„Mindennap áldalak téged, dicsérem nevedet mindörökké.” Zsolt 145
1 Dávid dicsérete. Magasztallak téged, Istenem, királyom, áldom nevedet mindörökké. 2 Mindennap áldalak téged, dicsérem nevedet mindörökké. 3 Nagy az Úr, méltó, hogy dicsérjék, nagysága felfoghatatlan. 4 Nemzedékről nemzedékre dicsérik műveidet, hirdetik hatalmas tetteidet. 5 Fenségeden, ragyogó dicsőségeden és csodálatos dolgaidon én is elmélkedem. 6 Elmondják, hogy milyen félelmetes a hatalmad, én is felsorolom nagy tetteidet. 7 Áradoznak, emlékezve nagy jóságodra, és örvendeznek igazságodnak. 8 Kegyelmes és irgalmas az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy. 9 Jó az Úr mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez. 10 Magasztal, Uram, minden teremtményed, és híveid áldanak téged. 11 Elmondják, hogy országod milyen dicsőséges, és beszélnek hatalmadról, 12 megismertetve az emberekkel az Úr hatalmas tetteit, országa ragyogó dicsőségét. 13 Országod örökkévaló ország, uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart. 14 Támogat az Úr minden elesettet, és fölegyenesít minden görnyedezőt. 15 Mindenki várakozva néz rád, és te idejében adsz nekik eledelt. 16 Kinyitod kezedet, és kielégítesz minden élőlényt kegyelmesen. 17 Az Úrnak minden útja igaz, és minden tette jóságos. 18 Közel van az Úr mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja. 19 Teljesíti az istenfélők kívánságát, meghallja kiáltásukat, és megsegíti őket. 20 Megtartja az Úr mindazokat, akik őt szeretik, de a bűnösöket mind elpusztítja. 21 Az Úr dicséretét hirdeti ajkam, áldja örökké minden ember az ő szent nevét!
Bibliaolvasó Kalauz – Sebestyén Győző igemagyarázata
A Zsoltárok utolsó imádságaiban, miután annyiszor megtapasztalta már hatalmát, nem győzi dicsérni Istenét. „Mindennap áldalak téged, dicsérem nevedet mindörökké.” (2) Szinte alig találja a szavakat, jelzőket, ezért ma maga mellé veszi az egész teremtett világot. Mintha csak körbenézve felismerné, mi minden hirdeti Isten dicsőségét. Bárcsak te is meglátnád az Úr minden tettét, és a te életed is ilyen dicsőítésfolyammá válna, mindezek szemlélése közben!
RÉ21 145
Napi ének | 803 | Az Úrnak zengjen az ének
„Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek.” 2Tim 3,1–9
1 Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek. 2 Az emberek ugyanis önzők, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek, 3 szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, 4 árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint Istent. 5 Az ilyenek a kegyesség látszatát megőrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják. Fordulj el tehát ezektől. 6 Mert ezek közül valók azok, akik belopakodnak a házakba, és rabul ejtik a bűnökkel terhelt és sokféle vágytól űzött asszonykákat. 7 Ezek mindig tanulnak, de az igazságot sohasem ismerik meg. 8 Ahogyan Jannész és Jambrész ellenszegültek Mózesnek, úgy álltak ellent az igazságnak ezek a megromlott értelmű, hit szempontjából megbízhatatlan emberek is. 9 De nem jutnak messzire, mert esztelenségük nyilvánvaló lesz mindenki előtt, mint ahogy amazoké is az lett.
Az Ige mellett – Bella Péter igemagyarázata
(1) „Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek.” (2Tim 3,1–9)
Pál a valóságot tárja Timóteus elé, nem finomít. Az utolsó napok itt nem saját életének vagy Timóteusénak az utolsó idejét jelenti, nem is jövőbeni világkorszakot. A jelenről van szó, a velük közös jelenünkről. Az egyház korszaka ez, amikor a megváltás már a miénk Krisztus által, de még nem történt meg a mindenség megújítása. Már él Isten népe, a szívekben és életekben hordoz valami újat, tőle kapottat, de még küzdelmek között, a bűn és lázadás része a valóságnak, akkor is, ha a győzelem megtörtént. A megváltott és élni tanuló nép, az egyház az istentelen világban létezik és működik, küldetéssel és feladattal: ez nehéz. John Stott írja: „Isten az egyház hajóját nem azzal az ígérettel eresztette a vízre, hogy útja derűs és kényelmes lesz; időről időre szélvészek, viharok és hurrikánok szaggatták meg.” Összekapcsol minket évezredeken keresztül is ez a világkorszak, az itt olvasható lista ma is valóságos – ilyen az ember Isten nélkül. De ettől nem megijedni kell, hanem tudomásul venni. És még jobban belekapaszkodni a Mindenhatóba, aki meg tud őrizni minket, és a diadalt adja.
