Halott Pénzt, Platon Karataevet és Bagossy Brothers Companyt hallgatott a Csillagpont előtt Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. Szerinte el kell felejteni a „bezzeg az én időmben” gondolatokat, és a fiatalokat nem kioktatni kell, hanem meghallgatni, megérteni és szeretni. Ha pedig már a bizalmi kapcsolat kiépült, akkor lehet tanácsot adni. Az alapvető kérdések a mai fiatalok életében is ugyanazok, mint régen, de a világ nagyon megváltozott, sokkal több a lehetőség, de a veszély is – vallja a püspök, aki beszélt saját fiatalságáról, az egyház és a fiatalok kapcsolatáról és arról is, hogy a szorongásból végső fellélegzés és megoldás csak a halált legyőző Krisztusban van.
Szombaton úrvacsorás istentisztelettel és személyes hangvételű üzenetekkel zárult a Csillagpont fesztivál a Zánkai Erzsébet-táborban. A lelki útravalót Mikló István Boldizsár nagyszalontai lelkipásztor hirdette, Petkes Piroska debreceni egyetemi lelkész pedig az úrvacsora liturgiájában szolgált. A résztvevők nemcsak Krisztus asztalánál találkozhattak az élő Istennel, hanem a közösség megerősítő erejét is átélhették: hálaadásban, énekben, könnyekben és mosolyokban.
Nevetés, kérdések, könnyek és taps: a Csillagpont pénteki napja megfelelt egy valóságos lelki hullámvasútnak, amelyen Isten jelenlétét mindvégig érezni lehetett. A fesztivál ötödik napja a háború sújtotta Kárpátaljáról érkezett lelkész jövőről szóló bizonyságtételével kezdődött, majd az egyház hitelességéről és jövőjéről szóló nyílt pódiumbeszélgetéssel folytatódott, hogy végül stand-upos igehirdetéssé szelídüljön az erdélyi származású Nagy István Zoltán lelkipásztor előadásában. Az esti istentisztelet ünnepi közösségélménnyé formálta mindazt, amit napközben hallottunk és megéltünk.
