„Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint” Mt 25,14–30
14 Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és rájuk bízta vagyonát. 15 Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elment idegenbe. 16 Az, aki az öt talentumot kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott vele, és másik ötöt keresett hozzá. 17 Ugyanígy a két talentumos is másik kettőt keresett hozzá. 18 Aki pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura pénzét. 19 Hosszú idő múlva azután megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük. 20 Eljött az, aki az öt talentumot kapta, hozott másik öt talentumot, és így szólt: Uram, öt talentumot bíztál rám: nézd, másik öt talentumot kerestem. 21 Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, jöjj, és osztozz urad örömében! 22 Eljött az is, aki a két talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, két talentumot bíztál rám: nézd, másik két talentumot kerestem. 23 Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, jöjj, és osztozz urad örömében! 24 És amikor eljött az, aki az egy talentumot kapta, ezt mondta: Uram, tudtam, hogy könyörtelen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál. 25 Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe: nézd, itt van az, ami a tied. 26 Ura így válaszolt neki: Te gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és onnan is gyűjtök, ahova nem szórtam? 27 Ezért el kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, és amikor megjöttem, kamatostul kaptam volna vissza azt, ami az enyém. 28 Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van! 29 Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van. 30 A haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.
Bibliaolvasó Kalauz – Karsay Eszter igemagyarázata
„Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint” (15). Nem igazságos? Nem azonosak az indulási feltételek. Isten tudja, miért. Aki a másikra néz irigykedve egy életen át, talál ürügyet arra, hogy hozzá se fogjon életfeladatához. Boldogtalan és terméketlen marad, aki méricskéli, hogy kevesebbet kapott, elvesztegeti az energiáit, elássa (magát) keserűségében. Isten képességeink szerint ajándékozza a lehetőségeket. Az eggyel is gazdálkodjunk reménységgel.
RÉ21 691 RÉ 510
Napi ének | 585 | Úr Isten, te tarts meg minket
„Salamoné. Isten! Add törvényeidet a királynak, és igazságodat a király fiának…” Zsolt 72
1 Salamoné. Isten! Add törvényeidet a királynak, és igazságodat a király fiának, 2 hogy igazságosan ítélje népedet, és törvényesen az elesetteket. 3 Teremjenek a hegyek békét a népnek, és a halmok igazságot! 4 Szolgáltasson igazságot a nép elesettjeinek, segítse meg a szegényeket, de tiporja el az elnyomókat! 5 Éljen addig, míg nap és hold lesz, nemzedékről nemzedékre! 6 Mint amikor eső hull a rétre, és zápor áztatja a földet: 7 úgy virágozzék napjaiban az igazság, és legyen nagy békesség, amíg meg nem szűnik a hold. 8 Uralkodjék tengertől tengerig, és a Folyamtól a föld széléig. 9 Hajtsanak térdet előtte a pusztalakók, nyalják a port ellenségei! 10 Tarsísnak és a szigeteknek királyai hozzanak ajándékot, Sába és Szebá királyai fizessenek adót! 11 Boruljon le előtte minden király, őt szolgálja minden nemzet! 12 Mert megmenti a segítséget kérő szegényt és az elesettet, akinek nincsen támasza. 13 Megmenti a nincstelent és a szegényt, a szegény embereket megsegíti. 14 Elnyomástól és erőszaktól megváltja őket, mert drága számára a vérük. 15 Éljen ő, és adjanak neki sábai aranyat, imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt mindennap! 16 Legyen bőven gabona az országban, a hegyek tetején hullámzó kalászok legyenek olyanok, mint a Libánon; virágozzanak a városok, mint földön a fű! 17 Maradjon meg neve örökké, terjedjen híre, amíg a nap ragyog! Nevével mondjanak egymásra áldást; mondja őt boldognak minden nép! 18 Áldott az Úristen, Izráel Istene! Egyedül ő tud csodákat tenni! 19 Áldott legyen dicső neve örökre, töltse be dicsősége az egész földet! Ámen, ámen. 20 Itt végződnek Dávidnak, Isai fiának az imádságai.
Az Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata
(1) „Salamoné. Isten! Add törvényeidet a királynak, és igazságodat a király fiának…” (Zsolt 72)
Ha a király kapcsolatban áll Istennel, és törvényei alapján végzi pozíciójához mért feladatait, nem érheti baj a népet. Ha jól van a király hite, biztonságban van a nép is az ellenségtől. A nép ily módon tükrözi vissza a király istenkapcsolatát az Ószövetségben. Hol recseg-ropog, hol fellendül. De igaz ez ma is, minden keresztyén vezetőre. Arra, aki nem akarja észrevenni az iskolai bullyingot, eltűri a másokat fogdosó férfikollegát a tantestületben, mert tanárhiány van. A felnőttre, aki a rábízott gyermeket nem segíti, hanem elgáncsolja. Aki visszaél a helyzetével, azt nem Isteni elhívásnak, hanem hatalomnak értelmezi. Az Istennel való kapcsolatban pedig, mintegy csodamód kialakulnak érzékszerveink, amelyek régen talán kevésbé voltak aktívak. Elkezdjük látni a másik érzését és fájdalmát. Az Istennel való kapcsolat révén a vezető tud figyelni a feladatán és profitján kívül az emberre. Mivel meglátta, a teremtő Istennek mennyire fontosak az emberek, így nem marad érzéketlen velük és távolságtartó tőlük. Mer vezetetteivel érezni, velük élni. És van bátorsága nem sablonok és szakirodalmi javaslatok alapján vagy zsigeri érzések alapján dönteni, hanem az Isten törvénye szerint .
