Azt az állítást, hogy olvasmányaink – különösen a gyermekkoriak – befolyásolják nemcsak későbbi viszonyunkat az olvasáshoz, hanem az egész habitusunkat és világképünket is, olvasásszociológiai (és irodalom-lélektani) kutatások bizonyították. A bevonódáshoz koncentráltan és lassan kell olvasni, így még a figyelemképesség is fejlődhet. Ehhez persze a megfelelően kiválasztott alapanyagra van szükség. Vitéz Ferenc főiskolai docens gondolatai.
Rendkívül felgyorsult világban élünk. Éppen úgy bánunk a kapcsolatainkkal, ahogyan az applikációkkal, a digitális eszközeinkkel. Ami nem tetszik, onnan továbblépek, lecserélem, akár alapértékeket is – állapítja meg Orsolics Zoltán Zénó segítő szakember, a Gyökössy Intézet munkatársa. Bár nem regisztrált betegség, de egyre gyakoribb problémát jelentenek a viselkedési függőségek. Tabuként kezeljük, vagy őszintén merünk arról beszélni, hogy mi tart minket rabságban?
Több időt töltenek a gyermekek képernyő előtt egy nap, mint amennyit játékkal, sportolással, tanulással és a családjukkal együttvéve. A 8–12 évesek átlagos napi képernyőideje meghaladja az öt órát, a tinédzsereknél ez a szám a napi nyolc órát is eléri. A riasztó valóságra reflektálva hívott össze széles körű szakmai fórumot a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza – az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság támogatásával – május 27-ére, amelynek középpontjában a gyermekek egyre növekvő képernyőidejének csökkentése áll.