Gyülekezeti kapcsolattartás járvány idején

A novemberi zsinati döntés nem érte olyan váratlanul a közösségeket, mint a március 15-i vasárnapot követő korlátozó intézkedés. A legtöbb gyülekezet az akkor szerzett tapasztalatokat felhasználva tér vissza a személyes kapcsolatot nélkülözni kénytelen, legtöbbször az online térbe költöztetett alkalmakhoz.

Habár általánosnak tűnhet, hogy a lelkipásztorok lehetőségeikhez mérten törekednek arra, hogy az internet segítségével élőben közvetített vagy felvételről sugárzott istentiszteleteket adjanak közre vasárnaponként saját gyülekezetükben, ám ez nem minden esetben van így. Akadnak olyan gyülekezetek, ahol elsősorban a közösség idősebb tagjai egyáltalán nem rendelkeznek interneteléréssel, így meg sem tudják nézni az interneten közzétett vasárnapi istentiszteleteket. Mivel pedig sok apró közösségben az interneteléréssel nem rendelkező, idős egyháztagok vannak a legtöbben, ezért a lelkész nem is készít internetes istentiszteletet.

Ez persze nem jelenti azt, hogy igei üzenet nélkül maradnának az egyháztagok. Több lelkésszel beszéltünk, akik online nem, viszont nyomtatott formában, postaládába bedobva gondoskodnak a hívek lelki táplálékáról. Szintén jellemző – és nem csak a fenti esetekben –, hogy telefonon keresik fel a lelkészek az idősebb tagokat, hogy beszélgessenek velük, lelkigondozzák őket.

Hasonló megoldással élt a koronavírus-járvány első hulláma miatti templombezárás után az Őriszentpéter-Szalafői Református Társegyházközség lelkipásztora is. Major Lehel ekkor hozta létre a gyülekezet Facebook-oldalát, ahová írott formában feltöltötte a vasárnapi igehirdetéseket, illetve azokat kinyomtatott formában elvitte azoknak a gyülekezeti tagoknak, akikről tudta, hogy szívesen elolvasnák, de az internethez nem férnek hozzá.

– Nem vagyok híve az online közvetítésnek, mert úgy érzem, vannak, akik ezt módozatot úgy fognák fel, hogy teljesen helyettesítheti az élő közösséget. Én ezt nem tartom igaznak, de szükségmegoldásnak valóban jó lehet – osztja meg véleményét a lelkész. Hozzáteszi: tudatosítani kell a közvetítést nézőkkel, hogy az nem váltja ki a személyes közösséget. Szerinte azok, akik így vélekednek, nem tapasztalták meg, hogy az Úristen által elrendelt úrnapján milyen áldása van a gyülekezeti összejövetelnek.

– Ez élmény, amikor személyes kapcsolatban lehetünk az Úristennel. Persze igaz, hogy ő mindenütt jelen tud lenni egyszerre, egyidejűleg. Tér- és időkorlát nincsen számára, de mi nem tudunk egyszerre jelen lenni mindenhol. A gyülekezet nemcsak abból áll, hogy a hívek egymástól függetlenül kapcsolódnak az Istennel, hanem kapcsolódnak egymással is. Ennek hiánya a gond az online közvetítésekkel.

Major Lehel úgy tudja, a gyülekezet történetében márciusig egyszer sem fordult elő, hogy ne tartottak volna vasárnap istentiszteletet a templomban. – A kezdetektől fogva, akármilyen válsághelyzet, háború, krízis, trauma volt is, sosem maradt el az istentisztelet – állítja. Szerinte az, hogy tavasszal két hónapig nem voltak istentiszteletek, jelentős megrázkódtatással járt, és azok, akik rendszeres résztvevői voltak a vasárnapi alkalmaknak, megérezték a hiányát, és örömmel kapcsolódtak vissza a gyülekezeti életbe májusban, amikor újra kinyitottak a templomok. Azt, hogy ez mikor történhet meg majd a mostani helyzetben, nem lehet tudni. Több megkérdezett lelkész is reméli, hogy az adventi időszakban már újra lehet majd személyes alkalmakat tartani. Major Lehel úgy véli, hogy a helyzet kiszámíthatatlan, de reménykedik abban, hogy mihamarabb visszaáll a normál istentiszteleti rend: – Szeretném, ha ez így alakulna.

A Nagybajom-Kutas-Jákói Református Egyházközség Facebookoldalának több mint négyszáznegyven követője van, míg a gyülekezet választói névjegyzékében kétszázkilencvenheten szerepelnek. A közösségi oldalra az elmúlt időben mindennap friss tartalom kerül fel, egymást váltják az igei üzenetek, imádságok, a gyülekezet számára érdekes hírek és a pillanatképek abból az időből, amikor szabad volt együtt lenni. Fejér István lelkipásztor azok közé tartozik, akik nem hagyták abba az igehirdetések közvetítését akkor sem, miután májusban újra kinyitottak a templomok.

– Az első hullámban, amikor meghozta a Zsinat a döntését, magam próbáltam az egész istentisztelet-közvetítést menedzselni. Én vettem fel kamerával az alkalmakat, majd próbáltam szerkeszteni a felvételeket, beletenni még különböző dolgokat. De rá kellett jönnöm, hogy nincs rá időm, és nem is értek hozzá. Szerencsére az egyik gyülekezeti tagunk a városi tévénél dolgozik, így az ő segítségét kértem. Ezután szombatonként vettük fel az igehirdetést, ő megvágta úgy, ahogyan kértem, majd időzítettük: vasárnap, a megszokott istentiszteleti időben közzétettük a Facebookon. Így fog működni most is.

A dunántúli gyülekezet aktív online jelenlétéhez nemcsak a napi Facebook-posztok tartoznak, hanem az élő bibliaórák is, amelyekhez a Zoom nevű konferenciaprogramot használják. – Az elmúlt időszakban is használtuk, és most is szervezés alatt van – árulja el Fejér István, aki megosztja pozitív tapasztalatait is. – Egy ilyen online bibliaórán, a technikának köszönhetően, többen voltunk, mint amennyien a hagyományos alkalmon szoktunk lenni: tizenkét-tizenöt fő is összegyűlt. Ezt nagyon jó volt megtapasztalni.

Fejér István szerint csupán a gyülekezet öt százalékát nem érik el az interneten. – Főleg azokat, akik már annyira idősek, hogy nem akarnak az internettel foglalkozni. Nekik az első bezárás alatt a leírt igehirdetést kinyomtattam, úgy került a postaládájukba.

A lelkész elmondja, hogy az alatt a két hónap alatt, amíg nem lehetett templomba járni, kéthetente személyesen is felkereste azokat az idősebb, templomba járó gyülekezeti tagokat, akikről tudta, hogy segítségre, lelki támogatásra szorulnak. – Megálltam a kapu előtt, dudáltam, kijöttek. Beszélgettünk egy-két percet, de ha úgy láttam, hogy többre van szükségük, akkor többet. Ez most is így lesz.

– Az első hullám kezdeti időszakában váratlanul ért bennünket a helyzet, amelyre nem tudtunk felkészülni – emlékezik vissza a márciusi időszakra Vad Zsigmond esperes, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség lelkipásztora. Végül az üres templomban tartott vasárnap délelőtti és délutáni istentiszteleteket a már korábban telepített audiovizuális rendszer segítségével egyszerűen tudták közvetíteni az interneten, sőt a Debreceni Televízió is élőben adta a délelőtt 10 órakor kezdődő alkalmat.

Ehhez a gyakorlathoz tértek vissza novemberben is. Vad Zsigmond szerint az első „üres templomos” istentiszteletet több mint ezren követték online, a helyi tévén keresztül pedig, amelynek az adását nemcsak Debrecenben, hanem a környező településen is fogni lehet, több tízezren láthatták. – Sokkal több embert érünk el így, mint amennyit egy átlagos vasárnapon, a templomban.

– Nehéz dolog és nagy kihívás úgy prédikálni, hogy nincs ott senki. Bármennyire nagy is a Nagytemplom, és magasan van a szószék, meg távol vannak még az első sorban ülők is, mégis: amikor tele van a templom és prédikálunk, érezzük a visszajelzéseket. Mert van visszajelzés a csendben, a szemekben. Mindezeket most nélkülözni kell.

A tavaszi, két hónapos templombezárási időszak alatt a Nagytemplom lelkészei rövid, három-öt perces áhítatokat is megosztottak a gyülekezet Facebook-oldalán, amelyeknek szintén nagy volt a nézettsége. – Mindebből okulva, a jelenlegi helyzethez alkalmazkodva októberben úgynevezett vírusüzeneteket küldtünk: egy-egy ige alapján rövid prédikációt írt a gyülekezet mind a tizenkét lelkésze. Most, az adventi időszakban ezt a negyven vírusüzenetet nyomtatásban is megjelentetjük, és eljuttatjuk majd mind az ezerhatszáz gyülekezeti tagunkhoz. Ilyen módon is szeretnénk kiutat mutatni ebből a bizonytalan helyzetből, amelyben mindannyian tapasztaljuk, érezzük, hogy mennyire kiszolgáltatottak, sebezhetők, sérülékenyek vagyunk. Mindenkinek szüksége van arra, hogy lelkileg támogassuk – akár tud erről, akár nem – fogalmaz Vad Zsigmond.

– Szeretnénk most új dolgot is bevezetni: az adventi időszak kezdetétől egészen az év végéig minden egyes napon, közvetlenül tizenkét óra és a Rákóczi-harang megszólalása után úgynevezett déli könyörgést tennénk közzé a Facebookon. A rövid videók a Nagytemplomban nemrég felavatott harangjáték szignáljával kezdődnek majd, amely tipikus adventi ének lesz. Utána legfeljebb három percben bátorító, buzdító igei meditációt tart majd a gyülekezet egy-egy lelkipásztora, végül egy kis zenei résszel zárunk. Persze ezek felvételről mennek majd, és később a gyülekezet YouTube-csatornájára is felkerülnek.

A nagybajomi gyülekezethez hasonlóan a nagytemplomi is igyekszik kihasználni a videokonferencia-programok adta lehetőségeket, a felnőtt és a gyermek konfirmandusok felkészítése már a Zoomon keresztül zajlik. – A fiatalok közül mindenkinek megvan az eszköze ehhez, így nekik ez nem jelent gondot. Most először fogjuk azonban a Zoomot presbiteri bibliaórához használni. Meglátjuk, hogyan sikerül, és a megszerzett tapasztalatból kiindulva próbálom majd az idősebbeknek szóló bibliaiskolai csoportba továbbvinni. Számukra ez már nehezebb dolog, mert már a középkorúak, illetve a felettük lévő generáció tagjai közül sem mindenkinek adottak ehhez a feltételek. Ha pedig nincs megfelelő technikai eszköz, kimaradnak belőle – ez nehéz dolog – mutat rá Vad Zsigmond