Jókai Mór szívből szerette szülővárosát, amelynek lakói, történetei és helyszínei mind megihlették munkásságát. „Nincs nekem olyan szép templom a kerek világon, mint a komáromi kálvinista templom. Az a tornya velem együtt nőtt fel. Együtt láttuk egymást kamaszodni” – olvashatjuk az idén kétszáz éve született írónk egyik elbeszélésében. Majdnem festő lett, rajongott a kertészkedésért és a finom ételekért, élénk társadalmi életet élt. Büszke volt komáromi református gyökereire. Jókai Mórra emlékezünk.
Egy kis székelyföldi faluból indult, majd a templom falain túlmutató szolgálatával egyházát és közösségét is formálta. Hogyan lehetett hittel és elszántsággal építeni, amikor a történelem viharai épp rombolni akartak? Több évtizedes szolgálat után Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület emeritus püspökével tekintettünk vissza a rendkívüli életpályáját jellemző mérföldkövekre és kihívásokra.
Nehéz és küzdelmes, ugyanakkor hittel teli életutat tudhat magáénak Meister Éva erdélyi származású színművész, rendező. Monodrámáival évek óta a Kárpát-medencét járja, hogy előadásaival értéket közvetítsen. A művésznővel arról beszélgettünk, milyen volt magyar színésznek lenni Ceaușescu Romániájában, mit jelent a hit egy erdélyi magyarnak, és hogyan találta meg eredeti küldetését megtartva, helyét, szerepét a rendszerváltás utáni Magyarországon.
A Magyar Református Egység Napja az összetartozás ünnepe. Ezt fejezi ki az a hagyomány is, hogy az azt megelőző hónapokban az egyházmegyék küldöttei közösen munkálják ki a részleteket és fogalmazzák meg kéréseiket, javaslataikat. A csaknem százfős egyeztető fórumra a Kárpát-medence minden tájáról érkeztek a közös gondolkodásra, hogy aztán alig több mint három hónap múlva együtt ünnepelhessen a magyar reformátusság.
A hanghullámok fizikája szerint két vonós játéka soha nem hallatszik olyan tisztának, mint amikor három hangszer szól egyszerre. A házasság egységét is akkor tudjuk igazán megélni, ha a „harmadik csellistával”, Istennel rezgünk közösen. A Süll házaspár életében nem csak a zene áll központi helyen: a hitet, a precizitást és az egymásra szakított időt ugyanolyan komolyan veszik.
A Kárpát-medencei magyar református részegyházak alkotmányjogi egységét 2009. május 22-én mondták ki Debrecenben. Az idei rendezvénynek ismét a cívisváros ad otthont, ezúttal május 24-én, amikor közös istentiszteleten fejezhetik ki összetartozásukat a világ számos pontján élő egyháztagok.
– Lévai református vagyok, és ez kifejezi a magyarságomat. Megtartó erőt jelent, ha ragaszkodom az identitásomhoz, segít a kitartásban – állítja Kassai Gyula és felesége, Kassai Tímea. A felvidéki Léván szolgáló református lelkész házaspárral arról beszélgettünk, hogy kisebbségben, a próbatételekben hogyan élik meg az Istenben való bizalom erejét.
Olyan megújulásra nincs szükség, amelynek nincs igazi alapja, vagy amelyet olyan körök várnának el, amelyek csak kívülről szemlélik az egyház sorsát. Lelkiekben kell továbbépíteni az egyházat, a megújulást pedig az újszövetségi értelemben kell érteni: tagjaiban kell folyamatosan, naponként megújulnia az egyháznak ahhoz, hogy éljen, és majd el tudjon számolni a kegyelmi idővel – vallja Kolumbán Vilmos József lelkipásztor, egyháztörténész, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, akit február elsején iktattak be hivatalába Kolozsváron.
A kolozsvári Farkas utcai református templomban, ünnepi közgyűlésen szentelték fel Kolumbán Vilmos Józsefet, az Erdélyi Református Egyházkerület decemberi közgyűlésén megválasztott püspökét.
A közösségek különösen is Isten szolgálatába állhatnak a 2025-ös évben. Az idei lehet háborús év, de lehet akár a békéé is. Minden cselekedet, amely Isten dicsőségét hirdeti, szolgálat: arra kell fordítani, ami szükséges, ami megőriz, ami védelmet ad – vallja Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) püspöke. A KRE ezt az esztendőt a szolgálat évének hirdette meg.
Fekete Károly püspök szervezésében hét tiszántúli lelkipásztor összesen tizennégy kárpátaljai egyházközségben szolgált 2025 januárjának utolsó hétvégéjén. Az ukrán határhoz közel eső kis települések gyülekezetei nagy szeretettel fogadták a vendégeket, akik maguk is feltöltődtek a nehéz helyzetben lévő hittestvérek hűségét látva.
– Valaha Marosvásárhelyen szerettem volna lelkész lenni. Mivel ott születtem és nőttem fel, úgy éreztem, ott a helyem, de az Úr bezárt ajtókat, ám helyettük kinyitott több másikat. Így vehetek részt a közegyházi szolgálatban esperesként, zsinati tagként. Elfogadtam ezt az Isten vezetéseként, ő ezt valamiért így látta jónak. Igyekszem minden napomat vele kezdeni vagy vele zárni, kérve őt, mutassa meg, mire szeretne ma használni – vallja Batizán Attila lelkipásztor, akit tavaly ősszel választottak meg a Küküllői Református Egyházmegye esperesének.
Kárpátalja háború sújtotta vidékein ifj. Hájas István és felesége, Hájas-Gáspár Orsolya lelkész házaspár hűséggel szolgálja az ott élő gyülekezeteket. A folyamatos megpróbáltatások közepette a közösség ereje az összetartozásból, a reménységből és az Istenbe vetett hitből fakad. Az emberek nap mint nap szembesülnek a háború nehézségeivel, de a lelkészek áldozatos munkája, lelki támogatása és bátorítása erőt ad nekik, hogy megőrizzék hitüket és kitartsanak a mindennapokban.
Negyvenöt év lelkészi, tizenkét év püspöki és tizenkét év püspökhelyettesi szolgálatától búcsúzik Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület 46. püspöke – számolt be a reformatus.ro. A kibúcsúzó istentiszteletet a kolozsvári Farkas utcai református templomban tartották, ahol az egyházi elöljárók mellett jelen volt többek között Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke is.
Egy hétfős dunamelléki küldöttség nemrég Kárpátalja több református gyülekezetébe, köztük magyar ajkú cigány közösségekbe látogatott el. A találkozások célja nem csupán a támogatás és a hit erősítése volt, hanem a személyes kapcsolatok elmélyítése a háború által sújtott térség lelkipásztoraival, akik emberfeletti munkát végeznek a nehéz körülmények között.
Az Erdélyi Református Egyházkerület december 12-én tartotta tisztújító közgyűlését Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Megválasztották az új püspököt és más vezető tisztségviselőket, akik a következő hat évben irányítják majd az egyházkerület munkáját. Az új püspök beiktatását 2025. február 1-jén déli 12 órakor tartják a kolozsvári Farkas utcai református templomban.
Arra ébredtek advent első vasárnapján Erdélyben a Szilágy megyei Kispetri reformátusai, hogy leégett a parókia – írta meg a reformatus.ro. A kémény egyik meglazult téglája miatt csaptak fel a lángok, az épület két szobája és a tetőszerkezet kétharmada súlyosan megrongálódott. Az újjáépítésre gyűjtést hirdettek.
Az idei imanap liturgiai anyagát a Szlovákiai Keresztyén Református Nők Egyesülete készítette. Az imanap célja az imádság mellett a közösség erősítése és a református nők összefogásának hangsúlyozása.
„Megdöbbenve és összetörve értesültünk a szomorú hírről, hogy szeretett testvérünk, legközelebbi munkatársunk és barátunk, Sárközi István egyházi ügyész tragikus hirtelenséggel elhunyt. A körülmények mély fájdalmat és értetlenséget okoznak mindannyiunk számára, de bízunk benne, hogy Isten a végső igazságot és vigasztalást megadja nekünk” – olvasható a Szerbiai Református Keresztyén Egyház közösségi oldalán.
A Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának munkatársai a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöki hivatalába látogattak múlt hét elején. A küldöttség tagja volt több osztályvezető és munkatárs például a külügyi, gazdasági, jogi, ifjúsági osztályról, akik megosztották tapasztalataikat és jövőbeni terveiket a kárpátaljai kollégáikkal.