Hagyomány modern köntösben

Átadták a felújított Károlyi-Csekonics palotaegyüttest a Magyarországi Református Egyháznak. A műemlékvédelmi szempontoknak és korszerű oktatási igényeknek egyaránt megfelelő, 900 főt befogadó épületet a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara veszi birtokba szeptember 1-je után.

A főváros szívében, a Múzeum utcára és a Reviczky utcára néző neobarokk magánpalotát az országos közéletben és politikában egyaránt aktív Károlyi István gróf és felesége, Csekonics Margit építtette 1881 és 1885 között. Az országgyűlési képviselő a Nemzeti Casino elnöke, a fővárosi Caritas jótékonysági egylet díszelnöke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja is volt. Az uradalmi központként, családi fészekként, a társadalmi elit találkozóhelyeként, majd bérpalotaként funkcionáló épületegyüttes a második világháborúban komolyan megsérült, de nem állították vissza korábbi állapotába. A háború után hosszú ideig az Országos Műszaki Könyvtárnak otthont adó épület csak 2004-ben került műemléki védelem alá. A kormány 2015 végén döntött úgy, hogy felújítja és oktatási célokra egyházunknak adja.

„Elkészült a nagy munka. Ezzel a rendszerváltoztatás egyik nagy adósságát tudhatjuk magunk mögött” – fogalmazott a keddi ünnepélyes átadón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nemcsak arra utalt, hogy a kommunizmus idején nem becsülték és óvták ennek az épületnek a nagyszerűségét, hanem arra is utalt, hogy kormánya szerint anyagi és morális jóvátétel jár az egyházaknak az 1948 utáni négy elvesztegetett és számukra rendkívüli kárt okozó évtizedért. „Ennek része az, ami itt történt” – tette hozzá.

Régi vár gazdájának lenni nehéz hivatás. „Az egyház feladata megfelelő formában hasznosítani, az egyetem feladata tartalommal megtölteni az épületet, tisztelegve azok előtt, akik létrehozták – emlékeztetett a miniszter. – Bízzunk abban, hogy olyan szimbolikus, mindannyiunk javát szolgáló terek lesznek ezek, amelyekre büszkén tekinthet mindenki, nem csak a reformátusok.”

„Ajándékba kaptunk, feladattal” – mondta az épületegyüttesről Bogárdi Szabó István püspök. Egyházunk Zsinatának lelkészi elnöke emlékeztetett: még az egyetemeket alapító uralkodóházak is rendszerint csak két-három emberöltővel később hoztak létre ösztöndíjat, intézetet, ha az iskola kiállta az idő próbáját. „Magyarország Kormányának nagyvonalú támogatása nemcsak egyfajta helyreállítás, hanem megelőlegezett bizalom is, hiszen egy mindössze két évtizede alapított intézményt támogatnak” – mondott köszönetet az egyházi vezető.

Bogárdi Szabó István a Példabeszédek könyvének 2. fejezete alapján arra emlékeztetett, hogy Isten minden értelem, jóság, bölcsesség, igazság és szépség forrása, ajándékozója. Azt kívánta, a Károli növendékeinek, akik majd ezen falak között „tanulnak bölcsességet, tudományt, ismeretet, igazságot”, és később remélhetőleg az értelmiségi elit részei lesznek, hogy „az épületből áradó szépségből és a sok gyönyörű tudománytól ellássanak majd Isten véghetetlen egyszerűségéig”.

A Károli Gáspár Református Egyetem több mint 8 ezer hallgatója hagyományos oktatási rendben, kezdi meg ezt a félévet, vagyis hamarosan megtelnek fiatalokkal a tantermek és a közösségi terek. Az intézménynek nagy segítség a koronavírus-járvány idején a most átadott épületegyüttes, hiszen 200 fős konferenciaterem, 120 fős és két további kisebb befogadóképességű előadó, valamint 25 szemináriumi terem segít betartani a járványügyi előírásokat. „Egyszerre lesz ez a mindennapi oktatás, valamint az egyetemi és egyházi ünnepi alkalmak színtere” – fogalmazott Czine Ágnes, a Károli rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettese.

„Egyetemünk mindig is fontos feladatának tekintette nemzeti történelmünk vívmányainak és nemzeti kincseink megőrzését, továbbadását. Erre a különleges értékre is nagy gondossággal fogunk vigyázni, és keresztyéni szeretettel várunk mindenkit, aki meg akarja csodálni szépségét, mert nemcsak egyetemé és az egyházé, hanem az egész nemzet kincse” – mondta a rektorhelyettes. Reményét fejezte ki, hogy hallgatóik e falak között átérzik felelősségüket, ami nemzeti értékeink megőrzésében rájuk hárul, és ebben példa lesz számukra az építtetők élete.

A 900 fő befogadására alkalmas, átriumos, belső udvaros palotába a kari vezetés mellett a Történettudományi Intézet négy tanszéke költözik a már kinőtt szomszédos épületből, valamint a Történettudományi Doktori Iskolát helyezik ide a kar Dózsa György úti telephelyéről. A választás nem véletlenül esett erre a két szervezeti egységre: az ingatlan felújításának módjával együtt azt hivatott jelképezni, hogy a hagyományokat modern köntösben őrzik meg – tudtuk meg Horváth Géza dékántól.

Annak ellenére, hogy évek óta csökken a felsőoktatásban tanulók száma, a Károli-egyetem, ezen belül is a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar azon kevesek egyike, ahol nőtt a hallgatói létszám. Jelenleg is 4324 diákja van, közülük 3321 állami ösztöndíjas képzésben tanul. Horváth Géza dékán ennek okát az őszinteségre és bizalomra épülő családias légkörben látja. Pohárköszöntőjében kiemelte elődje, Sepsi Enikő három cikluson át ezért végzett erőfeszítéseit.

A 14 milliárd forintba kerülő felújítás 2017-ben kezdődött. A kivitelezők a palotaegyüttes Múzeum utca felőli, előkelő szárnyában az eredeti állapot visszaállítására törekedtek. Helyiségeiben a dékáni irodákat, a kari hivatalokat és a hallgatói önkormányzatot helyezték el, valamint könyvtárat és reprezentatív tereket alakítottak ki. Újjáépítették az épület korábbi képeken már bemutatott kupoláját, de megőrizték a szintén följebb látható faragott lépcsőházát is. A feltárások és a levéltári kutatások segítségével számos eddig nem ismert részletre bukkantak a műemlékvédelmi szakemberek, törekedtek ezek megmentésére, beépítésére is, ezért is húzódtak mostanáig a munkálatok. Többek között helyreállították az egykori báltermet, valamint fényképek alapján újrafestették annak Lotz Károly tervezte freskóját.

Ezzel szemben a Reviczky utcai épületrésznek szinte csak az utcai homlokzatát őrizték meg, mondhatni a pincétől a padlásig újjáépítették. Az egyébként is kocsiszínnek, illetve kiszolgálószemélyzetnek tervezett szárny eredeti formáját a korábbi átépítések miatt nem tudták visszaállítani, így korszerű iskolaépületté alakították, az egyetem könyvesboltját pedig úgy alakították ki, hogy az az utcáról is megközelíthető legyen. Minden tanteremben modern oktatástechnikai felszerelések: projektorok, mobil digitális tábla és faltól-falig írható táblafelület kapott helyet, a nagy előadókban pedig akusztikai falburkolatot alakítottak ki. A tanárok elmondása szerint, akik ma már ki is próbálták a fejlesztéseket, a tanítás minősége nagyot ugrott ezek által.