„akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget” Zsolt 127
1 Zarándokének. Salamoné. Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába óvják azt az őrök. 2 Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget. 3 Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom. 4 Mint a hős kezében a nyilak, olyanok a serdülő ifjak. 5 Boldog az az ember, aki ilyenekkel tölti meg a tegzét: nem szégyenül meg, ha ellenségeivel van szóváltása a kapuban.
Bibliaolvasó Kalauz – Kustár Zoltán igemagyarázata
Mink van, amit ne az Istentől kaptunk volna? Legyen az siker a hivatásban, áldás a napi munkán vagy éppen a szép és boldog család: minden az ő adománya. Ám néha az Úr más utat szán nekünk. Ne feledjük hát, hogy ezek nélkül is miénk a hit öröme, Isten szeretete és az áldás. Életünk akkor is teljes lehet, ha nem minden vágyunk teljesül.
RÉ21 127
Zsoltárének | 729 | Védelmezz, Istenem
„Ugyanígy a diakónusok is tiszteletre méltók legyenek...” 1Tim 3,8–13
8 Ugyanígy a diakónusok is tiszteletre méltók legyenek, nem kétszínűek, nem mértéktelen borivás rabjai, nem haszonlesők, 9 hanem olyanok, akikben megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel. 10 De ezeket is meg kell vizsgálni előbb, csak akkor szolgáljanak, ha feddhetetlenek. 11 Feleségük is hasonlóan tiszteletre méltó legyen: nem rágalmazó, hanem mértékletes, mindenben hűséges. 12 A diakónusok legyenek egyfeleségű férfiak, akik mind gyermekeiket, mind a maguk háza népét jól vezetik. 13 Mert akik jól szolgálnak, azok szép tisztességet szereznek maguknak, és nagy bátorságot nyernek a Jézus Krisztusba vetett hit hirdetésére.
Az Ige mellett – Bella Péter igemagyarázata
(8) „Ugyanígy a diakónusok is tiszteletre méltók legyenek...” (1Tim 3,8–13)
Ha a püspökre az elöljáró mai párhuzamát hoztuk, akkor a diakónus a szolgáló, az, aki hivatásából fakadóan is az egyházért dolgozik. Meglepők Pál sorai, nagyjából ugyanaz a követelmény, mint a vezetőknél, nincs alacsonyabb küszöb, nincs arról szó, hogy kevesebb is elég volna. Olvassunk a sorok között, és vegyük észre, hogy Pál minden hívő embernek üzen! Amit ideírt, az ne „kirakat”, hanem alap legyen közöttünk. Bármikor kaphatsz elhívást vezetőnek, tisztségviselőnek, munkásnak, gyülekezetben és a tágasabb egyházban, bármikor hívhat a Szentlélek, de akkor légy kész! Késznek lenni pedig ezt jelenti: tisztességes emberként, azokban a közösségekben, ahol élsz, megbecsülten, Isten által formálva újra és újra hajlandó vagy önmagad vizsgálatára és a gyógyulásra, tisztulásra. Pál nem tökéletességet kért – ismerte az embert –, de azt is tudta, hogy aki Krisztust követi, annak az élete rendeződik. Ez törvényszerű, Jézus jelenléte miatt. Ezek a listák még egy dologra jók: hogy a saját korunk által lobogtatott ideákból visszatérjünk az Isten által adott valósághoz. Mérjük ahhoz magunkat, amit az Ige állít elénk, mutassa az meg, mit kell még elrendeznünk magunkkal kapcsolatban.
