„Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségkönyve.” Mt 1,1–17
1 Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségkönyve. 2 Ábrahám fia volt Izsák, Izsák fia Jákób, Jákób fiai pedig Júda és testvérei. 3 Júda fia volt a Támártól született Pérec és Zerah, Pérec fia Hecrón, Hecrón fia pedig Rám. 4 Rám fia volt Ammínádáb, Ammínádáb fia Nahsón, Nahsón fia Szalmón. 5 Szalmón fia volt Ráhábtól Bóáz, Bóáz fia Ruthtól Óbéd, Óbéd fia Isai. 6 Isai fia volt Dávid király. Dávid fia volt Salamon, Úriás feleségétől. 7 Salamon fia volt Roboám, Roboám fia Abijjá, Abijjá fia pedig Ászá. 8 Ászá fia volt Jósáfát, Jósáfát fia Jórám, Jórám fia Uzzijjá. 9 Uzzijjá fia volt Jótám, Jótám fia Áház, Áház fia Ezékiás. 10 Ezékiás fia volt Manassé, Manassé fia Ámón, Ámón fia Jósiás. 11 Jósiás fia pedig Jekonjá és testvérei, a babiloni fogságba vitel idején. 12 A babiloni fogságba vitel után: Jekonjá fia volt Sealtíél, Sealtíél fia Zerubbábel. 13 Zerubbábel fia volt Abíhúd, Abíhúd fia Eljákím, Eljákím fia pedig Azór. 14 Azór fia volt Cádók, Cádók fia Jákín, Jákín fia Elíhúd. 15 Elíhúd fia volt Eleázár, Eleázár fia Mattán, Mattán fia Jákób. 16 Jákób fia volt József, férje annak a Máriának, akitől Jézus született, akit Krisztusnak neveznek. 17 Összesen tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a babiloni fogságba vitelig is tizennégy nemzedék, a babiloni fogságba viteltől Krisztusig szintén tizennégy nemzedék.
Bibliaolvasó Kalauz – Balla Ibolya igemagyarázata
Jézus Krisztus nemzetségtáblája – a néha esendő és hitükben megingó ősatyák, a sokszor Istentől elforduló történelmi személyek, vagy a Ruth-hoz hasonló idegenek említése – rámutat arra, hogy Isten bárkit fel tud használni az ő üdvtervének végrehajtásához. A generációk egymásutánisága és a sor végén lévő, engedelmes Mária azonban arra is emlékeztet, hogy a folytonosság mellett megjelenik az egészen új, a megváltás csodája, amire csak Isten képes.
RÉ21 448 RÉ 290
Napi ének | 830 | Keresd az Istent, népem
„…ezek tértek haza a száműzetésből…” Ezsd 2
1 A Júda tartományából valók közül ezek tértek haza a száműzetésből – Nebukadneccar, Babilónia királya vitte őket fogságba, de visszatérhettek Jeruzsálembe és Júdába, ki-ki a maga városába – 2 és jöttek meg Zerubbábellel, Jésúával, Nehemjával, Szerájával, Reélájával, Mordokajjal, Bilsánnal, Miszpárral, Bigvajjal, Rehúmmal és Baanával. Az Izráel népéhez tartozó férfiak szám szerint a következők voltak: 3 Parósnak kétezer-százhetvenkét leszármazottja, 4 Sefatjának háromszázhetvenkét leszármazottja, 5 Árahnak hétszázhetvenöt leszármazottja, 6 Pahat-Móábnak Jésúa és Jóáb ágán kétezer-nyolcszáztizenkét leszármazottja, 7 Élámnak ezerkétszázötvennégy leszármazottja, 8 Zattúnak kilencszáznegyvenöt leszármazottja, 9 Zakkajnak hétszázhatvan leszármazottja, 10 Bánínak hatszáznegyvenkét leszármazottja, 11 Bébajnak hatszázhuszonhárom leszármazottja, 12 Azgádnak ezerkétszázhuszonkét leszármazottja, 13 Adóníkámnak hatszázhatvanhat leszármazottja, 14 Bigvajnak kétezer-ötvenhat leszármazottja, 15 Ádínnak négyszázötvennégy leszármazottja, 16 Átérnak Hizkijjá ágán kilencvennyolc leszármazottja, 17 Bécajnak háromszázhuszonhárom leszármazottja, 18 Jórának száztizenkét leszármazottja, 19 Hásumnak kétszázhuszonhárom leszármazottja, 20 Gibbárnak kilencvenöt leszármazottja volt. 21 Betlehemiek százhuszonhárman voltak, 22 Netófából valók ötvenhatan, 23 Anátótból valók százhuszonnyolcan, 24 azmávetiek negyvenketten, 25 kirjat-árímiak, kefíráiak és beérótiak hétszáznegyvenhárman, 26 rámáiak és gebaiak hatszázhuszonegyen, 27 Mikmászból valók százhuszonketten, 28 Bételből és Ajból valók kétszázhuszonhárman, 29 nebóiak ötvenketten, 30 magbísiak százötvenhatan, 31 a másik Élámból valók ezerkétszázötvennégyen, 32 hárimiak háromszázhúszan, 33 lódiak, hádídiak és ónóiak hétszázhuszonöten, 34 jerikóiak háromszáznegyvenöten, 35 szenááiak pedig háromezer-hatszázharmincan voltak. 36 A papok a következők voltak: Jedajá leszármazottai Jésúa családjából kilencszázhetvenhárman, 37 Immér leszármazottai ezerötvenketten, 38 Pashúr leszármazottai ezerkétszáznegyvenheten, 39 Hárim leszármazottai ezertizenheten. 40 A léviták a következők voltak: Jésúa, Bání, Kadmíél és Hódavjá leszármazottai hetvennégyen. 41 Az énekesek ezek voltak: Ászáf leszármazottai százhuszonnyolcan. 42 A kapuőrséghez tartoztak Sallúmnak, Átérnak, Talmónnak, Akkúbnak, Hatítának és Sóbajnak a leszármazottai, összesen százharminckilencen. 43 Templomszolgák voltak Cíhá fiai, Haszúfá fiai, Tabbáót fiai, 44 Kérósz fiai, Szíahá fiai, Pádón fiai, 45 Lebáná fiai, Hagábá fiai, Akkúb fiai, 46 Hágáb fiai, Samlaj fiai, Hánán fiai, 47 Giddél fiai, Gahar fiai, Reájá fiai, 48 Recín fiai, Nekódá fiai, Gazzám fiai, 49 Uzzá fiai, Pászéah fiai, Bészaj fiai, 50 Aszná fiai, Meúním fiai, Nefúszím fiai, 51 Bakbúk fiai, Hakúfá fiai, Harhúr fiai, 52 Baclút fiai, Mehídá fiai, Harsá fiai, 53 Barkósz fiai, Szíszerá fiai, Temah fiai, 54 Necíah fiai, Hatífá fiai. 55 Salamon szolgáinak a fiai voltak: Szótaj fiai, Szóferet fiai, Perúdá fiai, 56 Jalá fiai, Darkón fiai, Giddél fiai, 57 Sefatjá fiai, Hattíl fiai, Pókeret-Haccebájím fiai és Ámí fiai. 58 A templomszolgák és Salamon szolgáinak a fiai összesen háromszázkilencvenketten voltak. 59 Ezek azok, akik Tél-Melahból, Tél-Harsából, Kerúbból, Addánból és Immérből jöttek, de nem tudták igazolni családjukat és származásukat, azt, hogy valóban Izráelből valók: 60 Delájá fiai, Tóbijjá fiai és Nekódá fiai hatszázötvenketten. 61 A papok közé tartoztak Hobajjá fiai, Hakkóc fiai és Barzillaj fiai. Ez utóbbi a gileádi Barzillaj egyik leányát vette feleségül, és róla kapta a nevét. 62 Ezek keresték bejegyzésüket a származási jegyzékben, de nem találták, ezért meg kellett válniuk a papi szolgálattól. 63 A királyi helytartó pedig megmondta nekik, hogy nem ehetnek az igen szent ételekből, amíg szolgálatba nem lép a főpap, aki dönthet az úrímmal és a tummímmal. 64 Az egész gyülekezet összesen negyvenkétezer-háromszázhatvan fő volt, 65 azonkívül hétezer-háromszázharminchét szolga és szolgálóleány meg kétszáz énekes és énekesnő. 66 Volt hétszázharminchat lovuk, kétszáznegyvenöt öszvérük, 67 négyszázharmincöt tevéjük és hatezer-hétszázhúsz szamaruk. 68 Amikor megérkeztek Jeruzsálembe az Úr házához, egyes családfők önkéntes adományokat ajánlottak föl az Isten háza javára, hogy felépítsék azt a régi helyén. 69 Erejükhöz képest adtak az építés költségeire hatvanegyezer aranydrahmát, ötezer ezüstminát és száz papi köntöst. 70 A papok és a léviták meg a hazatért nép, az énekesek, a kapuőrök és a templomszolgák letelepedtek a maguk városaiban; egész Izráel a maga városaiban.
Az Ige mellett – Karsay Eszter igemagyarázata
(1) „…ezek tértek haza a száműzetésből…” (Ezsd 2)
Az 538-ban hazatérő deportáltak első csoportjának névsorát olvassuk itt. A nevek elemzése sok érdekes részlettel szolgál a bibliakutatás adataihoz. Nehémiás könyve is ad egy listát (Neh 7,6–72), a két névsor azonban nem azonos. Azok között, akik hazajöttek Júda és Benjámin, valamint Lévi törzséből, a hosszú lista elején szerepel Zerubbábel (2). Nevével találkozunk Haggeus próféta könyvében is (Hag 1,1; 2,20–23). Szerepel a felsorolás elején Jésúa, más néven Jehósúa is, aki főpapi leszármazott. Érdekes, hogy Sésbaccar neve itt nem olvasható, noha Círus őt kijelölte helytartónak (1,8). A vezetők száma tizenkettő, nem véletlenül, ez is jelezte, hogy ők, akik hazajöttek, a törzseket képviselik, magukat tartják Izráelnek, Isten maradék népének. Azokat nem sorolja ide, akik itthon maradtak, és más népekkel keveredtek. A papokat, lévitákat, kapuőrséget, templomszolgákat, énekeseket külön, név szerint számbaveszi. Érdekes megjegyzés: voltak, akik „nem tudták igazolni családjukat és származásukat” (59). Még a papok között is akadtak ilyenek – nekik meg kellett válniuk a hivatásuktól (62). Ki-ki megkereste a maga városát, hogy ott lakjon (70). Majd csak később gyülekeztek össze Jeruzsálemben. Isten név szerint számontart minket is.
