Küldetésünk

Belső csend adventben és azon túl

Az üveg túloldalán a város forgataga, bent kávégép és zene zaja, mindeközben pedig a csendről beszélgetünk… Ami mégis megvalósul, hiszen jelen vagyunk egymás számára – hasonlóan emlékeznek vissza egy fontos találkozásukra is beszélgetőtársaim, Ilosvai Dorottya Emese teológus, grafikus és Nyikos Anna pszichológus, coach. A csend jelentőségét, hiányának okait és Istennel megélhető valóságát fejtegettük, miközben a megoldáshoz úgy közelítettünk, hogy tudjuk, nekünk magunknak is vannak küzdelmeink e téren.

Tovább a cikkhez

Emberöltőkön át érkező németalföldi segítség a református végvárba

Hollandia protestáns egyházai nemcsak a nagy háborúk után, hanem egészen a rendszerváltásig szervezetten támogatták a magyarországi református gyülekezeteket és családokat Bibliával, ruhával, élelmiszerrel, pénzadománnyal. A nyolcvanas években felnőtt református lelkészgyerekek jól emlékeznek a színes cukordísszel megszórt kenyérre, a betűcsokira, amit nyugati, sárga rendszámos autókkal hoztak Magyarországra a hollandok, a vasfüggönyön túlra. Az adományozáskultúra a holland identitás része. Erről beszélgettünk Pusztai Gáborral, a Debreceni Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Néderlandisztikai Tanszékének oktatójával, a holland irodalom kutatójával.

Tovább a cikkhez

„Az ifjúság a jelen egyházának a kérdése, és nem a jövő egyházáé”

Fontos, hogy a gyülekezet szeresse a fiatalokat, ezt ők meg fogják érezni, később pedig Isten dicsőségére meg is hálálják – hívja fel a figyelmet Farkas Balázs. A tatai lelkipásztor arról is beszélt nekünk, hogy az ifjúság szolgálatának éve alkalmából a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának Ifjúsági Osztályával együtt azt javasolják: az év egyik vasárnapját a gyülekezetek szenteljék a fiatalok szolgálatának.

Mint a gyermekek…

Néhány évig abban a kiváltságban volt részem, hogy rendszeresen óvodásokkal ebédelhettem. Megosztoztunk a levesgyöngyön, a tejbegrízen és a szülinapi tortákon. Hogy ki kivel ülhet egy asztalnál, azt mindig az óvó nénik mondták meg; ha hagyták volna, hogy mindenki oda üljön, ahová akar, nagy zűrzavar keletkezett volna.

Az utcán

Az ember szívében mindig ott rejlik az otthon képe: egy hely, ahol biztonságban érezheti magát, ahol megpihenhet, ahol az élet egyszerűbbé válik. A munkahelyemre tartottam, amikor megláttam egy férfit: koszos poharat szorongatva, rongyokba öltözve kéregetett. Elgondolkodtam, mi történik, ha megszűnik a nyugalmat és biztonságot jelentő otthon, ha utcára kerülve hideg járja át a testet, szél marja az arcot.

Arrogáns-e a keresztyén hit?

A vallási pluralizmus sok gondolkodó embert arra kényszerít, hogy semleges álláspontot foglaljon el az igazság kérdését illetően. Az egymással versengő világnézetek meg is béníthatják az embert, akinek a viselkedése ahhoz hasonlítható, mint amikor valaki egy nagy feladat előtt megrémül, és tartva attól, hogy a feladat elvégezhetetlen, inkább neki sem lát annak, húzza az időt. Mit válaszolhatunk erre keresztyénként?

„Kemény drogosokkal egy gyülekezetben éltük meg a csodát”

Egész életében komolyan vette és szó szerint értelmezte a szenvedők megsegítésére elhívó jézusi tanítást Topolánszky Ákos, aki úttörője volt a szenvedélybetegeket segítő ellátási rendszer kiépítésének. – Hitem szerint Isten által megfordított életű ember vagyok – mondja. A fordulat egészen fiatalon történt, amikor megismert egy olyan lelkipásztort, akinek az imaalkalmaira drogosok, alkoholisták, prostituáltak, a szocializmus társadalmából kirekesztett emberek is jártak. A szociológus, szociálpolitikus lelkipásztor segítette a kábítószereseket az utcán, az otthonában, gyülekezeti közösségekben, de minisztériumi szakpolitikusként is. Jelenleg a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának kórházlelkésze.

További tartalmak

Programajánló

Tud egy fontos egyházi rendezvényről, amit nem lát az eseménynaptárunkban? Esetleg Ön szervezi a programot és szeretné, ha ajánlanánk? Küldje be nekünk a részleteket!

Küldetésünk

Hírek