„A népek az ő világosságában fognak járni” Jel 21,9–27
9 És jött egy a hét angyal közül, akiknél a hét pohár volt, telve a hét utolsó csapással, és így szólt hozzám: Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét. 10 Elvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely Istentől, a mennyből szállt alá, 11 telve Isten dicsőségével; ragyogása hasonló volt a legértékesebb drágakőhöz, a kristályfényű jáspishoz, 12 fala nagy volt és magas, tizenkét kapuja volt, előttük tizenkét angyal, és a kapukra nevek írva, Izráel fiai tizenkét törzsének nevei: 13 kelet felől három kapu, észak felől három kapu, dél felől három kapu, és nyugat felől három kapu. 14 A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve. 15 Aki velem beszélt, annál volt egy arany mérővessző, hogy megmérje a várost, annak kapuit és falát: 16 a város négyszögletű volt, és a hossza annyi, mint a szélessége; és megmérte a várost a mérővesszővel: tizenkétezer futam, hossza, szélessége és magassága egyenlő. 17 Megmérte a falát is: száznegyvennégy könyök, emberi mértékkel, amely az angyalé is. 18 Falának építőanyaga jáspis, és a város színarany, tiszta üveghez hasonló. 19 A város falának alapköveit mindenféle drágakő ékesítette: az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, 20 az ötödik szárdonix, a hatodik karneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt. 21 A tizenkét kapu tizenkét gyöngy volt, a kapuk mindegyike egy-egy gyöngyből, és a város utcája színarany, mint az átlátszó üveg. 22 Nem láttam templomot a városban, mert a mindenható Úr Isten és a Bárány annak a temploma. 23 És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány: 24 a népek az ő világosságában fognak járni, és a föld királyai oda viszik be dicsőségüket. 25 Kapuit nem zárják be nappal, éjszaka pedig nem lesz. 26 A népek oda viszik be kincseiket és gazdagságukat, 27 tisztátalanok pedig nem jutnak be oda, sem olyanok, akik utálatosságot vagy hazugságot cselekszenek: hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.
Bibliaolvasó Kalauz – Balla Ibolya igemagyarázata
Néha azt kívánjuk, bárcsak újrakezdhetnénk egy napot, egy évet – ha sok fájdalmat vagy békétlenséget hozott nekünk –, vagy akár egy egész életet. Ez azonban nem lehetséges, haladnunk kell tovább az életünk útján. De Isten vezet minket, és a végső időkben megmutatja mindennek az értelmét; akkor majd színről színre látunk (1Kor 13,12) „A népek az ő világosságában fognak járni” (24).
RÉ21 101 RÉ 101 • IÉ Lk 15,1–3.11b–32 • Zsolt 101
Napi dicséret | 224 | Ím, béjöttünk nagy örömben
Heti zsoltár | 52 | Mit dicsekedel gonoszságban
„Így jelentette ezt ki az Úr.” 2Kir 24
1 Az ő idejében vonult fel Nebukadneccar, Babilónia királya, és Jójákím az alattvalója lett három éven át; de azután elfordult tőle, és föllázadt ellene. 2 Ezért az Úr káldeus és arám meg móábi és ammóni rablócsapatokat küldött ellene. Azért küldte ezeket Júda ellen, hogy pusztítsák azt az Úr igéje szerint, amelyet kijelentett szolgái, a próféták által. 3 Bizony, az Úr parancsára történt Júdával az, hogy elvetette maga elől Manassé vétkei miatt, mindazért, amit az elkövetett, 4 és az ártatlan vér miatt is, amelyet kiontott, hiszen ártatlan vérrel töltötte meg Jeruzsálemet. Ezért nem akart az Úr megbocsátani. 5 Jójákím egyéb dolgai, mindaz, amit véghezvitt, meg van írva a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. 6 Azután Jójákím pihenni tért őseihez; utána a fia, Jójákín lett a király. 7 Egyiptom királya többé nem vonult ki országából, mert Babilónia királya mindent elfoglalt, ami csak Egyiptom patakjától az Eufrátesz folyamig Egyiptom királyáé volt. 8 Tizennyolc éves volt Jójákín, amikor uralkodni kezdett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Nehustá volt, Elnátán leánya Jeruzsálemből. 9 Azt tette, amit rossznak lát az Úr, egészen úgy, ahogyan apja tette. 10 Abban az időben vonultak fel Nebukadneccarnak, Babilónia királyának a szolgái Jeruzsálem ellen, és ostrom alá vették a várost. 11 Nebukadneccar, Babilónia királya is megérkezett a város alá, amelyet szolgái ostromoltak. 12 Ekkor Jójákín, Júda királya kiment Babilónia királyához anyjával, udvari embereivel, parancsnokaival és főembereivel együtt. Babilónia királya uralkodásának nyolcadik esztendejében elfogatta őt. 13 Elvitette onnan az Úr házának minden kincsét meg a királyi palota kincseit, és leszedetett minden aranytárgyat, amelyet Salamon, Izráel királya készíttetett az Úr templomában. Így jelentette ezt ki az Úr. 14 Fogságba vitte a jeruzsálemieket: minden parancsnokot és a haderő minden vitézét, tízezer foglyot, a mesterembereket és a várépítőket is mind. Nem maradt más otthon, csak az ország nincstelen népe. 15 Fogságba vitte Jójákínt Babilóniába. A király anyját meg a király feleségeit, főembereit és az ország előkelőit is fogságba vitte Jeruzsálemből Babilóniába. 16 Minden tehetős embert, összesen hétezret, meg ezer mesterembert és várépítőt, és minden vitéz harcost fogságba hurcolt Babilónia királya Babilóniába. 17 Babilónia királya azután Mattanját, Jójákín nagybátyját tette meg helyette királynak, és a nevét Cidkijjára változtatta. 18 Huszonegy éves volt Cidkijjá, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Hamútal volt, Jirmejá leánya Libnából. 19 Azt tette, amit rossznak lát az Úr, egészen úgy, ahogyan Jójákím tette. 20 Bizony, az Úr haragja miatt történt ez Jeruzsálemmel és Júdával! Végül is elvetette őket a színe elől. Cidkijjá azután fellázadt Babilónia királya ellen.
Az Ige mellett – Karsay Eszter igemagyarázata
(13) „Így jelentette ezt ki az Úr.” (2Kir 24)
Asszíria összeomlása után átmenetileg az egyiptomi hatalom látszott nagynak, utána Babilon erősödött meg. Neki kellett elismerni a hatalmát és fizetni az adót. Júda fizetett, de egy idő után fellázadt. Mindig nagy kérdés egy kicsi országnak, hogy – két tűz között – melyik nagyhatalom szolgálatába álljon. Az egyiptomiak visszaszorulásával tehát elesett Júda is! Hirdették a próféták, hogy ne bízzanak Egyiptom hatalmában. Hiába. Jójákín, az aktuális uralkodó megadta magát Babilon királyának, aki fogságba vitette őt a lázadókkal együtt, főembereit, a mesterembereket, a nép vezető rétegét. A következő királyt is kinevezte: Jósiás fiát, Jójákín nagybátyát, Mattanját, és a nevét Cidkijjára változtatta, ami azt jelenti: az Úr igazságos. Az ítéletben Nebukadneccar, a babiloni király Isten eszköze. További részleteket erről az időről Jeremiás próféta könyvéből ismerünk (27– 29). Hamis reménynek bizonyult, hogy Isten nem engedheti elveszni népét és templomát idegen nép kezére jutni. Hasonlóképpen az is, hogy Egyiptom segítségében lehet bízni (Jer 37). Kiben bízunk mi a bajok idején? Egyedül Istenben bízhatunk.
