„Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!” Mt 3,1–12
1 Azokban a napokban kezdett Keresztelő János prédikálni Júdea pusztájában: 2 Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa! 3 Mert ő az, akiről Ézsaiás így prófétált: „Kiáltó szava hangzik a pusztában: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!” 4 János teveszőr ruhát viselt, derekán pedig bőrövet, tápláléka sáska volt és vadméz. 5 Akkor kiment hozzá Jeruzsálem, egész Júdea és a Jordán egész környéke; 6 és amikor megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyóban. 7 Amikor pedig látta, hogy a farizeusok és szadduceusok közül sokan jönnek, hogy megkeresztelje őket, így szólt hozzájuk: Ti viperafajzatok! Ki figyelmeztetett titeket, hogy meneküljetek az eljövendő harag elől? 8 Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöt, 9 és ne gondoljátok, hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek, hogy Isten ezekből a kövekből is tud fiakat támasztani Ábrahámnak. 10 A fejsze már a fák gyökerén van: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik. 11 Én vízzel keresztellek titeket, hogy megtérjetek, de aki utánam jön, erősebb nálam, arra sem vagyok méltó, hogy a saruját vigyem. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket. 12 Kezében szórólapát lesz, és megtisztítja szérűjét: csűrbe hordja gabonáját, a pelyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel.
Bibliaolvasó Kalauz – Sebestyén Győző igemagyarázata
Ezekben a napokban, amikről itt Máté ír, szinte az egész világtörténelem koncentrálódik. Megszólal Ézsaiás a múltból és bemutatja az éppen megjelenő Keresztelő Jánost, aki pedig figyelmeztet Isten országának hamarosan megjelenő valóságára. „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!” (2) Vajon a világtörténelem melyik napján ne lenne érvényes ez a felhívás? Az a Jézus, akire itt János előre mutat, itt jár közöttünk.
RÉ21 342 RÉ 431
Napi ének | 725 | Új szívet adj
„…vele volt Istenének, az Úrnak az ereje.” Ezsd 7
1 Ezek után Artahsasztá perzsa király uralkodása alatt Ezsdrás, Szerájá fia, aki Azarjá fia, aki Hilkijjá fia, 2 aki Sallúm fia, aki Cádók fia, aki Ahítúb fia, 3 aki Amarjá fia, aki Azarjá fia, aki Merájót fia, 4 aki Zerahjá fia, aki Uzzí fia, aki Bukkí fia, 5 aki Abísúa fia, aki Fineás fia, aki Eleázár fia, aki pedig Áron főpapnak volt a fia, 6 ez az Ezsdrás eljött Babilóniából. Ő írástudó volt, jártas Mózes törvényében, amelyet Izráel Istene, az Úr adott. A király pedig teljesítette minden kérését, mert vele volt Istenének, az Úrnak az ereje. 7 Izráel fiai közül is jöttek Jeruzsálembe papok, léviták és énekesek, kapuőrök és templomszolgák Artahsasztá király uralkodásának hetedik évében. 8 A király uralkodásának hetedik évében, az ötödik hónapban érkezett meg Jeruzsálembe. 9 Az első hónap első napján határozta el, hogy eljön Babilóniából, és az ötödik hónap első napján érkezett meg Jeruzsálembe, mert vele volt Istenének a jóakarata. 10 Mert Ezsdrás szívből törekedett arra, hogy kutassa és teljesítse az Úr törvényét, és tanítsa Izráelben a rendelkezéseket és előírásokat. 11 Ez a szövege annak a levélnek, amelyet Artahsasztá király adott Ezsdrásnak, az írástudó papnak, aki írástudó volt, jártas az Úr parancsolatainak igéiben és rendelkezéseiben, amelyeket Izráelnek adott: 12 „Artahsasztá, a királyok királya, Ezsdrás papnak, aki a menny Istenének törvényében tökéletesen jártas írástudó. 13 Parancsot adok, hogy mindenki, aki országomból önként el akar menni Jeruzsálembe Izráel népe, papjai és lévitái közül, az elmehet veled. 14 Mivel te a királynak és hét tanácsosának a küldöttje vagy, vizsgáld meg Júdát és Jeruzsálemet Istened törvénye szerint, amely a kezedben van. 15 És vidd el azt az ezüstöt és aranyat, amelyet a király és tanácsosai önként ajándékoznak Izráel Istenének, akinek a hajléka Jeruzsálemben van, 16 továbbá mindazt az ezüstöt és aranyat, amelyet Babilónia tartományaiban kapsz, a nép és a papok önkéntes adományával együtt, amelyet önként adományoznak Istenük jeruzsálemi házának a javára. 17 Vásárolj ezért gondosan ezen a pénzen bikákat, kosokat és bárányokat meg a hozzájuk tartozó étel- és italáldozatokhoz valót, és mutasd be azokat Istenetek házának az oltárán Jeruzsálemben. 18 A megmaradó ezüsttel és arannyal pedig azt tegyétek, amit Istenetek akarata szerint jónak láttok megtenni, te és testvéreid. 19 Az edényeket pedig, amelyeket átadnak neked Istened házának a használatára, add át Isten előtt Jeruzsálemben! 20 Istened házának egyéb szükségletét pedig, amelyet még fedezned kell, fedezd a királyi kincstárból! 21 Én, Artahsasztá király, parancsot adok minden kincstárnoknak a Folyamon túl: Mindazt pontosan teljesítsétek, amit kér tőletek Ezsdrás pap, aki a menny Istenének törvényében jártas írástudó: 22 ezüstöt száz talentumig, búzát száz kórig, bort száz batig, olajat száz batig, sót pedig akármennyit. 23 Mindent pontosan teljesíteni kell a menny Istenének parancsából a menny Istene házának javára, hogy meg ne haragudjék a királynak és fiainak az országára. 24 Tudatjuk még veletek, hogy a papokra, lévitákra, énekesekre, kapuőrökre, templomszolgákra és az Isten házának munkásaira senkinek se legyen szabad adót, beszolgáltatást vagy vámot kivetnie. 25 Te pedig, Ezsdrás, Istenednek benned levő bölcsessége szerint rendelj ítélőbírákat, hogy ők bíráskodjanak az egész Folyamon túli nép felett, mindazok felett, akik ismerik Istened törvényeit. Aki pedig nem ismeri, azt tanítsátok meg rá! 26 Mindazokra, akik nem teljesítik Istened és a király törvényét, pontosan szabják ki az ítéletet: vagy halált, vagy száműzetést, vagy pénzbüntetést, vagy börtönt!” 27 Áldott az Úr, őseink Istene, aki arra indította a király szívét, hogy fölékesítse az Úr házát Jeruzsálemben. 28 Kiterjesztette rám a királynak, tanácsosainak és a király minden befolyásos tisztjének a szeretetét. Én pedig megerősödtem, mert Istenemnek, az Úrnak a hatalma volt velem, és családfőket gyűjtöttem Izráelből, hogy jöjjenek velem.
Az Ige mellett – Karsay Eszter igemagyarázata
(6) „…vele volt Istenének, az Úrnak az ereje.” (Ezsd 7)
Sok év kihagyásával folytatódik a hazatértek története. Ezsdrás könyvének második felében megismerjük a könyv névadóját. a perzsa király hivatalos okmánya mutatja be. Felhatalmazás ez Ezsdrásnak, mintegy személyi igazolás arról, hogy látogatást tehet Jeruzsálemben. Vele mehet Izráel népe, papjai és lévitái közül az, aki akar. A templomhoz és az áldozatokhoz vigyen magával aranyat, ezüstöt, önkéntes adományokat a királytól, tanácsosaitól, bármely jókedvű adakozótól. A hivatalos írás meglepő módon Isten akaratára, tiszteletére hivatkozik. Érződik, nagyra becsüli a király Ezsdrás személyét is: magas rangú kormánytisztviselő, vallási ügyeket intéz, Áron nemzetségéből való pap és írástudó. Az uralkodó lényegesnek tekintette, hogy békesség, biztonság legyen országaiban. Ezsdrás pedig „szívből törekedett arra, hogy kutassa és teljesítse az Úr törvényét, és tanítsa Izráelben a rendelkezéseket és előírásokat”. (9) Szabadon vihet magával önkéntes jelentkezőket. Egyházi pénzügyi törvényeink szerint a mi lelkészeink és minden gyülekezeti szolgálatban lévő mentesül az adózás alól, ha perselypénzből kapja illetményét. A királyi rendelet ehhez hasonló parancs (24).
