előző nap

„Közöttük fogok lakni és járni, Istenük leszek, és ők az én népem lesznek” 2Kor 6,14–18

14 Ne legyetek a hitetlenekkel felemás igában, mert mi köze egymáshoz az igazságnak és a gonoszságnak, vagy mi köze van a világosságnak a sötétséghez? 15 Vagy mi azonosság van Krisztus és Beliál között? Vagy milyen közösség van hívő és hitetlen között? 16 Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Mert mi az élő Isten temploma vagyunk, ahogyan Isten mondta: „Közöttük fogok lakni és járni, Istenük leszek, és ők az én népem lesznek. 17 Ezért tehát menjetek ki közülük, és váljatok külön tőlük, így szól az Úr, tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeket, 18 Atyátokká leszek, ti pedig fiaimmá és leányaimmá lesztek, így szól a mindenható Úr.”

Bibliaolvasó Kalauz – Fekete Károly igemagyarázata

„Közöttük fogok lakni és járni, Istenük leszek, és ők az én népem lesznek” (16b). Pál a „Szentségtörvény” befejező részéből (3Móz 26,11–12) idézi Isten ígéretét. De ott is és Pálnál is az ígéret egyúttal elkötelezés is. Velük leszek – ez az ígéret. Ők népem lesznek – ez az elkötelezés. Az ige a tiszta életet hangsúlyozza. Bálványokkal a Fiú sem osztozik a trónon, hiszen egyedül neki adatott minden hatalom mennyen és földön.

RÉ21 666

Húsvéti ének | 508 | Jézus, én bizodalmam

„Bízzál az Úrban teljes szívből [ …]! Minden utadon gondolj rá…” Péld 3

1 Fiam, ne felejtsd el tanításomat, és parancsaimat őrizze meg szíved, 2 mert hosszú életet, magas életkort és jólétet szereznek azok neked! 3 A szeretet és hűség ne hagyjon el téged: kösd azokat a nyakadba, írd fel a szíved táblájára! 4 Így találsz kedvességre és jóindulatra Istennél és embereknél. 5 Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! 6 Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. 7 Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féld az Urat, és kerüld a rosszat! 8 Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak. 9 Tiszteld az Urat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából, 10 akkor bőségesen megtelnek csűreid, és must árad sajtóidból. 11 Az Úr intését meg ne vesd, fiam, és dorgálását meg ne utáld! 12 Mert akit szeret az Úr, azt megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel. 13 Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap. 14 Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak. 15 Drágább ez a gyöngynél, és semmi sem fogható hozzá, amiben kedved leled. 16 Hosszú élet van a jobbjában, baljában pedig gazdagság és dicsőség. 17 Útjai kedves utak, és minden ösvénye békesség. 18 Élet fája ez azoknak, akik megragadják, és akik rá támaszkodnak, boldogok. 19 Az Úr bölcsességgel vetette meg a föld alapját, értelemmel erősítette meg az eget. 20 Az ő tudása által váltak ketté a mélységes vizek, és harmatoznak a magas fellegek. 21 Fiam, ne téveszd ezt szem elől, vigyázz arra, hogy okos és megfontolt légy! 22 Ez élteti lelkedet, és ékesíti nyakadat. 23 Utadon biztonságban jársz, és lábadat nem ütöd meg. 24 Ha lefekszel, nem rettensz fel, hanem fekszel, és édesen alszol. 25 Nem kell attól félned, hogy hirtelen fölriadsz, sem attól, hogy viharként rád törnek a bűnösök. 26 Mert az Úrban bizakodhatsz, és ő megőrzi lábad a csapdától. 27 Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd! 28 Ha van mit adnod, ne mondd felebarátodnak: Menj el, jöjj vissza holnap, majd akkor adok! 29 Ne koholj rosszat felebarátod ellen, aki melletted lakik gyanútlanul! 30 Ne pörölj ok nélkül olyan emberrel, aki nem bánt rosszul veled! 31 Ne irigykedj az erőszakos emberre, és egyik útját se válaszd! 32 Mert a rossz úton járókat utálja az Úr, de a becsületesekkel közösségben van. 33 Az Úr átka van a bűnösök házán, de az igazak lakóhelyét megáldja. 34 A csúfolódókat ő megcsúfolja, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. 35 Dicsőséget örökölnek a bölcsek, az ostobáknak pedig nő a gyalázatuk.

Az Ige mellett – Gaál Sándor igemagyarázata

(5 és 6) „Bízzál az Úrban teljes szívből [ …]! Minden utadon gondolj rá…” (Péld 3)

Gyönyörűen vezet Salamon a szívbe írt hűséggel és szeretettel, amely továbbra is az istenfélelem szép eredménye. Sok más mellett az anyagi dolgokkal való helyes bánásmódhoz vezet el ebben a fejezetben. Értékelni tanít azt, ami értékelhető. És a felbecsülhetetlen kincs kategóriájába utalja, ami valóban az. Istenben bízni csak teljes szívből érdemes. Rá gondolni is csak a teljes útra kiterjesztetten eredményes. Ezért a jövedelem, az ezüst dolgában sem vehetjük le a szemünket Istenről. Úgy kell látnunk a pénzünket, egyéb anyagi javainkat, hogy azok ne láncolják magukhoz a figyelmünket, hanem „istenfüggőségünk” biztonságában kezeljük őket. Így aztán persze eljuthatunk arra a magaslatra is, ami nem követelmény, hanem szép következménye az istenfélelemnek: „Ha lefekszel, nem rettensz fel, hanem fekszel, és édesen alszol.” (24) Sőt, alkalmas időben képessé tesz jót tenni a rászorulóval, s ha van mit adnod, készségesen teljesül: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” (ApCsel 20,35)

Május 7