„Szabad tehát jót tenni szombaton” Mt 12,9–21
9 Onnan eltávozva bement a zsinagógájukba, 10 ahol volt egy sorvadt kezű ember. Azért, hogy vádat emeljenek ellene, megkérdezték Jézustól: Szabad-e szombaton gyógyítani? 11 Ő pedig ezt mondta nekik: Ki az közületek, akinek ha egyetlen juha van, és az verembe esik szombaton, nem ragadja meg, és nem húzza ki? 12 Mennyivel többet ér az ember a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombaton. 13 Ekkor így szólt ahhoz az emberhez: Nyújtsd ki a kezedet! Ő kinyújtotta, és az újra olyan egészséges lett, mint a másik. 14 A farizeusok pedig kimentek, és elhatározták, hogy végeznek vele. 15 Mivel Jézus tudta ezt, eltávozott onnan. És sokan követték őt, ő pedig meggyógyította mindnyájukat, 16 és megparancsolta nekik, hogy ne fedjék fel, kicsoda ő, 17 hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás prófétált: 18 „Íme, az én szolgám, akit kiválasztottam, akit én szeretek, akiben gyönyörködöm! Lelkemet adom neki, és ítéletet hirdet a népeknek. 19 Nem szít viszályt, és nem lármáz, senki sem hallja hangját az utcákon. 20 Megrepedt nádszálat nem tör el, és füstölgő mécsest nem olt ki, míg győzelemre nem viszi az ítéletet. 21 És az ő nevében reménykednek majd a népek.”
Bibliaolvasó Kalauz – Kádár Ferenc igemagyarázata
„Szabad tehát jót tenni szombaton” (12). Jézus ellenségei számára most a sorvadt kezű ember meggyógyítása a próbakő. Ha Jézus megteszi ezt szombaton, bevádolhatják. A Mester végtelen szabadsággal lép túl az elébe tett akadályon, a szűklátókörű törvényértelmezésen. Ő szombaton is, és minden nap jót tesz, ahogy az ézsaiási prófécia (18–21) utal erre. Ő a megrepedt nádszálak, füstölgő mécsesek reménye. Lelke által tegyünk jót ma!
RÉ21 105 RÉ 105
Napi zsoltárének | 776 | Mikor látom egeidet
„Tőled jön felmentő ítéletem…” Zsolt 17
1 Dávid imádsága. Uram, hallgasd meg igaz ügyemet, figyelj esedezésemre! Ügyelj imádságomra, mert ajkam nem csalárd. 2 Tőled jön felmentő ítéletem, hiszen látja szemed az igazságot. 3 Megvizsgáltad szívemet, meglátogattál éjjel. Próbára tettél, nem találsz bennem álnokságot, nem jön ki ilyen a számon. 4 Bármit tettek az emberek, én a te beszédedre figyelve őrizkedtem az erőszakosok útjától. 5 Lépteim ösvényeidhez ragaszkodnak, nem inognak meg lépteim. 6 Hozzád kiáltok, mert meghallgatsz, Istenem. Fordítsd felém füledet, hallgasd meg beszédemet! 7 Tégy csodát híveddel, mert te megszabadítod azokat, akik jobbodhoz menekülnek támadóik elől. 8 Őrizz engem, mint szemed fényét, rejts el szárnyaid árnyékába 9 a bűnösök elől, akik erőszakoskodnak velem, halálos ellenségeim elől, akik körülfognak. 10 Konok szívük elzárkózik, szájuk gőgösen beszél. 11 Lépten-nyomon körülvesznek, arra igyekeznek, hogy földre terítsenek. 12 Olyanok, mint a zsákmányra vágyó oroszlán, mint a lesben álló hím oroszlán. 13 Lépj elő, Uram! Szállj szembe vele, és terítsd le! Ments meg engem kardoddal a bűnösöktől! 14 Ments meg kezeddel az emberektől, a világ embereitől, Uram, akik kiveszik részüket az életből! Töltsd meg hasukat azzal, amit nekik tartogatsz, lakjanak jól vele a fiaik is, és ami megmarad, hagyják gyermekeikre! 15 Én pedig meglátom orcádat, mint igaz ember, öröm tölt el, ha meglátlak, amikor fölébredek.
Az Ige mellett – Balog Zoltán igemagyarázata
(2) „Tőled jön felmentő ítéletem…” (Zsolt 17)
Kitől várod az igaz ítéletet magadról? Ha életed Urától, Istentől, akkor nem tehetsz mást, mint hogy teljesen kiszolgáltatod magad neki. A zsoltáros ezt teszi. Istenhez menekül üldözői, vádlói elől, az ő színe előtt beszél magáról, helyzetéről, és mondja el védőbeszédét, igazságos, felmentő ítéletben reménykedve. Akár a bűnbánó alázat hiányát is mutathatná az imádkozó Dávid magabiztossága. Hiszen ismerjük életének olyan fordulatait, amelyekre nem lehet azt mondani, hogy „nem találsz bennem álnokságot” (3). De ha valaki igaz imádságban, Isten valóságába mondja bele mindazt, ami éppen benne van, legyen az elfogult, másokkal szemben méltánytalan, önmagán sajnálkozó, önigazoló beszéd, akkor is lelki úton indul el. Akkor Isten majd megítéli azokat a gondolatait, amelyek nem helyénvalók, elrendezi benne azt, ami elrendezetlen, úgy, hogy magát az imádkozót rendezi el. Isten igazsága megtisztít, és felment Krisztus érdeméért. Ez a bűnbocsátó felmentés megszabadít mások ítéletétől, s attól is, hogy a mások feletti ítélet legyen a legfontosabb. A zsoltáros lelki útjának lényeges állomása az, hogy Isten arca az első, amelyet meglát, miután felébred (15). Erős érv ez a kora reggeli bibliaolvasás mellett! Így kezdhetjük Isten látásával a napot.
