak termésükkel az Úr izzó haragja miatt. 14 Ezt mondja az Úr minden rossz szomszédomról, aki hozzányúl az örökséghez, amelyet népemnek, Izráelnek adtam: Kigyomlálom őket a földjükből, Júda házát is kigyomlálom! 15 De miután kigyomláltam őket, újból megkönyörülök rajtuk: visszahozok mindenkit a maga örökségébe, a maga földjére. 16 És ha majd jól megtanulják, hogy az én népem szokása szerint hogyan kell az én nevemre, az élő Úrra esküdni – ahogyan egykor ők tanították Baalra esküdni a népemet –, akkor újra felépülnek majd népemmel együtt. 17 De amelyik nem hallgat rám, azt a népet gyökerestül kigyomlálom és elpusztítom! – így szól az Úr.
Bibliaolvasó Kalauz – Zsengellér József igemagyarázata
A „szomszéd füve mindig zöldebb” szemlélet életünk egyik megrontója. Szívünk mindig oda húz, ahol valami szebbnek és vonzóbbnak tűnik. Vélt vagy valós igazságainkért még Istenhez is odafordulunk, akár mások kárára is. Jeremiás ezért arra figyelmeztet, hogy nem másokhoz, hanem Istenhez kell mérni magunkat, aki elé állva mondhatjuk, ha mondhatjuk, hogy „Te ismersz engem, Uram! Látod, mert megvizsgáltad, hogy tied a szívem” (3).
RÉ21 394 RÉ 308
Adventi könyörgés | 379 | Ó jöjj, … Üdvözítő
„…az ígéret gyermekei vagytok.” Gal 4,21–31
21 Mondjátok meg nekem ti, akik a törvény uralma alatt akartok lenni, nem halljátok, mit mond a törvény? 22 Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt: az egyik a rabszolganőtől, a másik a szabad asszonytól. 23 De a rabszolganőtől való csak test szerint született, a szabad asszonytól való viszont az ígéret által. 24 Ez képes beszéd, mert ezek az asszonyok két szövetséget jelentenek. Az egyik a Sínai-hegyi szövetség, amely szolgaságra szül: ez Hágár. 25 Mert Hágár a Sínai-hegy Arábiában, megfelel a mostani Jeruzsálemnek, amely szolgaságban van fiaival együtt. 26 De a mennyei Jeruzsálem szabad: ez a mi anyánk. 27 Mert meg van írva: „Ujjongj, te meddő, aki nem szültél, vigadj és örvendj, aki nem vajúdtál, mert több a gyermeke az elhagyottnak, mint a férjes asszonynak.” 28 Ti pedig, testvéreim, Izsák módjára az ígéret gyermekei vagytok. 29 De amint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerintit, úgy van ez most is. 30 De mit mond az Írás? „Űzd el a rabszolganőt és a fiát, mert nem örökölhet együtt a rabszolganő fia a szabad asszony fiával.” 31 Ezért tehát, testvéreim: mi nem a rabszolganő, hanem a szabad asszony gyermekei vagyunk.
Az Ige mellett – Karsay Eszter igemagyarázata
(28) „…az ígéret gyermekei vagytok.” (Gal 4, 21–31)
A törvény nem ad sem igazságot, sem üdvösséget. Hamis evangélium az, amelybe a tévtanítók szabályokat és törvényeket is kevernek, mint Isten kegyelmének feltételeit. Mi az ószövetségi történetek ősi ígéretébe gyökereztünk bele, amelyet Ábrahám kapott az áldással. Igaz, Ábrahám és Sára tíz év után türelmetlenné vált, mivel nem született meg az ígért gyermek. Várakozásuk elbizonytalanodott. Ez azonban intő példa nekünk: saját megoldásukkal letértek Isten útjáról. Abból pedig zűrzavar támadt és konfliktusok sorozata (1Móz 16). Ábrahám fia, Izmael test szerint a rabszolganőtől születik, és nem ő a megígért. Majd Izsák lesz az, aki az áldás örököse. Addigra viszály, vetekedés, féltékenység támad a családban az asszonyok és a fiak között (29). Ábrahám nem talál békességes megoldást. Micsoda káosz, ha magunk vesszük kezünkbe a történetünket! Ma a törvény gyermekei azok, akik test szerint beleszülettek a vallás kulturális keretei közé, de nem a Lélek szerint járnak. Az ígéret gyermekei a hitből születnek. Formálódásukat Isten Lelke végzi. El ne csábítsanak minket divatos filozófiák, ideológiák, a saját türelmetlenségünk. Tanuljunk meg Istenre várni!
