A clevelandi Nyugat-oldali Magyar Református Egyház főgondnoka másodgenerációs magyar. Daróczy Zsuzsa – a szüleit követve – aktívan részt vett a magyar közösség életében, ahogyan férje és később gyermekei is. A vasárnapi iskolát vezette annak megszűnéséig. Hat éve az elöregedő és folyamatosan fogyó gyülekezet főgondnoka lett, hogy fenntartsa azt legalább addig, amíg szülei és a gyülekezet többi idős tagja él.
„Magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga” – mondta egykor Illyés Gyula, és sokan a mai napig így tartják. Például a kőbányai Erdélyi Gyülekezet, amelyet több mint harminc éve alapítottak szülőföldjüket elhagyni kényszerült erdélyi magyarok. Németh Géza református lelkészről, aki megszervezte ezt a közösséget, rendszeresen megemlékeznek. Trianon 104. évfordulójának alkalmából konferenciával egybekötött kötetlen közösségi alkalmat tartottak, amelyhez mi is csatlakoztunk.
A trianoni béke után elszakított területeken megszűnt minden, csak az egyház maradt, de Isten megadta az erőt az ébredéshez és a megmaradáshoz – erről beszélt Kató Béla erdélyi püspök Geszten a nemzeti összetartozás napján imádságában.
Kárpátaljai Ifjúsági Találkozó – áhítat, dicsőítés, szeretetvendégség – ezzel a névvel indítottam útjára egy eseménysorozatot egy évvel ezelőtt. Az ötletet az adta, hogy az orosz–ukrán háború kitörése óta rengeteg kárpátaljai ismerősöm költözött Budapestre, ahol egyébként jómagam is élek, és szerettem volna egy találkozási lehetőséget nyújtani számukra, ahol együtt dicsőíthetjük Istent.
Komolyzenei koncerttel ünnepelték a magyar református egység napját május 22-én Pécsen. Az alkalom a dunamelléki és a dunántúli, valamint a horvátországi magyar reformátusságot is összekötötte. Az ünnepség egyben a Pécsi Református Kollégium fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat nyitánya is volt.
Május 22. a református egység napja. Hogyan érezhetjük magunkénak a tizenötödik évforduló ünnepét? Töltsük meg mi tartalommal, nem várva szervezésre, iránymutatásra, tegyük a közösségünk összekapaszkodásának, Isten felé fordulásának ünnepévé! Nagy Károly Zsolt írása a Reformátusok Lapjából.
A 16. Szeretethíd – Kárpát-medencei Református Önkéntes Napokat május 24–25-én rendezi meg a Magyar Református Szeretetszolgálat. Az esemény idehaza és a határainkon túl egyaránt mintegy tizenötezer embert mozgat meg évente. Az önkéntes akciók három témakört ölelnek fel: környezetvédelem, szociális és fejlesztési programok.
A felvidéki Szepesszombat belvárosban egy aprócska régiségboltban szinte azonnal a szemembe ötlött egy ezüstözött gyertyatartó, amely egy papi hagyatékból került a boltocska kincsei közé. A gyertyatartó a velünk töltött hosszú évek alatt otthonunk megbecsült lelki értéke lett. 2023 nyarán mégis úgy döntöttünk, hogy elvisszük ajándékba az Érmelléki Református Egyházmegye egyik Árpád-kori templomába, Vedresábrányba. Petrőczi Éva írása a Reformátusok Lapjából.
Együttérzését fejezi ki a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége az április 10-én, tragikus körülmények között elhunyt Bíró István madéfalvi lelkipásztor családja felé. Özvegye, három, félárván maradt kisgyermeke és születendő babája maradt hátra. Megsegítésükre adományokat gyűjt az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség.
Erdélyben a legtöbb református gyülekezetben virágvasárnapon szokás tartani a konfirmációt, ez a hagyomány él a Mezőpaniti Református Egyházközségben is. Ezért az ünnep jelentőségét firtató kérdéseink nem szorítkoztak a bibliai történet üzenetének kibontására: a fogadalmat tévő, többnyire fiatal egyháztagok szempontjából is áttekintettük a nap szerepét és mai értelmezését Kovács Tiborral, a Maros megyei község lelkipásztorával.
– A gömöri bölcsővel több célunk is van. Egyrészt a hagyományok iránti tisztelet felélesztése, életben tartása, aminek része maga a bölcsőhasználat is, illetve a közösségépítés. Isten is így tart minket a kezében, ringatja az embert, néha, amikor kell, megráz. Belém égett a tudat, hogy amiként a baba a bölcsőben, úgy lehetek én a gyermekeimmel, családommal, nemzetemmel Isten őrző, szerető karjaiban. A bölcső maga a védelem – vallja Mudi Róbert berzétei lelkipásztor, aki gyülekezetével együtt karolta fel a vándorbölcső-mozgalmat.
– Nem az a kérdés, miért van a gyülekezetnek saját szőlője és bora, hanem az, hogy miért nincs minden hegyaljai gyülekezetnek – mondta Tar László Péter mádi lelkipásztor a gyülekezeti teremben, miközben Gizi néni, a helyi közösség egyik oszlopos tagja gondoskodott róla, hogy a kóstolópoharaink sose legyenek üresek. A Tokaj-hegyaljai borvidék területén fekvő Mádon az egyházközség régóta foglalkozik borkészítéssel, és idén örömmel látták vendégül a Borumot, azaz a Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok Fórumát.
A tartalékok fogynak nemcsak anyagi, hanem lelki és fizikai értelemben is, az otthon maradt nőkre egyre több feladat hárul, családok szakadtak szét, és egyre várat magára a béke – foglalták össze jelenlegi helyzetüket a Kárpátalján élő reformátusok. Az orosz–ukrán háború kitörésének második évfordulóján Sipos József kárpátaljai lelkipásztor és Gál Erika, a Nagydobronyi Református Líceum igazgatója beszélt a tapasztalatokról, a reményről, az újrakezdésről.
– A legnagyobb eredményünk talán annak a szolgáló közösségnek a létrejötte, amely az évek alatt kialakult a fórum látogatói között, és amelynek tagjai számíthatnak egymásra a szolgálatban, táborok szervezésében, szakmai anyagok elkészítésében, megosztásában – véli Gulyás Dóra, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala ifjúsági osztályának vezetőhelyettese, a Generális Konvent ifjúsági bizottsága egyeztető fórumának egyik szervezője.
Látsszon, segítsen, mozgasson – e három szóban foglalható össze a református egyház idei tematikus esztendejének lényege. Az élő Ige évében az evangélium még élőbb hirdetése a cél. Ezt meg is tapasztalhatta az a csaknem ezer anyaországi és határon túli lelkipásztor, akik a Groupama Arénában találkoztak, hogy előbb imádságban és ünneplésben, majd a Nagyvárad téri református templomban úrvacsorai közösségben is együtt legyenek. Videó-összefoglaló.
A magyar reformátusság történetében először rendeztek az egész Kárpát-medencére kiterjedő lelkésztalálkozót; a budapesti Groupama Arénában január 27-én, szombaton tartott egész napos programot áthatotta az együvé tartozás érzése. Géresi Róbert felvidéki püspök a prédikációjában úgy fogalmazott: ma, amikor először járt ebben a stadionban, úgy érezte, győztünk. Az esemény egyszerre volt a lelkipásztori hivatás évének záró-, illetve az élő Ige évének nyitóalkalma.
A lelkész hiába beszél vasárnap a reményről, ha hétköznap nem történik semmi kézzelfogható – ez a gondolat vezette Kató Bélát élete során, amellyel végig Istent és nemzetét szolgálta. Ezért a kitartó szolgálatért kapta az Erdélyi Református Egyházkerület idén hetvenéves püspöke a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést.
„XXI. századi Márton Áron” és „nagyság a kisebbségben”. A második legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozatát kapta Kató Béla erdélyi püspök Novák Katalin köztársasági elnöktől pénteken Budapesten, a Sándor-palotában.
„A magyar reformátusság akkor és addig lesz nemzetet szolgáló egyház, amíg a legdrágább kincsünket, az evangéliumot imádsággal hordozzuk és életünk vezérfonalává tesszük” – fogalmaz püspöki köszöntőjében Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke. Idén a Dunamelléki Református Nőszövetség készítette elő a Kárpát-medencei imanapot. Svébisné Juhász Mártával, a Dunamelléki Református Nőszövetség elnökével az imanapról és a kincseinkről beszélgettünk.
Nagy szükség van Kárpátalján a nagydobronyi líceum étkezdéjének bővítésére, a Délvidéken gyerektáborok szervezésére, a Felvidéken pedig az alistáli iskolának egy új mikrobuszra. Ilyen célokat támogathatnak azok, akik részt vesznek a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap 2024. január végéig tartó akciójában. A gyűjtés testvéri közösségvállalással segíti a nehezebb helyzetben lévő, nem az anyaország területén működő oktatási intézményeket. A református iskolák pedagógusai és tanulói évről évre a testvéri összetartozás és felelősség szép példáját adják az adománygyűjtésben.