Két település a Hajós-Bajai borvidék szívében, ahol a bor nem egyszerűen termék, hanem életforma, nem pusztán gazdasági tevékenység, hanem hitből, közösségből és családi hagyományból fakadó hivatás. A Borum (a Kárpát-medence Református Szőlészek és Borászok Fóruma) szakmai találkozó, borverseny és lelki alkalom egyszerre. A rendezvény évről évre más borvidékre érkezik, de minden állomáson ugyanaz a kérdés áll a középpontban: hogyan találkozik a bor, a hit és a közösség? Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, arról az idei két házigazda település egy-egy borásza, Takács Gábor (Hajós) és Lakner László (Császártöltés) beszélt.
Fekete-Afrikában iszlám szélsőségesek támadásai következtében 16 millió keresztyén volt kénytelen elhagyni a lakóhelyét. Nagy részük menekülttáborokban él sanyarú és elszomorító körülmények között. A válság már évek óta tart. Az Open Doors kampányt indított, szeretné felhívni az ENSZ, az Afrikai Unió és a világ más döntéshozóinak a figyelmét az üldözött keresztyének sorsára.
A bor a magyar kultúrában magától értetődő módon van jelen, mégis ritkán gondolkodunk el azon, milyen lelki és teológiai tartalmak kapcsolódnak hozzá. A Szentírásban egyszerre jelenik meg áldásként és figyelmeztetésként, az úrvacsorában pedig központi szerepet kap. Az idei Borum, azaz a Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok Fórumának házigazdája Hajós és Császártöltés lesz. Ennek apropóján beszélgettünk Papp Szabolccsal, a Hajós-Császártöltési Református Társegyházközség lelkipásztorával a bor lelki üzenetéről, bibliai szerepéről és közösségformáló erejéről.