„Amikor Heródes meglátta Jézust, nagyon megörült.” Lk 23,6–12
6 Pilátus ezt hallva megkérdezte: Galileából való ez az ember? 7 Amikor pedig megtudta, hogy Heródes fennhatósága alá tartozik, átküldte Heródeshez, aki szintén Jeruzsálemben tartózkodott ezekben a napokban. 8 Amikor Heródes meglátta Jézust, nagyon megörült. Már jó ideje szerette volna látni, mert hallott róla, és azt remélte, hogy valami csodát tesz majd a szeme láttára. 9 Hosszasan kérdezgette őt, de Jézus semmit sem válaszolt neki. 10 Ott álltak a főpapok és az írástudók is, akik hevesen vádolták. 11 Heródes pedig katonai kíséretével együtt megvetően bánt vele, kigúnyolta, és fényes ruhába öltöztetve visszaküldte Pilátushoz. 12 Ezen a napon Heródes és Pilátus barátságot kötöttek egymással, korábban ugyanis ellenségek voltak.
Bibliaolvasó Kalauz – Molnár Ambrus igemagyarázata
Jézus a leghíresebb ember a történelemben. Még a híres amerikai hetilap, a Time magazin szerint is ő a legnagyobb hatást gyakorló személy, aki valaha élt. Jézussal kapcsolatban mindenkinek állást kell foglalnia. Ezek az állásfoglalások nagyon különbözőek (6.8.11). Van, akiket Jézus félreértése hoz össze, másokat gyűlölete, megvetése (12), vagy imádata. A bevonulás ünnepének kérdése: hogyan viszonyulnak Jézushoz azok, akik számodra a legfontosabbak?
RÉ21 495 • IÉ Ézs 50,4–9 • Zsolt 118,1–2.12–18
Virágvasárnapi himnusz | 481 | Örvendezzen már e világ
Heti zsoltárének | 69 | Úr Isten, tarts meg és segíts engem
„Ez az én trónusomnak és lábaimnak a helye…” Ez 43,1–12
1 Azután odavezetett engem a kapuhoz, ahhoz a kapuhoz, amely keletre néz. 2 És íme, Izráel Istenének a dicsősége közeledett kelet felől; zúgása olyan volt, mint nagy vizek zúgása, a föld pedig ragyogott dicsőségétől. 3 A látvány, amelyet láttam, olyan volt, mint az, amelyet akkor láttam, amikor a város pusztulása bekövetkezett. Ugyanolyan volt, mint az a látvány, amelyet a Kebár-folyó mellett láttam. Ekkor arcra borultam. 4 Az Úr dicsősége pedig bement a templomba a keletre néző kapun át. 5 Ekkor fölemelt engem a lélek, bevitt a belső udvarba, és láttam, amint az Úr dicsősége betölti a templomot. 6 Hallottam, hogy a templomból szól hozzám valaki – pedig az a férfi mellettem állt –, 7 és ezt mondja nekem: Emberfia! Ez az én trónusomnak és lábaimnak a helye, ahol Izráel fiai között fogok lakni örökre. Nem szennyezi be többé szent nevemet Izráel háza, sem ők, sem királyaik paráznasággal, a királyok holttestével és áldozóhalmokkal 8 meg azzal, hogy küszöbüket az én küszöböm mellé, ajtófélfáikat pedig az én ajtófélfáim mellé helyezték, úgyhogy csak egy fal volt köztem és köztük. Beszennyezték szent nevemet utálatos tetteikkel, azért elbántam velük haragomban. 9 Most azonban felhagynak a paráznasággal, és elviszik előlem a királyok holttestét, én pedig köztük fogok lakni örökre. 10 Te, emberfia, mondd el Izráel házának, hogy milyen ez a templom. Ők pedig szégyenkezzenek bűneik miatt, és azután mértékül vehetik ezt a mintát. 11 Ha majd szégyenkezni fognak mindazok miatt, amiket elkövettek, akkor ismertesd velük a templom tervét és elrendezését, kijáratait és bejáratait, egész tervét és előírásait, egész tervét és a rá vonatkozó törvényeket; rajzold le a szemük láttára, hogy jegyezzék meg tervének és előírásainak minden részletét, és valósítsák meg! 12 Ez a templom törvénye. A hegy tetején körülhatárolt egész terület igen szent. Íme, ez a templom törvénye.
Az Ige mellett – Czanik Péter igemagyarázata
(7) „Ez az én trónusomnak és lábaimnak a helye…” (Ez 43,1–12)
Amikor fölszentelték az istenházát, az Úr dicsősége betöltötte (1Kir 8,10.11). Ezékiel könyve azzal a látomással kezdődik, hogy az Úr dicsősége megjelenik a fogság földjén, vagyis elhagyta a templomot, és elment fogságban élő népe közé. Az épületet röviddel ezután lerombolták. Most újabb látomás tartalma ez: a hazatérés után megépítendő templomban újra megjelenik és helyet foglal Isten dicsősége. A keleti kapun át érkezik. Világos utalás ez a korábbi látomásra, amikor a fogság földjére – vagyis keletre – ment. Most onnan tér vissza. Ígérete szerint itt fog lakni örökre (7). Nem ismétlődnek meg azok a visszaélések, bűnök, amelyek beszennyezték a templomot. Így most egy újabb vonatkozásban mondja el még egyszer azt az ígéretét, hogy maga fogja megszentelni és tisztaságában megtartani fogság után hazatelepített népét. Ezt azonban nekik is akarniuk kell, ezért újra bűnbánatra hívja fel őket. A mi istentiszteletünk Jézus által történik. Nincs szükségünk annyi ceremóniára, még a hely sem annyira fontos, mint az Ószövetség népének. De értelme nálunk is csak akkor van, ha valóban közöttünk van Isten. Ennek érdekében pedig nekünk is folyamatosan vizsgálnunk kell magunkat, bűnbánattal szabadulni attól, ami rossz. Így tudjuk lélekben és igazságban (Jn 4,23) imádni őt.
