előző nap következő nap

„…jó szívvel hallgatják, meg is tartják, és termést hoznak állhatatossággal…” Lk 8,4–15

4 Amikor pedig nagy sokaság gyűlt össze, és városról városra sokan csatlakoztak hozzá, egy példázatot mondott nekik: 5 Kiment a magvető vetni. Vetés közben némely mag az útfélre esett, és eltaposták, vagy megették az égi madarak. 6 Némelyik a köves helyre esett, és alighogy kihajtott, elszáradt, mert nem kapott nedvességet. 7 Némelyik a tövisek közé esett, és amikor vele együtt felnőttek a tövisek is, megfojtották. 8 Némelyik pedig a jó földbe esett, és amikor felnövekedett, százszoros termést hozott. Amikor ezeket elmondta, így kiáltott: Akinek van füle a hallásra, hallja! 9 Megkérdezték tőle a tanítványai, hogy mit jelent ez a példázat. 10 Ő ezt mondta: Nektek megadatott, hogy ismerjétek az Isten országának titkait, de a többieknek példázatokban adatik, hogy akik látnak, ne lássanak, és akik hallanak, ne értsenek. 11 A példázat pedig ezt jelenti: A mag az Isten igéje. 12 Akiknél az útfélre esett, azok meghallották az igét, de azután jön az ördög, és kiragadja a szívükből, hogy ne higgyenek, és ne üdvözüljenek. 13 Akiknél a köves helyre esett, azok amikor hallják, örömmel fogadják az igét, de nem gyökerezik meg bennük: ezek hisznek egy ideig, de a megpróbáltatás idején elbuknak. 14 A tövisek közé esett mag: ezek azok, akik hallották az igét, de mikor elmennek, az élet gondjai, gazdagsága és élvezetei megfojtják őket, és nem érlelnek termést. 15 A jó földbe esett mag: ezek pedig azok, akik igaz és jó szívvel hallgatják az igét, meg is tartják, és termést hoznak állhatatossággal.

Bibliaolvasó Kalauz – Riskóné Fazekas Márta igemagyarázata

„…jó szívvel hallgatják, meg is tartják, és termést hoznak állhatatossággal…” (15) Jézus csodálatos hármasságban foglalja össze a tanítást arról, hogy mivégre is kapjuk az igét. Az első állítás Istenhez való viszonyunkat (táplálkozás), a második saját tennivalónkat (feldolgozás), a harmadik a kifelé szóló eredményt (termés) jelenti. A természet ritmusába állítja bele Urunk az én hitéletem ritmusát is, hogy az egészséges legyen!

RÉ21 549 • IÉ Jn 4,5–14 • Zsolt 27

Zsoltárdicséret | 191 | Dicsérd az Istent mostan, ó, én lelkem

Heti zsoltárének | 145 | Magasztallak téged, én Istenem

„Bocsáss meg, Uram, népednek…” 5Móz 21

1 Ha azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked birtokul, találnak egy meggyilkolt embert, aki kint fekszik a mezőn, és nem lehet tudni, hogy ki ölte meg, 2 akkor menjenek ki véneid és bíráid, és mérjék meg, milyen messze van a meggyilkolt a környező városoktól. 3 Amelyik város legközelebb van a meggyilkolthoz, annak a városnak a vénei fogjanak egy üszőt, amellyel még nem dolgoztattak, amely még nem húzott igát. 4 Vigyék az üszőt a város vénei egy állandó vizű patakhoz, ahol nem művelik és nem vetik be a földet, és szegjék nyakát az üszőnek ott a pataknál. 5 Azután lépjenek elő a papok, Lévi fiai, mert őket választotta ki Istened, az Úr, hogy szolgáljanak neki, és áldást mondjanak az Úr nevével, és hogy az ő utasításuk szerint intézzenek el minden peres ügyet és minden testi sértést. 6 A meggyilkolthoz legközelebb eső város vénei mind mossák meg a kezüket az üsző fölött, amelynek a nyakát szegték a pataknál. 7 Azután jelentsék ki ezt: Nem a mi kezünk ontotta ki ezt a vért, és a mi szemünk nem látott semmit. 8 Bocsáss meg, Uram, népednek, Izráelnek, amelyet megváltottál, és ne ródd fel az ártatlanul kiontott vért népednek, Izráelnek! Így bocsánatot nyernek a vérontásért. 9 Így eltávolíthatod a magad köréből az ártatlanul kiontott vért, mert azt tetted, amit helyesnek lát az Úr. 10 Ha háborúba vonulsz ellenséged ellen, és kezedbe adja azt Istened, az Úr, és foglyokat is ejtesz, 11 majd a foglyok között meglátsz egy szép nőt, megkedveled, és feleségül akarod venni, 12 akkor vidd be a házadba, ő pedig nyírja le a haját, és vágja le a körmét. 13 Azután vesse le magáról azt a ruhát, amelyben foglyul ejtették, és lakjék a házadban, de hadd sirassa apját és anyját egy hónapig, és csak azután menj be hozzá. Így légy a férje, ő pedig a feleséged. 14 Ha pedig később már nem tetszik neked, bocsásd őt szabadon! Pénzért nem adhatod el, de nem is tarthatod erővel magadnál, hiszen a magadévá tetted. 15 Ha valakinek két felesége van, és az egyiket szereti, a másikat pedig gyűlöli, és ha fiút szül neki mind a szeretett, mind a gyűlölt, de a gyűlöltnek a fia az elsőszülött, 16 akkor – ha majd felosztja birtokát a fiai között – nem teheti elsőszülöttjévé a szeretett feleség fiát a gyűlöltnek a fiával szemben, aki elsőnek született, 17 hanem a gyűlölt feleség fiát kell elsőszülöttnek elismernie, és annak kétszeres részt kell adnia mindenéből, mert férfierejének első termése ő; őt illeti az elsőszülöttségi jog. 18 Ha valakinek engedetlen és konok fia van, nem hallgat sem apjának, sem anyjának a szavára, és még ha megfenyítik, akkor sem hallgat rájuk, 19 ragadja meg őt apja és anyja, vigyék ki városuk véneihez a helység kapujába, 20 és így szóljanak a város véneihez: Ez a fiú engedetlen és konok, nem hallgat a szavunkra, dorbézoló és részeges. 21 Akkor városának összes férfija kövezze őt együtt halálra! Így takarítsd ki a gonoszt a magad köréből! Egész Izráel hallja meg ezt, és féljen! 22 Ha valakit halálra ítélnek a vétkéért, és kivégzik, ha fára akasztod, 23 ne maradjon holtteste éjjelre a fán. Temesd el még aznap, mert átkozott Isten előtt az akasztott ember. Ne tedd tisztátalanná földedet, amelyet Istened, az Úr ad neked örökségül!

Az Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata

(8) „Bocsáss meg, Uram, népednek…” (5Móz 21)

Korunk csak a tudatosan elkövetett bűnöket véli büntethetőnek, Isten törvénye ezt másképp látja. Az ismeretlen tettes által leszúrt halott (1–9) engesztelésért kiált. Ezért a közel eső város vénei igába még nem fogott, fiatal tehenet vigyenek ki engesztelésül a patakpartra (4). Ott szegjék az állat nyakát, majd kezüket a patak vizében megmosva tegyenek vallást ártatlanságukról (vö. Zsolt 26,6), egész Izráelért kérve az Úr bocsánatát (8). Így lesz mentes a közösség az ártatlanul kiontott vér átkától (1Móz 9,6). A szülei szavára végképp nem hallgató, engedetlen és konok fiút (16–21) apja és anyja vigye a város vénei – azaz a helyi bíróság – elé. A szülők tiszteletének (5. parancsolat) végletes és tudatos megsértése miatt elrettentésül tárgyalás nélkül kövezze a közösség halálra (21). Mert aki a szülő tiszteletét ennyire szélsőségesen megtagadja, az Istent gyalázza. Minket elborzaszt ez a keménység, amellyel a gyülekezetnek ki kell takarítania a maga köréből az Istent gyalázó gonoszt. Nem maradhat bűnéért felakasztott ember holtteste éjjelre a fán (22–23), mert átkozott, és tisztátalanná teszi az Úrtól örökségül kapott földet. Pilátus kézmosása Jézus perében a felelősség elhárítását jelképezte (Mt 27,24), Urunk holttestét azért vették le az éj beállta előtt a fáról (Jn 19,31), mert „átkozott” (Gal 3,13).

Január 26