„Köztetek járok, és Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek.” 3Móz 26,1–13
1 Ne csináljatok magatoknak bálványokat! Se faragott bálványszobrot, se szent oszlopot ne állítsatok magatoknak, kőszobrokat se helyezzetek el országotokban, hogy imádjátok azokat. Mert én, az Úr vagyok a ti Istenetek. 2 Szombatjaimat tartsátok meg, és szentélyemet tiszteljétek! Én vagyok az Úr. 3 Ha rendelkezéseim szerint éltek, parancsolataimat megtartjátok, és teljesítitek azokat, 4 akkor esőt adok nektek a szokott időben, a föld megadja termését, és a mező fája is megtermi gyümölcsét. 5 Cséplésetek a szüretig tart, és a szüretetek eltart a vetésig. Jóllakásig ehetitek kenyereteket, és biztonságban lakhattok az országban. 6 Békességet adok az országban: ha lefeküsztök, senki sem riaszt föl benneteket. Kipusztítom a vadállatokat az országból, és fegyverrel sem hatolnak be országotokba. 7 Sőt, ti üldözitek majd ellenségeiteket, és elhullanak fegyvereitek által. 8 Közületek öten elüldöznek százat, és százan tízezret üldöznek, és elhullanak ellenségeitek fegyvereitek által. 9 Hozzátok fordulok, megszaporítalak és megsokasítalak benneteket, és fenntartom veletek szövetségemet. 10 Régi, tavalyi gabonát ehettek, és a régit ki kell majd hordanotok az új elől. 11 Hajlékomat közétek helyezem, és nem utállak meg benneteket. 12 Köztetek járok, és Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek. 13 Én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptomból, hogy ne legyetek többé azoknak a szolgái. Összetörtem igátok jármát, hogy fölegyenesedve járhassatok.
Bibliaolvasó Kalauz – Gerecsei Zsolt igemagyarázata
Amikor következmények nélküli világról beszélünk, leginkább a bűn elmaradó büntetését hiányoljuk. Pedig Isten a következményeket mindig a pozitív oldalról kezdi hirdetni: megáldalak, ha hű vagy hozzám. Az áldást gyakran rendkívüli ajándékoknak tartjuk, mintegy a hűség jutalmának. Pedig az eső, a termés, a békesség, a biztonság, a szabadság stb. a „normális” keretek között, rendben folyó élet jelei. Kell-e ennél nagyobb áldás? Rendben folynak dolgaink. A tiéid is?
RÉ21 314 RÉ 473
Húsvéti ének | 505 |
„Elmegyek halászni. Ők erre ezt mondták: Mi is elmegyünk veled.” Jn 21,1–19
1 Ezután ismét megjelent Jézus a tanítványoknak a Tibériás-tengernél. Így jelent meg: 2 együtt voltak Simon Péter és Tamás, akit Ikernek hívtak, Nátánaél a galileai Kánából meg Zebedeus fiai és a tanítványok közül még kettő. 3 Simon Péter így szólt hozzájuk: Elmegyek halászni. Ők erre ezt mondták: Mi is elmegyünk veled. Elindultak, és beszálltak a hajóba, de azon az éjszakán semmit sem fogtak. 4 Amikor már reggel lett, megállt Jézus a parton, a tanítványok azonban nem tudták, hogy Jézus az. 5 Jézus megkérdezte tőlük: Fiaim, nincs valami ennivalótok? Így válaszoltak neki: Nincs. 6 Ő pedig ezt mondta nekik: Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán, és találtok. Kivetették tehát, de kivonni már nem tudták a rengeteg hal miatt. 7 Ekkor odaszólt Péterhez az a tanítvány, akit Jézus szeretett: Az Úr az! Amikor Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az, magára vette felsőruháját, mert mezítelen volt, és belevetette magát a tengerbe. 8 A többi tanítvány pedig a hajóval jött, mert nem voltak messze a parttól, csak mintegy kétszáz könyöknyire, és kivonták a hálót a halakkal. 9 Amint kiszálltak a partra, parazsat láttak ott, rajta halat és még kenyeret is. 10 Jézus így szólt hozzájuk: Hozzatok a most fogott halakból! 11 Simon Péter beszállt, és kivonta a partra a hálót, amely tele volt nagy halakkal, szám szerint százötvenhárommal; és bár ilyen sok volt, nem szakadt el a háló. 12 Jézus ezt mondta nekik: Jöjjetek, egyetek! A tanítványok közül azonban senki sem merte őt megkérdezni: Ki vagy te? Tudták ugyanis, hogy az Úr ő. 13 Jézus tehát odament, vette a kenyeret, és odaadta nekik, ugyanúgy a halat is. 14 Ez már a harmadik alkalom volt, hogy Jézus megjelent a tanítványoknak, miután feltámadt a halottak közül. 15 Miután ettek, így szólt Jézus Simon Péterhez: Simon, Jóna fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek? Ő pedig így felelt: Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged! Jézus ezt mondta neki: Legeltesd az én bárányaimat! 16 Másodszor is megkérdezte: Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem? Ő ismét így válaszolt: Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged. Jézus erre ezt mondta neki: Őrizd az én juhaimat! 17 Harmadszor is szólt hozzá: Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem? Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte tőle: Szeretsz-e engem? Ezért ezt mondta neki: Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek téged. Jézus ezt mondta neki: Legeltesd az én juhaimat! 18 Bizony, bizony, mondom neked: amikor fiatalabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál; de amikor megöregszel, kinyújtod a kezedet, más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod. 19 Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal dicsőíti meg majd Istent. Miután ezt mondta, így szólt hozzá: Kövess engem!
Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata
(3) „Elmegyek halászni. Ők erre ezt mondták: Mi is elmegyünk veled.” (Jn 21,1–19)
Péter így szólt: „Elmegyek halászni” – teszem, amihez értek. Jézus nincs itt, el kell végezni a teendőket, ennivalóra van szükség – „elmegyünk veled.” Péter halász volt, a háló mellől hívta el Jézus. Aki most nincs itt, bár él, tanújelét adta feltámadásának, de akkor nem tudnak mit kezdeni ezzel a helyzettel. Visszatérnek oda, ahonnan elindultak, a megszokott életbe. Mi a dolgunk Jézus tanítványaiként? Mit kezdjek a bibliaismerettel, azzal, hogy Isten kiválasztott? Megyek dolgozni, tanulni. Ezenkívül? Ahogy akkor, ott nem értették a tanítványok, sokszor ma sem ismerjük fel, mit kell tennünk, mire jó ez az egész. Azért nem, mert nincs türelmünk várni. Tegyük hasznossá magunkat! Türelmetlenségüknek nincs gyümölcse. Elindultak, és nem fogtak semmit. Jézus a kudarccal teli helyzetben megszólítja őket. „Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán, és találtok.” (6) Szól, feladatot ad, s amikor engedelmeskednek, megtapasztalják, tele lesz a háló. Ő tud adni, amikor nincs, mindent elkészített. János felismeri: aki a parton áll, az Úr. Péter, aki a halászást kezdeményezte, meg tud feledkezni a halról, és siet, hogy minél előbb Jézushoz érjen. Megfeledkezve harcainkról, kudarcainkról igyekezzünk ahhoz, aki hív és vár!
