„Szenteljétek oda magatokat, és legyetek szentek” 3Móz 20
1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2 Mondd meg Izráel fiainak: Aki Izráel fiai közül vagy az Izráelben tartózkodó jövevények közül odaadja gyermekét Moloknak, halállal lakoljon: kövezze meg az ország népe. 3 Én is ellene fordulok az ilyen embernek, és kiirtom népe közül, mivel Moloknak adta gyermekét, és ezzel tisztátalanná tette szentélyemet, és meggyalázta szent nevemet. 4 Ha pedig az ország népe szemet huny fölötte, és nem öli meg azt az embert, aki Moloknak adja gyermekét, 5 akkor én fordulok az ellen az ember ellen és a nemzetsége ellen, és kiirtom a nép közül őt és mindazokat, akik követik a paráznaságban, paráználkodva Molokkal. 6 Ha valaki halottidézőhöz és jövendőmondóhoz fordul, és követi őket a paráznaságban, ellene fordulok az ilyen embernek, és kiirtom népe közül. 7 Szenteljétek oda magatokat, és legyetek szentek, mert én, az Úr vagyok a ti Istenetek! 8 Tartsátok meg rendelkezéseimet, és teljesítsétek azokat! Én, az Úr szentellek meg titeket! 9 Ha valaki gyalázza apját vagy anyját, halállal lakoljon! Apját és anyját gyalázta: vére rajta. 10 Ha valaki férjes asszonnyal paráználkodik, a felebarátja feleségével paráználkodik, halállal lakoljon a parázna férfi és a parázna nő. 11 Ha valaki apjának a feleségével hál, apjának a szemérmét fedte föl: halállal lakoljanak mindketten, vérük rajtuk. 12 Ha valaki a menyével hál, halállal lakoljanak mindketten. Förtelmességet követtek el, vérük rajtuk. 13 Ha valaki férfival hál úgy, ahogyan asszonnyal szoktak hálni, mivel utálatosságot követtek el mindketten, halállal lakoljanak, vérük rajtuk. 14 Ha valaki feleségül vesz egy nőt az anyjával együtt, fajtalanság az. Égessék meg a férfit az asszonyokkal együtt. Ne legyen ilyen fajtalanság köztetek! 15 Ha valaki állattal közösül, halállal lakoljon, és az állatot is öljétek meg! 16 Ha egy asszony bármiféle állathoz közeledik, hogy párosodjék vele, öld meg az asszonyt is meg az állatot is! Halállal lakoljanak, vérük rajtuk. 17 Ha valaki feleségül veszi a testvérét, apjának a lányát vagy anyjának a lányát, és meglátja annak szemérmét, és az is meglátja az ő szemérmét: gyalázat az. Ki kell irtani az ilyeneket népük szeme láttára. Mivel testvérének a szemérmét fedte föl, bűnhődnie kell. 18 Ha valaki havibajos asszonnyal hál, és fölfedi annak a szemérmét, föltakarja a forrását, és az asszony is fölfedi vérének forrását, mindkettőjüket ki kell irtani népük közül. 19 Anyád nővérének vagy apád nővérének a szemérmét ne fedd föl! Aki ilyet tesz, vérrokonát gyalázza meg: együtt kell bűnhődniük. 20 Aki nagynénjével hál, az a nagybátyja szemérmét fedte föl. Bűnhődni fognak vétkükért, gyermektelenül halnak meg. 21 Aki elveszi testvérének a feleségét, vérfertőzést követ el. Testvérének a szemérmét fedte föl, gyermektelenek lesznek. 22 Tartsátok meg minden rendelkezésemet, minden törvényemet, és teljesítsétek azokat, hogy ki ne hányjon benneteket az a föld, ahova beviszlek titeket, hogy ott lakjatok. 23 Ne kövessétek annak a népnek a szokásait, amelyet kiűzök előletek. Megutáltam őket, mert mindezeket cselekedték. 24 Nektek azonban megmondtam, hogy ti fogjátok birtokba venni a földjüket, mert én nektek adom azt, a tejjel-mézzel folyó földet. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki elkülönítettelek benneteket a népektől. 25 Tegyetek azért különbséget tiszta és tisztátalan négylábú között, tisztátalan és tiszta madár között, és ne tegyétek magatokat utálatossá olyan négylábúval, madárral vagy bármiféle földi csúszómászóval, amelyet különválasztottam, mint ami számotokra tisztátalan. 26 Legyetek előttem szentek, mert én, az Úr szent vagyok, és elkülönítettelek benneteket a népektől, hogy az enyéim legyetek. 27 Ha egy férfiból vagy asszonyból halottidéző vagy jövendőmondó szól, halállal lakoljon. Kövezzék meg őket: vérük rajtuk.
Bibliaolvasó Kalauz – Literáty Zoltán igemagyarázata
Legyetek szentek – mondja az ige, egyben magyarázatát is adja, mit jelent ez a szó. „Én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki elkülönítettelek benneteket...” A szent azt jelenti, hogy Istennek kiválasztott, az Úrnak elkülönített. Ez a mi reménységünk is, hogy az Úr kiválasztott minket Önmagának és addig dolgozik rajtunk, míg el nem végzi jó munkáját Jézus Krisztus napjára. Szentnek lenni tehát azt jelenti, hogy az Úr tulajdona vagyunk és keze alatt formálódunk.
RÉ21 485 RÉ 342
Nagyheti ének | 492 | A Bárány hordja csendesen
„Akik vitték, maguk nem mentek be a helytartóságra, hogy ne legyenek tisztátalanokká, hanem megehessék a páskavacsorát.” Jn 18,28–40
28 Jézust Kajafástól a helytartóságra vitték. Kora reggel volt. Akik vitték, maguk nem mentek be a helytartóságra, hogy ne legyenek tisztátalanokká, hanem megehessék a páskavacsorát. 29 Pilátus kiment hozzájuk, és megkérdezte: Milyen vádat emeltek ez ellen az ember ellen? 30 Ezt válaszolták: Ha ez nem volna gonosztevő, nem adtuk volna át neked. 31 Pilátus erre ezt mondta nekik: Vegyétek át, és ti ítéljétek el a törvényetek szerint! A zsidók így feleltek: Nekünk senkit sincs jogunk megölni! 32 Így kellett beteljesednie Jézus szavának, amelyet akkor mondott, amikor jelezte: milyen halállal kell meghalnia. 33 Pilátus azután ismét bement a helytartóságra, behívatta Jézust, és megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? 34 Jézus viszont ezt kérdezte tőle: Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam? 35 Pilátus erre így szólt: Hát zsidó vagyok én? A te néped és a főpapok adtak át nekem téged: Mit tettél? 36 Jézus így felelt: Az én országom nem e világból való: ha ebből a világból való volna, az én szolgáim harcolnának, hogy ne jussak a zsidók kezére. De az én országom nem innen való. 37 Pilátus ezt mondta neki: Akkor mégis király vagy te? Jézus így válaszolt: Te mondod, hogy király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra. 38 Pilátus ezt kérdezte tőle: Mi az igazság? Miután ezt mondta, ismét kiment a zsidókhoz, és így szólt hozzájuk: Én nem találok benne semmiféle bűnt. 39 Szokás nálatok, hogy szabadon bocsássak egy foglyot a páska ünnepén: akarjátok-e hát, hogy szabadon bocsássam nektek a zsidók királyát? 40 Ekkor újra kiáltozni kezdtek: Ne ezt, hanem Barabbást! Ez a Barabbás pedig rabló volt.
Az Ige mellett – Lányi Gábor igemagyarázata
(28) „Akik vitték, maguk nem mentek be a helytartóságra, hogy ne legyenek tisztátalanokká, hanem megehessék a páskavacsorát.” (Jn 18,28–40)
A megkötözött Jézust a legkorábbi „ügyfélfogadási” idő (28) alkalmával a római helytartóhoz vivő zsidók nem mennek be a helytartóságra, hiszen a pogány istenségekkel telezsúfolt épület, a félelemmel tisztelt, de bálványimádásuk miatt megvetett rómaiak közelsége éppen a várt ünnep előtt tenné tisztátalanná őket. Megkülönböztetett módon törődnek kultikus tisztán maradásukkal, közben egy olyan ember koncepciós perét készítik elő, akit ártatlanul, irigységük és hatalomféltésük okán akarnak kivégeztetni. Milyen intő jel számunkra a vakságuk! Eltávolodtunk Istentől, ha neki csak parancsolatainak felszínes, külsődleges megtartásával tetszelgünk, de közben valós, belső szándékainkat önszeretetünk határozza meg. Veszélyes tévedése a keresztyén létnek, hogy úgy hiszi, külsőségek és látszatok által pusztán eleget tehet Istennek, miközben szívét, gondolatait, tetteit távol tarthatja tőle. „Talán ugyanúgy tetszik az Úrnak az égő- és a véresáldozat, mint az engedelmesség az Úr szava iránt? Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél!” (1Sám 15,22)
