„ha igent mondotok, az legyen igen, ha pedig nemet, az legyen nem, minden további szó a gonosztól van /.../ nem tértek meg, hogy dicsőséget adjanak neki” Jel 16
1 Ekkor hallottam, hogy a szentélyből egy hatalmas hang így szólt a hét angyalhoz: Menjetek el, és öntsétek ki Isten haragjának hét poharát a földre! 2 Elment az első, kiöntötte a poharát a földre, és csúnya, rosszindulatú fekély támadt azokon az embereken, akiken a fenevad bélyege volt, és akik az ő képmását imádták. 3 A második angyal is kiöntötte a poharát a tengerbe, és az olyanná lett, mint a halott vére, és minden élőlény elpusztult a tengerben. 4 A harmadik angyal is kiöntötte a poharát a folyókba és a vizek forrásaiba, és azok vérré változtak. 5 És hallottam, hogy a vizek angyala így szólt: Igazságos vagy te, a Szent, aki vagy, és aki voltál, hogy így ítéltél; 6 mivel szentek és próféták vérét ontották ki, te is vért adtál nekik inni: megérdemelték. 7 És hallottam, hogy így szólt az oltár: Igen, mindenható Úr Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid. 8 A negyedik angyal is kiöntötte a poharát a napra, és megadatott neki, hogy gyötörje az embereket annak tűző sugarával; 9 és az emberek gyötrődtek a nagy hőségben, és káromolták az Isten nevét, akinek hatalma van ezek fölött a csapások fölött, de nem tértek meg, hogy dicsőséget adjanak neki. 10 Az ötödik is kiöntötte a poharát a fenevad trónjára: országa elsötétült, nyelvüket rágták kínjukban, 11 kínjaik és fekélyeik miatt káromolták a menny Istenét, de nem tértek meg cselekedeteikből. 12 A hatodik is kiöntötte a poharát a nagy folyamra, az Eufráteszre, és kiszáradt a vize, hogy megnyíljék a napkeletről jövő királyok útja. 13 És láttam, hogy a sárkány szájából, a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lélek jön ki: olyanok, mint a békák, 14 mert ördögök lelkei ezek, akik jeleket tesznek, és elmennek az egész földkerekség királyaihoz, hogy összegyűjtsék őket a mindenható Isten nagy napjának harcára. 15 Íme, eljövök, mint a tolvaj: boldog, aki vigyáz, és őrzi ruháját, hogy ne járjon mezítelenül, és ne lássák szégyenét. 16 És összegyűjtötték a földkerekség királyait arra a helyre, amelyet héberül Harmagedónnak neveznek. 17 A hetedik angyal is kiöntötte a poharát a levegőbe, és hatalmas hang szólalt meg a szentélyből, a trón felől: Megtörtént. 18 Ekkor villámlás, zúgás és mennydörgés támadt, és olyan nagy földrengés, amilyen nem volt, amióta ember született a földre: olyan nagy volt a földrengés. 19 A nagy város három részre szakadt, és a pogányok városai összeomlottak. A nagy Babilon is sorra került Isten színe előtt, hogy neki adják Isten haragos indulata borának a poharát. 20 Eltűnt minden sziget, és hegyek sem voltak sehol, 21 az égből jégeső esett az emberekre mázsás szemekben, és káromolták az emberek Istent a jégeső csapása miatt, mert ez a csapás igen nagy volt.
Bibliaolvasó Kalauz – Hajdú Zoltán Levente igemagyarázata
Hallottam a Hatalmasnak a hangját (1)? Meghallottam? És megértettem? Aki azt mondja, aki arra tanít, hogy „ha igent mondotok, az legyen igen, ha pedig nemet, az legyen nem, minden további szó a gonosztól van” (Mt 5,37). Hallottam a hatalmasnak a hangját? Aki nem fog hallgatni. Aki beszélni fog, és el fogja mondani ítéletét azok fölött az emberek fölött, akik „nem tértek meg, hogy dicsőséget adjanak neki” (9/b). Hallottam a Hatalmasnak a hangját? Hallottam! És boldogan vigyázom ezt a hangot (15).
RÉ21 38 RÉ 38
Zsoltárének | 805 | Jó dolog az Urat áldani, dicsérni
„A te szolgád és fiad vagyok! Vonulj fel, és szabadíts meg…” 2Kir 16
1 Pekahnak, Remaljá fiának a tizenhetedik évében kezdett uralkodni Áház, Jótámnak, Júda királyának a fia. 2 Húszéves volt Áház, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. De nem azt tette, amit ősatyja, Dávid, amit helyesnek lát Istene, az Úr, 3 hanem Izráel királyainak az útján járt, sőt még a fiát is elégette áldozatul azoknak a népeknek az utálatos szokása szerint, amelyeket kiűzött az Úr Izráel fiai elől. 4 Áldozott és tömjénezett az áldozóhalmokon, a dombokon és minden zöldellő fa alatt. 5 Akkoriban indított háborút Recín, Arám királya meg Pekah, Remaljá fia, Izráel királya Jeruzsálem ellen, és körülzárták Áházt, de nem tudták legyőzni. 6 Ugyanakkor szerezte vissza Recín, Arám királya Élatot Arámnak, és kiűzte a júdaiakat Élatból. Azután edómiak jöttek Élatba, ott laknak még ma is. 7 Áház azonban követeket küldött Tiglat-Pileszerhez, Asszíria királyához, ezzel az üzenettel: A te szolgád és fiad vagyok! Vonulj fel, és szabadíts meg Arám királyának meg Izráel királyának a markából, akik megtámadtak engem. 8 És fogta Áház az Úr házában és a királyi palota kincstárában található ezüstöt és aranyat, és elküldte ajándékul Asszíria királyának. 9 Asszíria királya meghallgatta a kérését. Felvonult Asszíria királya Damaszkusz ellen, bevette, lakosait fogságba hurcolta Kírbe, Recínt pedig kivégeztette. 10 Ezután elment Áház király Damaszkuszba Asszíria királya, Tiglat-Pileszer elé, és meglátta a damaszkuszi oltárt. Ekkor Áház király elküldte Úrijjá papnak ennek az oltárnak a rajzát és elkészítésének a pontos leírását. 11 Úrijjá pap pedig megépíttette az oltárt, mindenben úgy, ahogy Áház király Damaszkuszból küldött utasítása szólt; úgy készítette el Úrijjá pap, mire Áház király megjött Damaszkuszból. 12 Amikor a király megérkezett Damaszkuszból, és meglátta az oltárt, odalépett hozzá, és fölment rá. 13 Elfüstölögtette égőáldozatát és ételáldozatát, kiöntötte italáldozatát, békeáldozatának a vérét pedig ráhintette az oltárra. 14 A rézoltárt pedig, amely az Úr színe előtt állt, elvitette a templom elől, a maga oltára és az Úr háza közül, és észak felől a maga oltára mellé helyeztette. 15 Majd ezt parancsolta Áház király Úrijjá papnak: A nagy oltáron füstölögtesd el a reggeli égőáldozatot és az esti ételáldozatot, a király égőáldozatát és a hozzá tartozó ételáldozatot, az ország egész népének az égőáldozatát és a hozzájuk tartozó étel- és italáldozatot, és arra hintsd az égőáldozat meg a véresáldozat összes vérét! A rézoltáron még gondolkozom. 16 És Úrijjá pap pontosan úgy járt el, ahogyan Áház király parancsolta. 17 Majd Áház király letörette a mosóállványok peremeit, és eltávolította azokról a mosófazekakat. A medencét levétette az alatta levő rézbikákról, és kőtalapzatra helyeztette. 18 A szombati fedett csarnokot pedig, amelyet a templomban építettek, meg a király részére készült kijáratot eltávolította az Úr házából Asszíria királyának a kedvéért. 19 Áház egyéb dolgai, amelyeket véghezvitt, meg vannak írva a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. 20 Azután Áház pihenni tért őseihez, és eltemették ősei mellé Dávid városában. Utána a fia, Ezékiás lett a király.
Az Ige mellett – Karsay Eszter igemagyarázata
(7) „A te szolgád és fiad vagyok! Vonulj fel, és szabadíts meg…” (2Kir 16)
Áház, Júda királya nagyon nem Isten akarata szerint élt. Tiglat-Pileszer asszír királyt hívta segítségül, az arám és izráeli közös támadás szorításában, amikor háborút indítottak ellene (5). Ismét testvérháború dúl. Ézsaiás próféta inti a királyt (Ézs 7,1–9), hogy ne idegen nép hatalmában bízzon, hanem Istenben, őt kérdezze. Áház a legszörnyűbb pogány kultuszt gyakorolta. Az áldozóhalmok, a termékenység kultusza mellett nem riadt vissza az emberáldozattól sem, saját fiát elégette a Molok bálványának (3). Mai ésszel és szívvel felfoghatatlan szörnyűség, amit itt említ először a Szentírás mint utálatos bűnt Júdában. A törvény szigorúan tiltotta az emberáldozatot (3Móz 18,21; 5Móz 18,10). A kultusz helye a Hinnóm völgye volt, amelyet később gyehennának, a kárhozat helyének neveztek a zsidók. Áház az asszír királynak üzen hódolattal, alázatos vallomással: szolgád, fiad vagyok! Ezt nyomatékosította arany- és ezüstkincsekkel. Amikor az a segítségére jött, elébe ment, meglátogatta Damaszkuszban. Pogány oltárának pontos mását elkészíttette Jeruzsálemben. A régi Salamon idejében készült rézoltárt épp csak megtűrte mellette. Egészen átalakíttatta a templomot (10–18). Ilyen imádat és önátadás egyedül Istennek jár!
