„tiszta” 3Móz 14,1–32
1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2 Ez a poklos emberre vonatkozó törvény, amikor megtisztul: Vigyék el a paphoz, 3 a pap pedig menjen ki a táboron kívülre. És ha úgy látja a pap, hogy meggyógyult a poklos ember a poklos kiütésből, 4 akkor hozzanak a pap parancsára a megtisztulni akaróért két élő tiszta madarat, cédrusfát, bíbor fonalat és izsópot. 5 Azután vágják le a pap parancsára az egyik madarat egy friss vízzel teli cserépedény fölött. 6 Fogja a pap az élő madarat, a cédrusfát, a bíbor fonalat és az izsópot, és mártsa bele azokat az élő madárral együtt a friss víz fölött levágott madár vérébe. 7 Azután hintse meg a poklosságból megtisztulni akarót hétszer, és mondja ki, hogy tiszta. Az élő madarat pedig eressze szabadon a mezőn. 8 A megtisztulni akaró mossa ki ruháját, borotválja le mindenütt a haját és a szőrét, mosakodjék meg vízben, és tiszta lesz. Azután bemehet a táborba, de hét napig maradjon a sátrán kívül. 9 A hetedik napon borotválja le mindenütt a szőrét: a haját, a szakállát, a szemöldökét, és mindenütt másutt is borotválja le a szőrét. Mossa ki a ruháját, és mossa meg a testét vízben, akkor tiszta lesz. 10 A nyolcadik napon hozzon két hibátlan hím meg egy egyéves hibátlan nőstény bárányt, ételáldozatul pedig háromtized véka finomlisztet olajjal gyúrva, meg fél liter olajat. 11 Állítsa oda a tisztítást végző pap a megtisztulni akarót ezekkel együtt az Úr elé, a kijelentés sátrának a bejáratához. 12 Azután fogja a pap az egyik hím bárányt, mutassa be jóvátételi áldozatul a fél liter olajjal együtt: mutassa fel azokat felmutatott áldozatul az Úr színe előtt. 13 A bárányt azon a helyen vágja le, ahol a vétekáldozatot és az égőáldozatot szokták levágni, vagyis a szent helyen, mert a vétekáldozathoz hasonlóan ez a jóvátételi áldozat is a papé. Igen szent ez is. 14 Vegyen a pap a jóvátételi áldozat véréből, és kenje meg azzal a pap a megtisztulni akaró jobb fülcimpáját, jobb hüvelykujját és jobb nagylábujját, 15 azután vegyen a pap a fél liter olajból, öntse azt a maga bal tenyerébe, 16 majd mártsa bele a pap jobb kezének az ujját a bal tenyerében levő olajba, és hintsen ujjával az olajból hétszer az Úr színe elé. 17 A tenyerén maradt olajjal kenje meg a pap a megtisztulni akaró jobb fülcimpáját, jobb hüvelykujját és a jobb nagylábujját, a jóvátételi áldozat vére helyén. 18 A tenyerében maradt olajat pedig kenje a pap a megtisztulni akaró fejére. Így végezzen érte a pap engesztelést az Úr színe előtt. 19 Azután készítse el a pap a vétekáldozatot, és végezzen engesztelést a tisztátalanságból megtisztulni akaróért. Majd vágja le az égőáldozatot. 20 Mutassa be a pap az égőáldozatot meg az ételáldozatot az oltáron. Így végezzen érte engesztelést a pap, és akkor tiszta lesz. 21 De aki szegény, és nem telik neki ennyire, az hozzon egy bárányt jóvátételi áldozatul felmutatásra, hogy engesztelést végezzenek érte, ételáldozatul meg egytized véka olajjal gyúrt finomlisztet és fél liter olajat. 22 Hozzon két gerlét vagy két galambot is, ahogyan telik neki, az egyiket vétekáldozatul, a másikat égőáldozatul. 23 Vigye el azokat tisztulásának nyolcadik napján a paphoz, a kijelentés sátrának a bejáratához az Úr színe elé. 24 Fogja a pap a jóvátételi áldozatra való bárányt és a fél liter olajat, és mutassa fel azokat a pap felmutatott áldozatul az Úr színe előtt. 25 Azután vágja le a jóvátételi áldozatra való bárányt. Vegyen a pap a jóvátételi áldozat véréből, és kenje meg a megtisztulni akaró jobb fülcimpáját, jobb hüvelykujját és a jobb nagylábujját. 26 Öntsön a pap az olajból a maga bal tenyerébe, 27 és a bal tenyerében levő olajból hintsen a pap jobb kezének az ujjával hétszer az Úr színe elé. 28 Azután kenje meg a pap a tenyerében levő olajból a megtisztulni akaró jobb fülcimpáját, jobb hüvelykujját és jobb nagylábujját, a jóvátételi áldozat vére helyén. 29 A tenyerében maradt olajat pedig kenje a pap a megtisztulni akaró fejére. Így végezze el érte az engesztelést az Úr színe előtt. 30 Azután, ha csak arra tellett neki, készítse el az egyik gerlét vagy galambot. 31 Ha csak arra tellett neki, készítse el az egyiket vétekáldozatul, a másikat égőáldozatul az ételáldozattal együtt. Így végezzen a pap engesztelést a megtisztulni akaróért az Úr színe előtt. 32 Ez a törvény vonatkozik arra, akin poklos kiütés volt, de nem telik neki többre, amikor meg akar tisztulni.
Bibliaolvasó Kalauz – Vincze Árpád igemagyarázata
Micsoda felszabadító ítélet: „tiszta” (7). A tiszta víz iható. A tiszta ruha ünnepélyes. A „tiszta udvar, rendes ház” olyan tulajt jelöl, aki rendet tart maga körül. Ha „tiszta vizet öntünk a pohárba”, megbeszéljük, rendezzük a félreértéseket, zavaros helyzeteket. Hatalmas eredmény, ha a függő hetek, hónapok, évek, évtizedek óta tiszta. Isten mondja: Krisztus által tiszta vagy! Ez a kegyelem állapota.
RÉ21 758 RÉ 459
Nagyheti ének | 487 | Ha a keresztre néz szemem
„… de én mégsem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.” Jn 16,29–33
29 Ekkor így szóltak hozzá tanítványai: Íme, most nyíltan beszélsz, és nem példázatot mondasz. 30 Most már tudjuk, hogy mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki megkérdezzen téged: ezért hisszük, hogy Istentől jöttél. 31 Jézus így válaszolt: Most hiszitek? 32 Íme, eljön az óra, sőt már el is jött, amikor elszéledtek, mindenki a maga otthonába, és engem egyedül hagytok: de én mégsem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. 33 Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.
Az Ige mellett – Lányi Gábor igemagyarázata
(32) „… de én mégsem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.” (Jn 16,29–33)
„Íme, most nyíltan beszélsz, és nem példázatot mondasz.” (29) – ezen a ponton a tanítványok nagy részének már egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy amit hallanak, az Jézus búcsúja, még akkor is, ha azt nehezen fogadhatták el, hogy megpróbáltatásai között éppen ők lesznek az elsők, akik magára hagyják őt. Jézus számol is ezzel, mint ahogyan erőt merít abból, hogy küzdelmeiben viszont mégsem lesz teljesen magára hagyva, „mert az Atya velem van” (32). Gecsemáné-kerti gyötrődésének felismerése lehetett az, hogy próbatételének éppen abban fejeződik majd ki a nagysága, hogy egy ponton az Atya is magára hagyja majd őt a kereszten (Mt 27,46; Mk 15,34). Kiszolgáltatja az Isten nélküliség állapotának, elkárhoztatja őt, hogy éppen ezáltal tegye semmisé a bűn, kárhozat és örök halál embert igénylő hatalmát. Isten elhagyja Fiát a kereszten, hogy minket már sohase kelljen elhagynia. Hogy mi viszont minden levetettetésünk és nyomorúságunk közepette is tudhassunk erőt, felemeltetést, továbbmenetelt kapni annak tudatából, hogy „az Atya velem van” (32).
