A politikában könnyebb keresztyénként tevékenykedni, mert vannak iránytűk, de az üzleti életben is összeegyeztethető a haszon az értékekkel – erről beszélt Mészáros József, a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Karának dékánja a Ráday Házban tartott, a keresztyén vezetésről szóló konferencia megnyitója előtt.
Milyen egy keresztyén vezető?
Itt az a kérdés, hogy miben különbözik egy nem keresztyén vezetőtől. Külföldön is business studiesnak hívják az erről szóló képzéseket, azaz üzleti tanulmányoknak, de fontos látni, hogy a keresztyén vezetéstan szerint ez nem menedzsment, hanem annál több. A menedzsment azt jelenti, hogy vannak erőforrásaink, és azokat igyekszünk optimálisan elosztani a szervezetünk céljának megfelelően. Aztán ez vagy sikerül, vagy nem. A keresztyén vezetésben ehhez képest van egy jelentős különbség, hiszen embereket értékek mentén próbálunk irányítani, motiválni, és itt az értékek a fontosak. Ebben az értelemben a menedzsmentnél tehát sokkal több, bizonyos értelemben meg sokkal korlátosabb, hiszen az erőforrások optimalizálásának az értékek korlátot szabnak. A jó erkölcsön nem szokás túlnyúlni, míg a menedzsmentben vannak határesetek meg szürke zónák.
Hogyan jelenik meg ez az ön munkájában, egy egyetemvezetői munkakörben?
Számunkra duplán érdekes a dolog, mert keresztyén egyetemen vagyunk, ami deklaráltan a református egyház tanítása szerint működik. Ugyan világi intézmény vagyunk, de a képzéseink során keresztyén értékeket követünk. A karunk szociális, egészségügyi és közgazdasági képzéseket nyújt. A szociális és egészségügyi képzésnél világos, hogy emberközeli és értékekhez kötött, hiszen valakinek az ápolása a felebaráti szeretet tevőleges megnyilvánulása. A közgazdaságtanban is emberierőforrás-menedzsmentet tanítunk, valamint vezetést és marketinget, nemsokára pénzügy és számvitelt is fogunk, de ezek is mind olyan dolgok, amelyek értékekhez kötöttek. Persze erre lehet mondani, hogy a fősodratú tudományosság szerint ez nem így van. De a közgazdaságtan alapító atyjáról, Adam Smithről nem szokták elmondani, hogy anglikán teológus volt. Foglalkozott morális kérdésekkel, és morális okok miatt akarta igazolni a piacgazdaságot. A másik alapító atyánk, Max Weber meg evangélikus teológus volt. Persze a tudomány az tudomány, de bizonyos részei erősen értékekhez kötöttek, főleg a gyakorlati alkalmazásuk. Az egyetemen szeretnénk arra tanítani mindenkit, hogy az üzleti életben is emberekkel dolgozunk és értékek mentén kell tevékenykednünk. Nyilvánvalóan nemcsak a hallgatókat kell erre oktatni, hanem jól-rosszul, bűnös emberként, de nekünk is így kell eljárnunk. Korábban nagy állami intézményeket vezettem, voltam kincstárelnök, nyugdíj-főigazgató, ott hatezer meg négyezer fő tartozott alám, és ilyen értelemben mind a tízmillió állampolgárral kapcsolatban voltunk. Ott is fontos volt nemcsak a munkatársakkal való bánásmód, hanem az is, hogy egy társadalombiztosítás nem a biztosító hasznát akarja maximalizálni, hanem az ügyfelek jólétét igyekszik biztosítani, a közjót akarja előmozdítani. Ez tehát egy nagy különbség, vagyis hogy mi, keresztyének a közjót és a közérdeket szolgáljuk. Nyilvánvaló, hogy ha valaki egy magáncéghez kerül, akkor a cég fenntarthatósága meg haszna is fontos, de ettől függetlenül vannak értékek, és hosszabb távon azért ezek érvényesülnek, tehát a gondviselés működik.
Lehetséges az, hogy az ember egy hasznot termelő cég vezetője, és egyszersmind a keresztyén értékeket is tiszteletben tartja?
Működhet egyszerre. Szerintem ez a hitünk alapja. Ha azt gondoljuk, hogy ez nincs így, akkor hagyjuk abba, akkor valami nincs rendben vagy a hitünkkel, vagy a tudásunkkal.
Volt-e olyan döntés az életében, amikor azt érezte, hogy ha nem lenne hívő, akkor valószínűleg máshogy döntene?
Számtalan. Például az az egyik legélesebb helyzet, amikor el kell küldenünk embereket. Fontos, hogy ezt hogyan tesszük. Csak kidobjuk a kollégát, vagy igyekszünk gondoskodni róla, méltó módon bánni vele. Szerintem ez egy sarkalatos kérdés.
Hogyha vezetés, akkor nemcsak gazdasági vezetőről lehet szó, hanem közéleti, politikai vezetőkről is. Mennyire nehéz keresztyénként egy politikai vagy közéleti vezető szerep?
Úgy gondolom, sokkal egyszerűbb keresztyénként. A Kereszténydemokrata Néppárt alapítványát vezetem, és mindig azt szoktam mondani a politikusoknak, hogy nekik nagyon egyszerű. Mert szemben azokkal, akiknek nincs iránytűjük, nekünk ott a tízparancsolat, ott a Biblia, vagy ha katolikus valaki, akkor ott a katolikus egyház társadalmi tanítása, a reformátusoknál pedig a református hagyomány. Ez olyan egyszerű, mint hogy a kétszer kettő négy. Olyan sokat bizonyos dolgokon tehát nem kell agyalni, mert elég világos a tanítás, ha pedig azt betartjuk, nagyot nem hibázunk, és még a közjó is kijön a történetből. A bűn az bűn, a gonoszság az gonoszság, a lopás az lopás. Szokás mondani, hogy csak a tízparancsolatot kell betartani, és máris előbbre vagyunk.
Ahogy elmondta, sok esetben egyszerű. De melyek azok a kérdések, amelyek nem ilyen egyszerűek? Ezekre keresi a választ ez a konferencia?
Globálisan minden egyszerű, de egy konkrét szituáció meg nagyon bonyolult is tud lenni, mert ott nem feltétlenül vannak optimális döntések, hanem sokszor a kisebbik rosszat kell megtalálni. Ezeket a helyzeteket érdemes elemezni. Itt mi egy konferenciasorozatra csatlakozunk rá, amelyet Christian Leadership Conference-nek, azaz Keresztyén Vezetési Konferenciának hívnak, és kétévente rendeznek meg. Ez a mostani a hetedik, és több mint nyolcvan résztvevőnk van tizennégy országból. Idén a minták és példaképek témáját járják körül az előadások. Sokféle előadónk van, a teológusok nyilván másfajta megközelítést alkalmaznak, mint a mérnökök vagy a közgazdászok. A legtöbb résztvevő Németországból és az Egyesült Államokból érkezett, de vannak például Afrikából is szép számmal. Négy kopt résztvevőnk is van, az ökumené szellemisége hatja át a konferenciát. Úgy vélem, leginkább arról szól ez az rendezvény, hogy az emberek inspirálódjanak mások gondolataitól. Ha egy mérnökember találkozik egy teológussal, az szerintem mindig érdekes, mert nagyon különbözően jár az agyuk. Hála a Jóistennek, sokan vagyunk és sokfélék, nem véletlenül teremtett Isten ilyen sokfélének bennünket. Unalmas lenne a világ, ha egyféleképpen gondolkodnánk a dolgokról. Itt találkozhatnak a különböző megközelítések.