„Ezután elment egy Nain nevű városba…” Lk 7,11–17
11 Ezután Jézus elment egy Nain nevű városba, és vele mentek tanítványai nagy sokasággal együtt. 12 Amikor közeledett a város kapujához, íme, halottat hoztak kifelé, egy özvegyasszony egyetlen fiát, és a városból nagy sokaság követte. 13 Amikor az Úr meglátta az asszonyt, megszánta, és így szólt hozzá: Ne sírj! 14 Azután odalépett, és megérintette a koporsót. Akik vitték, megálltak, ő pedig így szólt: Ifjú, neked mondom, kelj fel! 15 Erre felült a halott, és elkezdett beszélni; Jézus pedig átadta az anyjának. 16 Félelem fogta el mindnyájukat, dicsőítették az Istent, és ezt mondták: Nagy próféta támadt közöttünk, és meglátogatta Isten az ő népét. 17 Ez a hír elterjedt róla egész Júdeában és az egész környéken.
Bibliaolvasó Kalauz – Steinbach József igemagyarázata
„Ezután elment egy Nain nevű városba…” (11) Egy özvegyasszony egyetlen fiát temette, így támasz nélkül, magára maradt (11–12). Az Úr meglátta, megszánta, megszólította, megvigasztalta az asszonyt: „Ne sírj!” (13) Ennyit még mi is tehetnénk. Jézus Krisztus azonban ennél sokkal többet tett isteni hatalmával: feltámasztotta a halott ifjút. Egyedül Ő az, aki megszólíthat, életre kelthet (14–15). Jézus Krisztus ezt a csodát is messiási jelként tette, bizonyítva, hogy ki is Ő valójában. Azóta miénk a legnagyobb jel, aminél többet nem várhatunk. Tehát már minden a miénk! (2Kor 4,15) Jézus Krisztus feltámadott, legyőzte a halált.
RÉ21 508
Jézus Krisztus messiási küldetése | 446 | Jézus, édes emlékezet
„Ne legyen gőgös a szíve testvéreivel szemben…” 5Móz 17
1 Ne áldozz Istenednek, az Úrnak olyan marhát vagy juhot, amelynek fogyatékossága vagy bármiféle hibája van, mert utálatos az Istened, az Úr előtt. 2 Ha valamelyik lakóhelyeden azok közül, amelyeket Istened, az Úr ad neked, akad köztetek valaki – akár férfi, akár nő –, aki olyasmit követ el, amit rossznak lát Istened, az Úr, és megszegi a szövetségét, 3 ha elmegy, és más isteneket tisztel, és azokat imádja: a napot, a holdat vagy az ég minden seregét, amit én nem parancsoltam, 4 és ezt jelentik neked, és meghallod, akkor jól vizsgáld meg az ügyet! És ha valóban igaz, hogy ilyen utálatos dolog történt Izráelben, 5 akkor vezesd ki a városkapuhoz azt a férfit vagy nőt, aki ezt a gonoszságot elkövette, és kövezd halálra azt a férfit vagy nőt! 6 Csak két vagy három tanú vallomása alapján szabad valakit halálra ítélni; egyetlen tanú vallomása alapján nem szabad. 7 A tanúk emeljenek rá először kezet, amikor kivégzik, csak azután az egész nép. Így takarítsd ki a gonoszt a magad köréből! 8 Ha egy ügy annyira bonyolult számodra, hogy nem tudsz ítéletet hirdetni a magad lakóhelyén – legyen az vérontás, károkozás, testi sértés vagy egyéb peres ügy –, akkor menj fel arra a helyre, amelyet kiválaszt Istened, az Úr. 9 Menj el a lévita papokhoz és ahhoz a bíróhoz, aki abban az időben hivatalban lesz, és kérj tanácsot, majd ők kimondják az ítéletet. 10 Te pedig aszerint járj el, amit ők mondanak neked azon a helyen, amelyet kiválaszt az Úr. Vigyázz, és tegyél meg mindent, amire utasítanak! 11 A kapott utasítás és a kimondott ítélet szerint járj el, és attól ne térj el se jobbra, se balra, amit ők mondanak neked! 12 Ha pedig valaki öntelten meg meri tenni, hogy nem hallgat arra a papra vagy bíróra, aki ott áll Istenednek, az Úrnak szolgálatában, az az ember haljon meg. Így takarítsd ki a gonoszt Izráelből! 13 Hallja meg ezt az egész nép, és féljen, és ne viselkedjenek többé elbizakodottan! 14 Ha majd bemégy arra a földre, amelyet neked ad Istened, az Úr, birtokba veszed, ott laksz, és ezt mondod: Királyt akarok emelni magam fölé, mint a körülöttem élő többi nép, 15 csak azt emeld magad fölé királlyá, akit Istened, az Úr kiválaszt. Testvéreid közül emelj királyt magad fölé; nem tehetsz magad fölé idegen embert, aki nem testvéred. 16 Csak sok lovat ne tartson, és ne vigye vissza a népet Egyiptomba, hogy sok lovat szerezzen, mert megmondta nektek az Úr, hogy ne térjetek vissza többé azon az úton. 17 Ne legyen sok felesége, hogy szíve el ne hajoljon, és túl sok ezüstöt és aranyat se gyűjtsön. 18 Amikor elfoglalja királyi trónját, másoltassa le magának egy könyvbe ezt a törvényt, amely a lévita papoknál található. 19 Tartsa azt magánál, és olvassa azt egész életében, hogy megtanulja félni az Urat, az ő Istenét, s hogy megtartsa ennek a törvénynek minden igéjét, és teljesítse mindezeket a rendelkezéseket. 20 Ne legyen gőgös a szíve testvéreivel szemben, és ne térjen el ettől a parancsolattól se jobbra, se balra, hogy hosszú ideig uralkodhasson ő is meg a fiai is Izráelben.
Az Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata
(20) „Ne legyen gőgös a szíve testvéreivel szemben…” (5Móz 17)
A hívő ember Istentől kapott feladatként tölti be élethivatását. Igaz ez a bírák és vezetők esetében, akiket minden városban ki kell jelölni (16,20). A bíra felelős a jogrendért, ezért nem lehet személyválogató, megvesztegethető (16,18k). Isten szent törvénye az egész népre érvényes, megszegése a szövetség megtörését jelenti (2), így a nép pusztulását vonja maga után (7). Ezért fontosak a vallási törvények: tilos a szent fa ültetése, szent oszlop állítása (16,21k), csillagistenségek imádása (3), hibás állat áldozása (1). Bonyolult peres ügyekben a helyi bíra a szent hely papjától vagy főbírájától kérjen tanácsot (9). A bírói ítélettel szemben a feltétlen engedelmesség az illő magatartás (12). A büntetés végrehajtása nem a bírák feladata. A népközösségre tartozó ügyek esetében – ilyen a bálványimádásra való csábítás (2–4) – az egész gyülekezet hajtja végre a halálos ítéletet, és a tanúk vetik az első követ az elítéltre (5–7). A „királytörvény” (14–20) meglehetősen „rövid pórázon” tartja a leendő királyt: az Úr választottjának kell lennie, idegen származású nem lehet (15). Ne legyen gőgös, a pompa, a gazdagság rabja. A törvény állandó olvasásával tanulja meg félni az Urat (19), aki a királyra nézve is törvényadó és számonkérő Úr.
