Sorozatunkban a Jézus korabeli Palesztina történetét dolgozzuk fel, hogy érthetőbbé váljon az a kulturális és politikai környezet, amelyben az evangéliumok, illetve az apostolok cselekedeteinek története játszódott. Az első részben az elgörögösödő, hellenizálódó Palesztinát mutatjuk be Nagy Sándor hódításától a templom második pusztulásáig.
A karácsonyt kisebb incidensekkel kísérve, de nagyrészt békésen ünnepelhették a szíriai keresztyének, sokan azonban félnek attól, mi következik. A hatalomra jutott iszlamista csoportok békés rendezést és biztonságot ígérnek, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezt kevesen merik komolyan venni.
A nemzetközi ökumenikus diskurzusban lassan már száz éve formálódó igazságos béke fogalmához kapcsolódóan tartott konzultációt Varsóban december 9–11. között az Európai Egyházak Konferenciája. Az eseményen megvitatták az ukrajnai háború által felvetett dilemmákat, valamint az európai és ukrajnai egyházak lehetőségeit és feladatait is.
Betlehem napjainkban teljesen máshogy néz ki, mint Jézus születésének idején. Fallal körülvett, zsúfolt, nyüzsgő arab város, élénk kereskedelemmel és turizmussal. A háború miatt azonban most adventkor nem látogatható. A Megváltó születésének helyszínéről kérdeztük Bölcsföldi András lelkipásztort, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának spirituálisát, aki többször utazott már teológushallgatókkal Izraelbe és más bibliai tájakra.
Elfoglalták az iszlamista lázadók a kormányerőktől Aleppót, Szíria második legnagyobb városát. A civil lakosság ellen egyelőre nem léptek fel támadólag, de a keresztyének nem érzik magukat biztonságban a településen, és azt kérik, hogy mindenki imádkozzon értük.
A Közel-Keleti Egyházak Tanácsának írt levelében a testület támogatja az azonnali tűzszünetre való felhívást a térségben, a tárgyalások és a párbeszéd megkezdése, illetve az emberek védelme érdekében.
Az Egyházak Világtanácsa (EVT) mélységes aggodalmát fejezi ki a Libanonban és Gázában fokozódó erőszak miatt, és megerősíti az igazságosság, a béke és népek méltósága melletti elkötelezettségét.
Nagyszebenben tartották augusztus 27. és szeptember 2. között az Európai Protestáns Egyházak Közössége kilencedik nagygyűlését, ahol az európai protestáns egyházak képviselői találkoztak, hogy megvitassák a kontinens előtt álló kihívásokat és közös jövőjüket. A rendezvény központi témája: Krisztus világosságában – reményre hívva címmel zajlott, amely a közösségi lét és a remény kérdéseit helyezte a középpontba.
Ha egy lelkipásztor kincsként őrzi Isten Igéjét, az ő jelenlétében prédikál és egyházának szenteli magát, kitörölhetetlen nyomot hagy maga után – Sinclair Ferguson skót teológust szólaltattuk meg a konferenciához kapcsolódva.
Hisszük-e, hogy üdvösségünk Krisztusban, Isten irántunk megnyilvánuló kegyelmén nyugszik? Igaznak tartjuk-e, hogy Jézus Krisztus halálával szerzett engesztelése és feltámadása által megbékélhetünk a Szent Istennel és egymással? A többi között ezekre a kérdésekre keresett választ a Ligonier Ministries három meghívott előadója, Sinclair Ferguson, Mark Johnston és Paul Levy a Krisztusban kiválasztva című konferencián, Észak-Írország esős fővárosában, Belfastban június végén.
Budapestre látogatott az Európai Egyházak Konferenciájának és az Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottságának a küldöttsége, hogy a magyar kormánnyal megbeszélést folytassanak a keresztyén értékek megőrzéséről, illetve az állam és az egyház viszonyának rendezéséről. Magyarország hamarosan átveszi az Európai Unió soros elnöki posztját, a két szervezet vezetése pedig sokat remél a féléves magyar elnökségtől.
Május elején Budapestre látogatott gyülekezetével Semko Koroza, a Lengyel Református Egyház püspöke. Az egyházi vezető beszélt a lengyel–magyar barátságról, az egyház valódi feladatáról és arról, mit jelent és mit nem a „keresztyénség védőbástyájának” lenni. A püspökkel a Parókia portál készített interjút.
A félelem a keleti keresztyének életének része. Az Irak kurdisztáni részére menekültek mostanra berendezkedtek egy új életre. Bár a térségben megbecsült közösségnek számítanak, jövőjükre mégis bizonytalanul tekintenek. Az iraki keresztyénüldözés tizedik évfordulója alkalmából látogatott Irakba a Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóiból álló delegáció. Az úton szerzett benyomásaikról beszélgettünk a küldöttség két tagjával.
Lerombolt templomok és házak, meggyilkolt papok, lelkészek és apácák, elárvult gyerekek és szétszakadt családok – az üldözött keresztyéneket általában csak akkor kezdjük támogatni, amikor már megtörtént a baj – vallja Asif Mall, a Mordecai Ministries International alapítója és vezetője. A pakisztáni születésű, de brit állampolgárságú férfi azért kezdte el a keresztyénüldözés ellen küzdő szolgálatot, hogy a gondoknak elébe menve segítsenek. Legutóbb például Pakisztánból mentettek ki fiatalokat, egyikükkel találkozhattunk is, de a biztonsága érdekében csak Eszterként fogunk rá hivatkozni.
Jó dolog, ha az ember nemcsak beszélgetni, hanem imádkozni is tud a munkatársaival. A Károli Gáspár Református Egyetem karainak oktatói közül két éve spontán létrejött egy imakör. Tagjai rendszeresen találkoznak, beszélgetnek, imádkoznak, legutóbb pedig elhatározták, hogy közös zarándokútra mennek Egyiptomba, megismerkedni az ottani keresztyén közösséggel, a koptokkal, közben pedig egymással és Istennel is. Az ötlet a pszichológia szak egyik egyiptomi hallgatójától származik, aki számos tanácsot adott hazájával kapcsolatban, és el is kísért bennünket az út egy részén.
Az emberiség hosszú ideje fáradozik különböző gépek megteremtésén: az egyszerűbb számítási műveletek elvégzését megkönnyítő számológépektől a II. világháború feltörhetetlennek vélt enigmájával titkosított üzeneteket dekódoló gépezeten át egészen napjaink összetett, nagy mennyiségű adatot feldolgozni képes és akár öntanulást alkalmazó megoldásaiig. A soha nem látott technikai fejlődés azonban olyan etikai problémákhoz vezet, amelyekhez mi is hozzászólhatunk, és ehhez nem szükséges a mesterséges intelligencia kutatójának lennünk – vallja bioetikusként John C. Lennox.
A karácsony előtti napokat választotta a Daniel Ortega vezette szandinista rezsim Nicaraguában arra, hogy papokat, köztük egy újabb püspököt tartóztasson le. Utóbbi bűne annyi volt, hogy elmondta: a nicaraguai püspökök imádkoznak börtönbe vetett társukért.
„Nem fogjátok megünnepelni a karácsonyt!” – olvashatta egy decemberben kapott levélben egy nigériai falu lakossága, amely később egyike volt a felfegyverzett muszlim szélsőségesek által megtámadott keresztyén közösségeknek. Egy kettéosztott ország, ahol kétszáz keresztyént öltek meg a hitéért alig pár nap alatt.
Majdnem hatezer keresztyént öltek meg 2022-ben a hite miatt a világon az Open Doors keresztyén szervezet szerint. Kilencven százalékukat egyetlen országban, Nigériában.
Belátható időn belül béke ugyan nem születhet, de menedzselni, befagyasztani azért lehet és kell a szentföldi konfliktusokat – állítja Sayfo Omar Közel-Kelet-szakértő. A református identitású, félig szír, félig magyar származású elemzőt nemcsak az Izrael és a Hamász közötti véres konfliktusról, hanem a nyugat-európai bevándorlóországok helyzetéről is faggattuk.