„És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!”

Október 6-án az aradi vértanúkra emlékezünk: 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. Bóna Zoltán nyugalmazott lelkipásztor gondolatai.

2026. október 6.

Petőfi, a sztár és a szabálytalan hős

Petőfi Sándor kiválóan használta a korabeli „médiát”, de ezt nem önmaga dicsőítésére tette, neki a nemzet- és a hazaszeretet volt a legfontosabb – állapítja meg március 15-i ünnepi beszélgetésünkben Miklya Luzsányi Mónika író, pedagógus, teológus, több Petőfivel, illetve a költő családjával kapcsolatos sikerkönyv szerzője. Az interjúban a protestáns líceumokban pallérozódott Petőfi hol derűs, hol tragikus életpillanatait és özvegye „eltitkolt életét” elevenítjük föl, történelmünk és koreszmék szorításában.

2026. március 15.

Jókaiban élt a komáromi reformátusok világa

A Jókai-féle regénystílus annyira összetett olvasási készségeket követel, vagy olyan összetett iróniaérzéket, amihez meg kell érnie az olvasónak, hogy ütköztetni tudja Jókai bölcs humorát a saját élettapasztalataival – állítja Hermann Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a XIX. századi magyar irodalom szakértője. Arról is beszélt, hogy a jövőre esedékes Jókai-emlékévet lehetne a mai időknek jobban megfelelő adaptációk elkészítésére használni.

2024. május 5.

Református tábori lelkészek a szabadságharc sűrűjében

A református tábori lelkészek fegyveres szolgálattal, lelkigondozással, sebesültek ápolásával járultak hozzá az 1848–49-es szabadságharc erőfeszítéseihez. Gyújtó hangú beszédeik harcra hívták a honvédeket és nemzetőröket, de ha kellett, a betegek és megtört szívűek istápolásával vették ki részüket a küzdelemből, és a megtorlások idején is sorsközösséget vállaltak bajtársaikkal.

2024. március 15.

Tájkép – csata előtt

Isten különös kegyelmének tekintem, hogy bő két héttel az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idei megünneplése előtt a Ráday Gyűjtemény Benda Kálmánról elnevezett szobájában Berecz Ágnes igazgató asszony jóvoltából megismerhettem egy olyan festmény minőségi másolatát, amelynek szemlélése közben, úgy vélem, sokakban felélednek majd A kőszívű ember fiai filmváltozatának csatajelenetei. Másrészt pedig eszünkbe juthatnak olyan, már a kiegyezés után készült zenélő órák, amelyeknek számlapján hasonló, a „nem engedünk a negyvennyolcból” üzenetet sugárzó élőképek láthatók.

2024. március 15.

1848. március 15. – a bátorság békés forradalma

A forradalmak nem a semmiből keletkeznek, mégis mindig váratlanul érik a hatalom birtokosait. (Ha nem így lenne, nem lennének azok, amik, hiszen fel lehetne készülni rájuk.) Egy forradalom előtt már mindig ott van az írás a falon (lásd a Dániel könyve 5. részét) – de nem mindenki veszi észre. A felkelés kitöréséhez ugyanis kellenek olyanok, akik nemcsak elolvassák az írást, de meg is értik, s mernek is cselekedni. Hermann Róbert történész írása a Reformátusok Lapjából.

2024. március 15.

Csillagok vezetnek

Az 1848–49-es szabadságharc olyan fényes csillag, amely már egy és háromnegyed évszázada mutatja az utat nekünk, mai magyaroknak. Ne hagyjuk hát feledésbe merülni történeteit, hírneves és hétköznapi hőseinek és tetteiknek dicső emlékét! Faggyas Sándor írása a Reformátusok Lapjából.

2024. március 14.

Milyen forradalom kell ma?

„Közös, nemzeti megmaradásunk továbbra is a Szentírásban bemutatkozó Isten akaratán áll vagy bukik” – írja Joó István a Reformátusok Lapjában.

2023. március 15.

Március 15. üzenete a mai reformátusoknak

Határoktól függetlenül egész magyar nemzetünk, de a valóságban a Kárpát-medence minden népének ünnepe vagy ünnepének kellene lennie az 1848-as pesti forradalom évfordulójának. A gyümölcseit ugyanis minden nemzetiség élvezhette, a javaiból részesedhetett anyanyelvtől függetlenül. Az azt követő szabadságharc példátlan spontán nemzeti egységet teremtett a hazában, hiszen a vívmányokat fegyveresen kényszerült megvédeni Magyarország közössége.

2023. március 15.

1848. március 15.

„A magyarországi reformátusok számára különös jelentőségűek voltak az 1848-as forradalmi tavasz történései. A protestánsok végre először voltak a szabad haza szabad, egyenrangú állampolgárai, ahol elvárhatták, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek a hivatalok részéről.” Szatmári Judit írása.

2022. március 15.