„…iszonyodjatok… ragaszkodjatok…” Róm 12,9–13
9 A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, 10 a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők, 11 a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a Lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok. 12 A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak. 13 A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet.
Bibliaolvasó Kalauz – Varga Róbert igemagyarázata
„…iszonyodjatok… ragaszkodjatok…” (9) Rövid bátorítások, parancsok sorozatát írja le Pál. Az Istentől kapott szeretet nem lehet képmutató, vagyis olyan, hogy mást gondol, mond és cselekszik. Az igazi szeretet iszonyodik a gonosztól és ragaszkodik az Isten szerinti jóhoz (9). Gyengéd, tiszteli a másikat, szolgálatkész, a szolgálatban fáradhatatlan. „…ahol az Úr Lelke ott a szabadság.” (2Kor 3,17) Kaptál már ilyen „szabad” szeretetet Istentől Szentlelke által (12–13)?
RÉ21 551 • IÉ Jn 20,19–23 • Zsolt 33
Pünkösdi ének | 550 | A pünkösdnek jeles napján
„Az Úr pedig ezt mondta Mózesnek: Készíts egy mérges kígyót, és tűzd föl egy póznára! Mindenki, akit megmart a kígyó, életben marad, ha arra föltekint.” 4Móz 21,1–20
1 Amikor meghallotta a kánaáni Arád királya, aki a Délvidéken élt, hogy odaért Izráel az atárími úton, megtámadta Izráelt, és foglyokat ejtett közülük. 2 Ekkor fogadalmat tett Izráel az Úrnak, és ezt mondta: Ha egyszer kezembe adod ezt a népet, mindenestül kiirtom városait. 3 Az Úr meghallgatta Izráel szavát, kezébe adta ezeket a kánaániakat, és Izráel mindenestül kiirtotta őket és városaikat. Ezért nevezték el azt a helyet Hormának. 4 Majd elindultak a Hór-hegytől a Vörös-tenger felé, hogy megkerüljék Edóm országát. De útközben elfogyott a nép türelme, 5 és így beszélt a nép Isten és Mózes ellen: Miért hoztatok föl bennünket Egyiptomból? Azért, hogy meghaljunk a pusztában? Hiszen nincs kenyér és nincs víz, szívből utáljuk ezt a hitvány eledelt! 6 Ezért az Úr mérges kígyókat küldött a népre, és azok megmarták a népet, úgyhogy sokan meghaltak Izráelből. 7 Ekkor odament a nép Mózeshez, és ezt mondta: Vétkeztünk, mert az Úr ellen és ellened szóltunk. Imádkozz az Úrhoz, hogy távolítsa el rólunk a kígyókat! És imádkozott Mózes a népért. 8 Az Úr pedig ezt mondta Mózesnek: Készíts egy mérges kígyót, és tűzd föl egy póznára! Mindenki, akit megmart a kígyó, életben marad, ha arra föltekint. 9 Mózes tehát készített egy rézkígyót, és föltűzte egy póznára. Ha azután megmart valakit a kígyó, és föltekintett a rézkígyóra, életben maradt. 10 Azután elindultak Izráel fiai, és tábort ütöttek Óbótban. 11 Majd elindultak Óbótból, és tábort ütöttek Ijjé-Abárímban, abban a pusztában, amely Móábtól keletre van. 12 Onnan is továbbmentek, és tábort ütöttek a Zered-pataknál. 13 Onnan is továbbmentek, és tábort ütöttek az emóriak területén eredő Arnón túlsó partján, a pusztában, mert az Arnón Móáb határa Móáb és az emóriak között. 14 Ezért van szó az Úr harcainak könyvében a Szúfában fekvő Váhébról, a völgyekről, az Arnónról, 15 a völgyek lejtőiről, amelyek Ár városa felé húzódnak, és Móáb határáig nyúlnak. 16 Onnan Beérbe mentek. Ott van az a kút, amelynél ezt mondta az Úr Mózesnek: Gyűjtsd össze a népet, mert vizet adok neki. 17 Ekkor énekelte Izráel ezt a dalt: Buzogj föl, kút, zengjétek dalát! 18 Kút, fejedelmek ásták, nép vezérei vájták kormánypálcájukkal, vezérbotjaikkal. A pusztából Mattánába mentek, 19 Mattánából Nahalíélba, Nahalíélból pedig Bámótba. 20 Bámótból abba a völgybe mentek, amely Móáb mezején van a Piszgá csúcsánál, mely a sivatagra néz.
Az Ige mellett – Karsay Eszter igemagyarázata
(8) „Az Úr pedig ezt mondta Mózesnek: Készíts egy mérges kígyót, és tűzd föl egy póznára! Mindenki, akit megmart a kígyó, életben marad, ha arra föltekint.” (4Móz 21,1–20)
Rövid kitérő beszéli el azt a győztes csatát, amelyet az izráeliek azért nyerhettek meg, mert nem magukra hagyatkoztak, hanem egészen Istenre. Hosszú a kerülőút. Halálosan kimerülve vándorolnak. Mérgeskígyók tanyáztak a sivatagban, s amikor a nép elkeseredett, csak azokra nézett, és sokan belehaltak a kígyómarásba. Nehéz lenne ellenállni annak, hogy a rézkígyó történetet ne szimbolikusan értelmezzük. Mert Isten nem elpusztította a hüllőket, hanem olyan gyógyírt, eszközt adott Mózesnek, hogy legyen valami, amire föltekintve legyőzhetik a veszedelmet. A János írása szerinti evangéliumban Jézus maga is idézi ezt a képletet, amikor a saját keresztjére utal: „…ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne.” (Jn 3,14–15) Nyilván nem a rézkígyónak volt hatalma, hanem annak a bizalomnak, amivel föltekintettek, és Istenre hallgattak. Izráel ereklyeként évszázadokon át őrizte a rézkígyót. Bálvány vált belőle, amíg Ezékiás király reformja össze nem törte (2Kir 18,4). A halál ellen nekünk is van kire fölnéznünk.
