Dupla könyvbemutatót tartott hétfőn a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kara a keresztyén vezetés témájában. A két angol nyelvű kötet a – 2024-ben Budapesten rendezett – VII. Keresztény Vezetői Konferencia előadásaiból született.
Az egyetem és a L’Harmattan kiadó közös kiadványa, az Ethical Leadership in Complex Times (Etikus vezetés bonyolult időkben), valamint a svájci LIT Kiadó gondozásában megjelent Leaders between Role Model and Idol (Vezetők a példakép és a bálvány között) egyaránt azzal a kérdésekkel foglalkozik, hogyan őrizhetjük meg erkölcsi iránytűnket, és miképpen irányíthatunk másokat felelősségteljesen a 21. században.
– Minden vezető pozícióban lévő tudja, milyen könnyű elveszteni szem elől az erkölcsöt és a szerénységet – mondta Furkó Bálint Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes.
Furkó Bálint Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes
Annak a vélekedésének adott hangot, hogy ezek a könyvek nem tesznek úgy, mintha a vezetés könnyű feladat volna, és a példaképek sosem hibáznának, hanem emberi és valósághű módon közelítenek a témához. Hozzátette, a Károli Gáspár Református Egyetemen éppen az ilyen megközelítést szeretik, mert nem üres szlogenekre van szükség, hanem olyan kutatásokra és párbeszédekre, amelyek valóban segítik az embereket abban, hogy jobb döntéseket hozzanak. – Ezek a könyvek emlékeztetnek, hogy a vezetés lényege nem a pozíció vagy a látszat, hanem a szolgálat, a szerénység és az erkölcsi tisztaság – jelentette ki a rektorhelyettes.
Stubnya Gusztáv, a Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kar dékánja
Stubnya Gusztáv, a Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kar dékánja úgy gondolja, a szerzők nehéz feladatot vállaltak magukra, amikor arra vállalkoztak, rámutassanak, hogy kellene kinéznie a keresztyén vezetésnek. Örömét fejezte ki, hogy a remek akadémiai előadásokból olyan könyvek születtek, amelyek valódi értéket teremtenek.
A tavaly szeptemberi konferencia és az azóta tartó gyümölcsöző nemzetközi munka megkoronázásaként beszélt a könyvek megjelenéséről Kovács Róbert egyetemi oktató, az Ethical Leadership in Complex Times főszerkesztője.
Kovács Róbert, az Ethical Leadership in Complex Times főszerkesztője
Részletezte, hogy az általa szerkesztett könyv nemcsak elméletben beszél etikai modellekről, hanem gyakorlati hasznosítási módokkal is foglalkozik, például egyházak számára használható szervezeti és vezetői modellekről is olvashatunk benne, vagy arról, miért fontos a vezetést is oktatni.
A szerzők listájára tekintve azt láthatjuk, nemzetközi csapat írta a könyveket: hét magyar, hat-hat dél-afrikai és német, valamint számos amerikai, norvég és svájci közreműködőt találhatunk a tartalomjegyzékben – erről beszélt Volker Kessler, a Christian Leadership konferenciasorozat alapítója, a Gesellschaft für Bildung und Forschung in Europa (GBFE) dékánja, a Leaders between Role Model and Idol kötet főszerkesztője.
Volker Kessler, a Christian Leadership konferenciasorozat alapítója
Véleménye szerint a bálvány és a példakép közti különbséget nem is olyan könnyű meghatározni, és Bonhoeffert idézte, aki Adolf Hitler hatalomra jutása után két nappal egy rádióbeszédben úgy fogalmazott: ha a vezető azzá a bálvánnyá próbál válni, amelyet a követői várnak tőle, akkor tévútra vezeti önmagát és a követőit is.
Volker Kessler értékelése szerint rengeteg érdekes és értékes esettanulmányt olvashatunk a kötetekben. Kedvenceként a Willow Creek amerikai egyházi mozgalomról szóló esettanulmányt említette.
Angelika Marsch az Akademie für Christliche Führungskräfte (Keresztyén Vezetők Akadémiája) elnökségi tagja azzal kezdte beszédét: háromféleképpen is lenyűgözték a könyv összeállításának munkálatai. Először azzal, ahogy a szerzők alávetették magukat a kétkörös felülvizsgálatnak, majd még a nyelvi lektorálásnak is. Ez A példabeszédek könyvét juttatta eszébe: „Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat”.
Angelika Marsch, Keresztyén Vezetők Akadémiája elnökségi tagja
Másodszor azzal, mennyire alaposan foglalkozott az angol nyelvi lektor a szövegekkel, és mennyire utánajárt mindegyik szakterület kifejezéseinek, hogy mindenhol a megfelelő szerepeljen a végső szövegben.
A harmadik az volt, ahogy a sok cikket olvasva ő is egyre jobban megértette a témát. Úgy véli, ha egy vezető imádatot vár el, akkor visszaél a hatalmával, és másokat csak arra használ, hogy az egóját növeljék. Egy ilyen egészségtelen kapcsolatban a követők gyakran bálványozzák a vezetőt, saját elvárásaikat vetítik ki rá, és akár szinte istenként kezdik imádni – mondta Angelika Marsch. Szerinte egy példakép pontosan ennek az ellentéte: a feladatukra koncentrálnak, és inspirálnak másokat arra, hogy kövessék őket a maguk módján. A példaképnek arra is képesnek kell lennie, hogy elfogadja a kritikát és kijavítsa saját hibáit.
Marsch úgy fogalmazott: Jézus Krisztus a szolgáló vezetés példaképe volt, és a Máté evangéliumában arra hívott, hogy kövessük: „Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek”. Értékelését így foglalta össze: míg a bálványoknak hódolókra van szükségük, addig a példaképeknek társakra.
Wessel Bentley, a Dél-Afrikai Egyetem professzora
Online jelentkezett be és köszönte meg a szerzők és a szerkesztői csapat munkáját Wessel Bentley, a Dél-Afrikai Egyetem professzora. – Ezek nagyon időszerű tanulmányok, amelyek segítenek körüljárni azt az összetett kérdést, hogy mit jelent ma vezetőnek lenni – mondta Wessel Bentley. Szerinte nagy szükség van olyan vezetőkre, akik segítenek hallatni az emberek hangját.
Bedekovics Péter református lelkész, a Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet egyetemi tanársegédje abból a szempontból értékelte a könyveket, hogy milyen hatást váltanak ki az egyházi közösségekben. Először azt vetette fel, az egyetemi közeg hogyan tud támogatni egy egyházat.
Bedekovics Péter református lelkész, a Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet egyetemi tanársegédje
A Károli Gáspár Református Egyetem stratégiájában szerepelnek olyan pontok, amelyek szerint az intézmény támogatja az egyház céljainak megvalósítását. Az előadó úgy véli, erre számtalan eszköze is van az egyetemnek, például tartanak képzéseket olyanoknak, akik az egyházban fognak szolgálni. Bedekovics szerint a két bemutatott könyv túlmutat az egyetemi igényeken, és hozzájárul az egyház szolgálatához, hiszen nagy segítséget nyújthatnak a gyülekezetek, közösségek, egyházhoz kötődő intézmények, szervezetek vezetőinek minden felekezetben.
Hozzátette: A kötetek segíthetik az etikus és átlátható szervezeti kultúra építését a teljes egyházi ökoszisztémában. Úgy véli, a legfontosabb kérdés az, hogyan lehet a lényeges elméleti megfigyeléseket gyakorlati hatássá alakítani. Ennek egyik eszközeként a fordítások elkészítését említette, hogy mindenki számára anyanyelven legyen elérhető az a sok hasznos tanulság, amelyekkel szerinte gazdagítani lehet egyházi és közösségi életünket.
A könyvbemutató közös fotózkodással és szeretetvendégséggel zárult, a résztvevők pedig már készülnek a Pretoriában, 2027-ben esedékes következő konferenciára.
„A keresztyén üzletember számára az értékek megelőzik a profitot”
Keresztyén vezetőknek szóló konferenciát tartottak múlt héten Budapesten a többi között a Károli Gáspár Református Egyetem szervezésében. Az eseményen azt járták körül a résztvevők, hogyan lehet példakép a keresztyén vezető a beosztottjai számára. A konferencia megnyitója után Trócsányi László, a Károli-egyetem rektora portálunknak elmondta, szerinte milyen a keresztyén vezető.