„Názáretinek fogják őt nevezni” Mt 2,19–23
19 Heródes halála után, íme, az Úr angyala álomban megjelent Józsefnek Egyiptomban, 20 és ezt mondta: Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izráel földjére, mert meghaltak azok, akik a gyermek életére törtek. 21 Ő pedig felkelt, vette a gyermeket és anyját, és Izráel földjére ment. 22 Amikor azonban meghallotta, hogy Júdeában Arkhelaosz uralkodik apja, Heródes után, félt oda visszatérni. Miután pedig kijelentést kapott álmában, Galilea vidékére ment; 23 és amikor odaért, egy Názáret nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondtak: „Názáretinek fogják őt nevezni.”
Bibliaolvasó Kalauz – Sebestyén Győző igemagyarázata
„Názáretinek fogják őt nevezni” (23). A Názáreti. Így ismerjük őt világszerte. A beazonosítás a prófécia beteljesedését nézve rendkívül fontos üzenettel bír. Azonban Jézus ezen a vasárnapon nem Názáretben szeretne megjelenni és hirdetni Isten országát, hanem a te templomodban, gyülekezetedben. Ha ma akarsz vele találkozni, ott keresd és oda hívd azokat is, akiket valamilyen formában rád bízott!
RÉ21 69 RÉ 69 • IÉ 1Sám 24,1–20 • Zsolt 69
Hálaadás | 248 | Mind adjon hálát Istennek
Heti zsoltár | 103 | Áldjad, én lelkem, Urad, Istenedet
„Hagyjátok, hogy a zsidók helytartója és a véneik Isten házán munkálkodjanak, és fölépíthessék Isten házát a régi helyén!” Ezsd 6
1 Ekkor Dárius parancsot adott, hogy nézzenek utána ennek a levéltárban, ahol a kincseket szokták elhelyezni Babilóniában. 2 És találtak Ahmetá várában, Média tartományában egy irattekercset, amelyre ez volt följegyezve emlékeztetőül: 3 „Círus király uralkodásának első évében parancsot adott Círus király Isten jeruzsálemi házára nézve: Építsék fel azt a templomot, legyen olyan hely, ahol áldozatokat mutatnak be! Maradjanak meg régi alapjai! Legyen a magassága hatvan könyök, szélessége is hatvan könyök! 4 Három sor legyen kőtömbökből, és egy sor fából. A költségeket a királyi palota fedezze! 5 Sőt Isten házának az arany- és ezüstedényeit is, amelyeket Nebukadneccar hozott el a jeruzsálemi templomból, és vitt Babilonba, vigyék vissza, hadd kerüljenek újra a helyükre, a jeruzsálemi templomba, és helyezzék el azokat az Isten házában.” 6 Most azért Tattenaj, a Folyamon túli tartomány helytartója, Setar-Bóznaj és hivatalnoktársaik, a Folyamon túli tisztviselők, tartsátok távol tőlük magatokat! 7 Hagyjátok, hogy a zsidók helytartója és a véneik Isten házán munkálkodjanak, és fölépíthessék Isten házát a régi helyén! 8 Arra is parancsot adok, hogy mit kell tennetek a zsidók véneinek támogatására Isten házának az építésében: a király jövedelméből, a Folyamon túli adóból pontosan adják meg a költségeket ezeknek a férfiaknak, hogy ne legyen fennakadás. 9 Adják meg nekik napról napra hiánytalanul, amire még szükség van: bikákat, kosokat és bárányokat égőáldozatul a menny Istenének, továbbá búzát, sót, bort és olajat a jeruzsálemi papok rendelkezése szerint, 10 hogy mutassanak be kedves illatú áldozatot a menny Istenének, és imádkozzanak a királynak és fiainak az életéért. 11 Arra is parancsot adok, hogy ha valaki ezt a rendeletet megszegi, annak a házából vegyenek ki egy gerendát, állítsák fel, őt pedig szegezzék fel rá, és a házát tegyék szemétdombbá emiatt. 12 Az az Isten pedig, akinek ott lakik a neve, pusztítson el minden olyan királyt és népet, aki arra vetemedik, hogy megszegve ezt a rendeletet lerombolja Istennek ezt a házát Jeruzsálemben! Én, Dárius adtam ezt a parancsot, pontosan végre kell hajtani! 13 Akkor Tattenaj, a Folyamon túli tartomány helytartója és Setar-Bóznaj meg hivatalnoktársaik pontosan végrehajtották azt a rendeletet, amelyet Dárius király kiadott. 14 Így a júdai vének sikeresen folytatták az építkezést Haggeus prófétának és Zakariásnak, Iddó fiának a próféciái szerint. Be is fejezték az építkezést, ahogyan Izráel Istene megparancsolta, és Círus, Dárius meg Artahsasztá perzsa királyok elrendelték. 15 Dárius király uralkodásának hatodik évében, adár hónap harmadik napjára készítették el a templomot. 16 Akkor Izráel fiai, a papok, a léviták meg a többiek, akik a fogságból hazatértek, örvendezve megünnepelték Isten házának a fölszentelését. 17 Isten házának a fölszentelésekor száz bikát, kétszáz kost és négyszáz bárányt mutattak be áldozatul, tizenkét kecskebakot pedig vétekáldozatul egész Izráelért, Izráel törzseinek a száma szerint. 18 Azután Isten szolgálatába állították Jeruzsálemben a papokat rendjeik szerint és a lévitákat osztályaik szerint, ahogyan meg van írva Mózes könyvében. 19 A fogságból hazatértek ezután megtartották a páskát az első hónap tizennegyedik napján. 20 Mert a papok és a léviták egy emberként megtisztították magukat, mindnyájan tiszták lettek, és levágták a páskabárányt mindazoknak, akik a fogságból hazatértek, szolgatársaiknak, a papoknak és önmaguknak. 21 És megették azt a fogságból hazatért izráeliek meg mindazok, akik hozzájuk csatlakozva elkülönültek az ország pogány népeinek a tisztátalanságától, és az Úrhoz, Izráel Istenéhez folyamodtak. 22 Megtartották a kovásztalan kenyerek ünnepét is hét napon át örvendezve, mert megörvendeztette őket az Úr azzal, hogy hozzájuk fordította Asszíria királyának a szívét, az pedig támogatta őket, hogy dolgozhassanak Istennek, Izráel Istenének a házán.
Az Ige mellett – Karsay Eszter igemagyarázata
(7) „Hagyjátok, hogy a zsidók helytartója és a véneik Isten házán munkálkodjanak, és fölépíthessék Isten házát a régi helyén!” (Ezsd 6)
Dárius utánanéz Círus király templomépítésre vonatkozó rendelkezésének. Megtalálják az okmányt. Ez vázlatosan, de világosan igazolja, hogy a király parancsot adott a templom újjáépítésére, az építkezés költségeinek fedezésére és a templom felszerelésének visszaadására. Az égőáldozatokhoz szükséges állatok beszerzésére is ad támogatást. Még a templom tervrajzát is tartalmazza a rendelet, hogy a régi, salamoni templom mintája szerint történjék minden. Ennek a költségek összegyűjtése szempontjából volt jelentősége, mivel azt a begyűjtött adókból kellett fedezni. Megdöbbentően szigorú parancsot adott ki azok ellen, akik akadályoznák az építkezést: az ilyet fel kell szögezni saját háza gerendájára. Egyrészt Isten büntetését kéri arra, aki lerombolná Isten házát, másrészt azt, hogy imádkozzanak a király és fiai életéért (7–12). A könyvben több arám nyelvű okmány szerepel. A további leírásokat ismét a krónikás szövegezi a szokásos héber nyelven. Az építkezés befejezése után fölszentelik az új templomot. Megünneplik a páskát, a törvény szerint magukat megtisztítva, a kovásztalan kenyerek ünnepét is örömmel megtartják.
