„Imádkozunk Istenhez, [...] hogy a jót tegyétek” 2Kor 13,1–10
1 Most harmadszor megyek hozzátok: „Két vagy három tanú szava erősítsen meg minden vallomást!” 2 Előre megmondtam, most is előre mondom, mint másodszori ottlétemkor, és most távollétemben is azoknak, akik előzőleg vétkeztek, de a többieknek is: ha még egyszer elmegyek, nem leszek kíméletes; 3 minthogy annak bizonyítékát keresitek, hogy általam valóban az a Krisztus szól, aki veletek szemben nem erőtlen, hanem hatalmas közöttetek. 4 Mert ha meg is feszíttetett erőtlenségből, él Isten hatalmából, és ha mi erőtlenek vagyunk is őbenne, élni fogunk vele együtt Isten hatalmából közöttetek. 5 Önmagatokat tegyétek próbára, hogy hitben jártok-e! Önmagatokat vizsgáljátok meg! Vagy nem ismeritek fel magatokon, hogy Jézus Krisztus bennetek van? Ha nem, akkor még kipróbálatlanok vagytok. 6 De remélem, felismeritek, hogy mi viszont kipróbáltak vagyunk. 7 Imádkozunk Istenhez, hogy semmi rosszat ne tegyetek, nem azért, hogy mi kipróbáltaknak mutatkozzunk, hanem azért, hogy a jót tegyétek, mi pedig mintha nem volnánk kipróbáltak. 8 Mert semmit nem tehetünk az igazság ellen, hanem csak az igazságért. 9 Mert örülünk, ha mi erőtlenek vagyunk, ti pedig erősek vagytok. Könyörgünk is azért, hogy ti tökéletesek legyetek. 10 Azért írom ezeket távollétemben, hogy ottlétemkor ne kelljen keményen bánnom veletek aszerint a hatalom szerint, amelyet az Úr nekem építésre, és nem rombolásra adott.
Bibliaolvasó Kalauz – Czanik Péter igemagyarázata
Ha úgy érezzük, hogy valami nincs rendben körülöttünk, akkor nem zúgolódnunk kell, hanem először is önvizsgálatot tartani (5): az én bűnöm mennyire okozza a bajt? Azután imádkozni kell (7), mert a végső megoldás az Úr erejével lehetséges. Az apostol egyszerre hangsúlyozza gyöngeségét és majdani szigorúságát. Az egyházban nem emberi erővel lehet rendet teremteni, csak Istenével.
RÉ21 295
Zsoltárdicséret | 805 | Jó dolog az Urat áldani, dicsérni
„Jobb a kevés az Úr félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele.” Péld 15,1–19
1 A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt. 2 A bölcsek nyelve jól alkalmazza a tudást, az ostobák szája meg balgaságot áraszt. 3 Mindenen rajta tartja szemét az Úr, a gonoszakat és a jókat egyaránt figyeli. 4 A szelíd nyelv olyan, mint az élet fája, a romlott pedig összetöri a lelket. 5 A bolond utálja az apai intést, de az okos elfogadja a dorgálást. 6 Az igaz házában nagy kincs van, a bűnösnek pedig jövedelme okozza a vesztét. 7 A bölcsek ajka hinti a tudást, az ostobáknak a szíve sem tiszta. 8 A bűnösök áldozatát utálja az Úr, de a becsületesek imádságát kedveli. 9 Utálja az Úr a bűnös útját, de szereti az igazságra törekvőt. 10 Rosszul esik az intés annak, aki letér az ösvényről, pedig meghal az, aki gyűlöli a dorgálást. 11 A halál és az enyészet helye is az Úr előtt van, mennyivel inkább az emberek szíve! 12 Nem szereti a csúfolódó, ha feddik, és nem jár a bölcsekhez. 13 Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket. 14 Az értelmes szív tudásra törekszik, az ostobák szája pedig bolondságon rágódik. 15 A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe. 16 Jobb a kevés az Úr félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele. 17 Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölet van. 18 Az indulatos ember viszályt szít, a türelmes pedig lecsendesíti a perpatvart. 19 A lusta útja olyan, mint a tövises sövény, a becsületesek ösvénye pedig egyenes.
Az Ige mellett – Gaál Sándor igemagyarázata
(16) „Jobb a kevés az Úr félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele.” (Péld 15,1–19)
Nem is a mennyiségi kérdés a lényeges, hanem a mindent meghatározó istenfélelem, amely képesít arra, hogy a kevésnek mondott többet érjen az ő felügyelete alatt, mint nélküle a szemnek ígéretes javak: a sok. Az Úr Jézus nem alaptalanul figyelmezteti tanítványait arra, hogy ne aggodalmaskodjanak mennyiségi kérdésben a megélhetés területén, hiszen Isten jelenlétében mindazzal lehet és kell számolni, ami az övé. Nem szükséges tehát elköteleződni a sok vagy a kevés mellett: Isten jelenlétében kell elkötelezetté válni. Az, hogy a kevés elég-e, vagy a sok valóban nyugtalanságot okozó sok – sokk – lesz, azt valójában az dönti el, egyedül állunk-e szemben mindezzel, vagy az Úr biztonságot adó jelenlétében. Vele nem kell félni a mennyiségi tételektől, mert az ő és a mi együttes jelenlétünk a meghatározó. Így fő feladatunk nem a sok elérése vagy az attól való feltétlen tartózkodás – ez álmatlansággal jár, és bonyodalmakat okoz. A lényeg az, hogy elérjük, ami a szív nyugalmát megadja: elég.
