A keresztyénüldözés világszerte tovább súlyosbodik, különösen Afrikában és a Közel-Keleten. Az Open Doors friss jelentése szerint egyre több országban válik mindennapossá a hitük miatt elszenvedett erőszak és megkülönböztetés. A World Watch List 2026. évi adatait Miika Auvinen, az Open Doors finnországi igazgatója ismertette online sajtótájékoztatón. A jelentés egyszerre tájékoztatás, valamint felhívás imádságra és felelősségvállalásra.
Világszerte 388 millió keresztyén él súlyos vagy extrém üldöztetés közepette – ez derül ki az Open Doors által közzétett jelentésből. Ez nyolcmillióval több érintettet jelent, mint az előző évben. Miika Auvinen, a szervezet finnországi igazgatója, aki egyben a nemzetközi kapcsolatokért is felel, elmondta: a több mint harmincéves kutatási múltra visszatekintő jelentés rangsorolja azt az ötven országot, ahol a keresztyének – felekezettől függetlenül – a legsúlyosabb vallási alapú hátrányos megkülönböztetést és erőszakot szenvedik el. A kutatás ma is egyedülálló átfogó képet ad a vallásszabadság globális helyzetéről.
Az Open Doors World Watch List rangsora (a keresztyén üldözöttségi mutató) alapján világszerte több mint 315 millió keresztyén él olyan körülmények között, ahol rendkívül súlyos vagy szélsőséges üldöztetés fenyegeti őket
Afrikában egyre jobban üldözik a keresztyéneket
Miika Auvinen előadásában hangsúlyozta: világszerte minden hetedik keresztyén érintett az üldöztetésben, Afrikában pedig minden ötödik. Az elmúlt években a legdrámaibb romlás a szubszaharai Afrikában figyelhető meg, ahol egyre több ország kerül a lista legveszélyesebb – pirossal jelölt – kategóriájába.
A World Watch List alapján jelenleg 14 afrikai ország szerepel az első ötven helyezett listáján. A háttérben gyakran a szélsőséges iszlamista csoportok – például a Boko Haram vagy az Iszlám Állam különböző afrikai ágai – tevékenysége, valamint a gyenge állami jelenlét fedezhető fel.
Nigéria: tartós bizonytalanság és erőszak a hívők mindennapjaiban
Az Open Doors finnországi igazgatója külön kitért Nigéria helyzetére, ahol az üldözés mára rendszerszintűvé vált. Hozzátette: a vizsgált időszakban több mint 3400 keresztyént öltek meg hitük miatt – kizárólag azokat az eseteket számítva, ahol egyértelmű az összefüggés az áldozat vallási identitása és a támadás között.
Állami bontásban az adatok még inkább drámai aránytalanságot mutatnak: egyes régiókban a keresztyének többszörös kockázatnak vannak kitéve a muszlim lakossághoz képest. Emellett tömegesek az emberrablások, falvak elleni fegyveres támadások, valamint a nők és lányok elleni erőszakos cselekmények. Az országban jelenleg hárommillió belső menekült él, túlnyomórészt keresztyén közösségekből.
Szíria drámai előretörése a listán
A 2026-os jelentés egyik legnagyobb változása, hogy Szíria a korábbi tizennyolcadik helyről a hatodikra ugrott. A háttérben a 2024 végén bekövetkezett politikai fordulat, valamint az ezt követő bizonytalanság és erőszakhullám áll – hangsúlyozta Miika Auvinen.
Miika Auvinen, az Open Doors finnországi igazgatója
Míg a 2000-es évek elején még egymillió-nyolcszázezer keresztyén élt az országban, mára a többségük elmenekült. A beszámolók szerint újra megjelentek a kényszerítések, a templomok elleni támadások, miközben az oktatási anyagokban is megbélyegző nyelvezet terjedt el a keresztyénekkel szemben.
Az Open Doors alapjai 1955-ben születtek meg, amikor egy fiatal holland férfi, Brother Andrew (András testvér) Bibliákat csempészett a kommunista Európa elzárt, üldözött keresztyén közösségeihez. Az akkori kezdeményezés azóta világszintű szolgálattá vált, amely immár több mint hat évtizede áll az üldözött keresztyének mellett. A szervezet munkatársai minden ezzel kapcsolatos személyes történetet szívesen fogadnak elektronikus úton. A szervezet több mint hatvan országban van jelen, ahol az imádságra való mozgósítás mellett gyakorlati segítséget is nyújt: élelemmel, gyógyszerekkel, jogi támogatással, valamint menedékházak, iskolák és képzések fenntartásával segíti a hívő közösségeket.
Az Open Doors elemzése szerint világszerte két meghatározó tényező áll a keresztyénüldözés mögött: az egyik a szélsőséges iszlám ideológiák, amelyek nyíltan célpontnak tekintik a keresztyén közösségeket, valamint az állami nacionalizmus és ideológiai kontroll, amely valláspótló rendszerként lép fel; utóbbi legismertebb példája Észak-Korea, amely évek óta vezeti a listát.
Malajzia: ritka áttörés egy eltűnt lelkipásztor ügyében
Az idei jelentés bemutatásakor Miika Auvinen egy ritka, mégis reményt adó fejleményre is felhívta a figyelmet Malajzia kapcsán. Bár az ország az idei listán már a 51. helyen szerepel – vagyis éppen kikerült az első ötvenből –, a keresztyének helyzete továbbra is aggasztó, különösen a muszlim hátterű megtértek esetében.
Az előadásban részletesen ismertették Susanna Koh történetét, akinek a férjét, Raymond Koh lelkipásztort 2017 februárjában rabolták el fényes nappal Kuala Lumpurban. A támadás rendkívül szervezett volt: több jármű egyszerre zárta el az utat, a férfit másodpercek alatt kirángatták az autójából, majd nyomtalanul eltűnt. Az esetről biztonsági kamerafelvételek is készültek, mégsem kezdődött érdemi nyomozás.
Raymond Koh olyan keresztyén szolgálatot végzett, amely különösen érzékeny területnek számít Malajziában: muszlim háttérből érkező, peremhelyzetben élő embereket segített, köztük drogfüggőket, hajléktalanokat és család nélkül maradt fiatalokat. A hatóságok hosszú éveken át semmilyen elfogadható magyarázatot nem adtak az eltűnésére.
Az áttörést végül egy hosszan tartó jogi küzdelem hozta meg. Susanna Koh – az Open Doors és más nemzetközi jogvédő szervezetek támogatásával – pert indított az állam ellen. Több év után a malajziai bíróság kimondta: a férfi elrablásáért az állami titkosszolgálat különleges egysége a felelős. A döntés egyedülálló a térségben, hiszen hivatalosan is elismerte az állami szervezetek érintettségét egy keresztyén vezető eltüntetésében.
Az Open Doors értékelése szerint a malajziai eset fontos jelzés a globális keresztyén közösségnek: az üldözés nem mindenhol nyílt erőszak formájában jelenik meg, de az állami nyomás, megfigyelés és megfélemlítés legalább ilyen romboló lehet.
Kérdésre válaszolva Miika Auvinen hangsúlyozta: bár Európa nem szerepel az első ötven ország között, fontos tudatosítani, hogy a vallásszabadság sehol sem tekinthető adottnak. A történelem példái – köztük Észak-Korea esete – arra figyelmeztetnek, hogy a lelkiismereti szabadság védelme folyamatos odafigyelést igényel.
Az Open Doors által évente közzétett imalista – más néven a keresztyén üldözöttségi mutató – azt az ötven országot sorolja fel, ahol a keresztyének hitük miatt a legsúlyosabb, illetve szélsőséges üldöztetésnek vannak kitéve. A World Watch List 2026. évi jelentése nem csupán statisztika, hanem felhívás az imádságra, a tájékozódásra és a cselekvésre a világ szenvedő keresztyén közösségeiért. További információkat az Open Doors magyar nyelvű oldalán találhatnak. A Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálata támogatja és információmegosztással segíti az Open Doors magyarországi munkáját.
Magyarul is olvasható az üldözött keresztyéneket segítő közösség, az Open Doors weboldala
Elindult az Open Doors nemzetközi szervezet magyar honlapja. Az üldözött keresztyéneket segítő közösséget a szeptemberben elhunyt Brother Andrew (András testvér) indította el, amely azóta a világ számos országában tevékenykedő szervezetté nőtte ki magát. Literáty Zoltán érdligeti lelkipásztor mesélt arról nekünk, miért indult el az Open Doors magyar oldala, és milyen közösség áll mögötte.