– A legnehezebb az idős testvéreinknek talán nem is az, hogy hogyan osszák be a kevéske nyugdíjukat, hanem a bizonytalanság és az elmagányosodás – mondta Soós Zsolt református lelkipásztor. Védőhálót jelentenek a gyülekezetek, amelyek példaértékű összefogással fordulnak egymás felé. A Kárpátalján élő idősek mindennapjairól és az őket segítőkről beszélgettünk.
A lelkipásztor 95 esztendős korában tért haza Teremtőjéhez. Temetése november 5-én, kedden 13 órakor lesz a horvátországi Vinkovcin, a városi temetőben.
Emlékzsinatot tartott október 25-én a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház a rimaszombati református templomban. Az ünnepi istentiszteleten Pálóczi Czinke István-díjat kapott Bogárdi Szabó István, három lelkipásztort szenteltek fel, megemlékeztek a gályarabságra ítélt protestáns hitvallókról, akiknek örökségét egy most megnyílt emlékút is őrzi – írja tudósításában a reformata.sk.
Elérhető az idei Kárpát-medencei imanap anyaga, amelyet idén a Szlovákiai Keresztyén Református Nők Egyesülete állított össze. A Kárpát-medencei református nőszövetségek kezdeményezésére 2006 óta december első vasárnapján rendezik meg az eseményt.
A marosvásárhelyi születésű, tanár végzettségű, tévés és rádiós szakmai múlttal is rendelkező Szabó Éva kalandos életútját érdemes megismerni. Beszélgetőtársam jelenleg Kaliforniában él, ahol öt éve egy másodgenerációs amerikai magyar testvérpár alapította kulturális intézményt vezet. Miközben tanárként is támogatja a helyi magyar közösséget, folyamatosan képzi magát, a nyarakat pedig Erdélyben tölti.
Több erdélyi és kárpátaljai személyiséget tüntettek ki a magyar államalapítás ünnepe alkalmából. Az elismeréseket a csíkszeredai és a kolozsvári külképviseleten, valamint Beregszászban adták át. Ambrus Attila, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült.
Új kenyér ünnepén szokás hálát adni Isten gondviseléséért, hogy biztosítja számunkra a mindennapi kenyerünket. Napjainkban a kenyér szimbolikus jelentése azonban fokozatosan árnyalódik. Egyebek mellett egyre kevésbé esik szó arról, hogy miért, mennyire fontos és milyen üzenettel bír ez az ünnep. Minderről, valamint a hálaadás fontosságáról is beszélgettünk Varga Tamás Sándorral, a hol Szatmár, hol Ugocsa vármegyéhez tartozó Túrterebesen, Túrterebes-Szőlőhegyen és Nagytarnán szolgáló lelkipásztorral.
Miskolcon tartották a Kárpát-medencei református oktatási intézmények közös tanévnyitóját augusztus 31-én. A Deszkatemplomban rendezett ünnepi alkalomnak a 40. tanévét kezdő Jókai Mór Református Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda adott otthont, amelynek fenntartója a Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség.
Kardos Péter nyugalmazott lelkipásztor újra útnak indult, hogy a protestáns gyászévtized (1671–1681) emlékére megkeresse a gályarabok nyomdokait követő útvonalakat. Az idén a Felvidék keleti, gömöri és kassai területeit járta be egy csoporttal, hogy emlékhelyeket látogasson és külhoni lelki testvérekkel kapcsolódjon össze.
Idén nyáron a kalotaszegi Kispetriben ünnepi istentiszteleten adtak hálát azért, mert a maroknyi közösség felújította az iskola tetőszerkezetét. Lehet, hogy más települések jelentős építkezéseit és templomfelújításait tekintve ez szerény eredmény, ám aki megismeri a falu református közösségének helyzetét, rögtön más színben látja, ami megvalósult.
Az ember a világegyetem szerves része, és saját világát csak a természet tiszteletével tarthatja fenn – ez a szemlélet vezette egész életében Kós Károlyt. Az erdélyi építész, író életműve rendkívül gazdag, amelyet a Kós 140 című kiállításon ismerhetünk meg. Besétálhatunk egykori otthonába, a Varjúvárba, és megismerhetjük hatását napjaink építészetére is.
Immár tizenkét éve, hogy hat kis határ menti református közösség, a magyarországi Tornyosnémeti, Hidasnémeti és Hernádszurdok, valamint a szlovákiai Abaújszina, Miglécnémeti és Perény gyülekezete a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódva közös programot hirdetett. Azóta – a világjárvány két esztendejét leszámítva – évente találkoznak hol az egyikük, hol a másikuk otthonában, kétszázan, de akár háromszázan is összegyűlve ilyenkor.
A trianoni béke után elszakított területeken megszűnt minden, csak az egyház maradt, de Isten megadta az erőt az ébredéshez és a megmaradáshoz – erről beszélt Kató Béla erdélyi püspök Geszten a nemzeti összetartozás napján imádságában.
„Magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga” – mondta egykor Illyés Gyula, és sokan a mai napig így tartják. Például a kőbányai Erdélyi Gyülekezet, amelyet több mint harminc éve alapítottak szülőföldjüket elhagyni kényszerült erdélyi magyarok. Németh Géza református lelkészről, aki megszervezte ezt a közösséget, rendszeresen megemlékeznek. Trianon 104. évfordulójának alkalmából konferenciával egybekötött kötetlen közösségi alkalmat tartottak, amelyhez mi is csatlakoztunk.
Kárpátaljai Ifjúsági Találkozó – áhítat, dicsőítés, szeretetvendégség – ezzel a névvel indítottam útjára egy eseménysorozatot egy évvel ezelőtt. Az ötletet az adta, hogy az orosz–ukrán háború kitörése óta rengeteg kárpátaljai ismerősöm költözött Budapestre, ahol egyébként jómagam is élek, és szerettem volna egy találkozási lehetőséget nyújtani számukra, ahol együtt dicsőíthetjük Istent.
Komolyzenei koncerttel ünnepelték a magyar református egység napját május 22-én Pécsen. Az alkalom a dunamelléki és a dunántúli, valamint a horvátországi magyar reformátusságot is összekötötte. Az ünnepség egyben a Pécsi Református Kollégium fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat nyitánya is volt.
Május 22. a református egység napja. Hogyan érezhetjük magunkénak a tizenötödik évforduló ünnepét? Töltsük meg mi tartalommal, nem várva szervezésre, iránymutatásra, tegyük a közösségünk összekapaszkodásának, Isten felé fordulásának ünnepévé! Nagy Károly Zsolt írása a Reformátusok Lapjából.
A 16. Szeretethíd – Kárpát-medencei Református Önkéntes Napokat május 24–25-én rendezi meg a Magyar Református Szeretetszolgálat. Az esemény idehaza és a határainkon túl egyaránt mintegy tizenötezer embert mozgat meg évente. Az önkéntes akciók három témakört ölelnek fel: környezetvédelem, szociális és fejlesztési programok.
A felvidéki Szepesszombat belvárosban egy aprócska régiségboltban szinte azonnal a szemembe ötlött egy ezüstözött gyertyatartó, amely egy papi hagyatékból került a boltocska kincsei közé. A gyertyatartó a velünk töltött hosszú évek alatt otthonunk megbecsült lelki értéke lett. 2023 nyarán mégis úgy döntöttünk, hogy elvisszük ajándékba az Érmelléki Református Egyházmegye egyik Árpád-kori templomába, Vedresábrányba. Petrőczi Éva írása a Reformátusok Lapjából.