A hit és öröm megélésében tanulhatunk leginkább a nigériaiaktól Fodor Réka szerint, aki ismét az afrikai országba készülődik következő, immár huszonharmadik orvosi missziójával. Nigériában a szegénység és a nehézségek ellenére sokkal több boldog és hálás embert látott, mint itthon. Az Afréka Nemzetközi Humanitárius Alapítvány vezetője szerint ott az emberek életük minden örömét és bánatát Isten elé viszik.
Március 11-én magyar református nők egy kisebb csoportja Kárpátaljáról, Szerbiából, Magyarországról ismét Libanonba utazott volna, hogy libanoni, szíriai és északír nőkkel közösen folytassa a gondolkodást arról, mit jelent keresztyén nőként háborús országban élni. Az elmaradt kiutazás helyett most arra hívunk mindenkit, hogy imádkozzon velünk együtt a békéért a Közel-Keleten, az ott élő keresztyénekért és különösen is nőtestvéreinkért.
Több mint ezer célpontot támadva szombaton lecsapott Iránra az Egyesült Államok és Izrael. Az akcióban életét vesztette Ali Hamenei ajatollah, aki 1989 óta irányította az országot, valamint számos magas rangú iráni politikai és katonai vezető. Feltettük a kérdést, hogy ezek az események milyen hatással lehetnek az országban élő keresztyénekre. Az iráni keresztyének világában Sárközy Miklós Irán-szakértő, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója kalauzolt minket.
Az istentisztelet mint örömünnep, ajándékok megosztása, kitartó hitélet és a mangófacsoport – egy nigériai missziós út néhány tapasztalata. Farkas Edina református kórházlelkész tavaly tizenegy hetet töltött Afrika legnépesebb országában. Erről a szolgálatáról kérdeztük annak kapcsán, hogy az idei világimanapra nigériai keresztyének fogalmaztak meg imádságokat és tettek bizonyságot. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának női missziója március 6-ra hirdette meg a közös imádságra hívó alkalmat.
A béke keresztyén értelmezését vizsgálta a héber és görög hagyományok tükrében a VII. HUN–HAN Teológiai Fórum. A január 19–23. között magyar és koreai protestáns teológusok részvételével zajló nemzetközi tanácskozás nemcsak elmélyült tudományos párbeszédet kínált, hanem fontos egyházi találkozásoknak is teret adott. Az eseménynek a Pápai Református Teológiai Akadémia adott otthont.
Sokat halljuk, hogy az Iszlám Állam közel-keleti bukása után Afrikába helyeződött át a dzsihadista küzdelem középpontja. Az igazság inkább talán az, hogy amíg az Iszlám Állam a nyugati világ figyelmének középpontjában állt, addig alig vettük észre az afrikai áldozatokat. A kontinensen régóta működnek szélsőséges muszlim szervezetek, és a keresztyének elleni támadások mellett az iszlám mérsékelt hívei ellen is fellépnek, sőt a vallási ellentéteknek sokszor etnikai tényezője is van, de az Iszlám Állam felemelkedése és bukása valóban új fejezetet nyitott az afrikai dzsihád történetében, és tovább súlyosbította a keresztyénüldözést.
Elena és Remény két egyetemista, akik azért döntöttek tanulmányaik szüneteltetése mellett, hogy egy évig az evangéliumot hirdessék valamely iszlám országban. A Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó, csak missziós nevükön megismerhető lányok ezt megelőzően elvégezték a felkészítő, felekezetfüggetlen Vision Schoolt, amelynek több református résztvevője is volt. Közülük többen mentek külföldi szolgálatra a Missziói Szolgálat támogatásával. Beszélgetésünkből kiderül, miért döntöttek a külmisszió mellett, milyennek ismerték meg Isten szívét, mit jelent örökbe fogadni egy országot, milyen egy misszionárius napirendje, és hogyan változtatja meg az ember életét egy Istennek odaszánt év.
A keresztyénüldözés világszerte tovább súlyosbodik, különösen Afrikában és a Közel-Keleten. Az Open Doors friss jelentése szerint egyre több országban válik mindennapossá a hitük miatt elszenvedett erőszak és megkülönböztetés. A World Watch List 2026. évi adatait Miika Auvinen, az Open Doors finnországi igazgatója ismertette online sajtótájékoztatón. A jelentés egyszerre tájékoztatás, valamint felhívás imádságra és felelősségvállalásra.
A világpolitikában sokat hallani ma arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke szeretné megszerezni Grönlandot Dániától. De vajon miért tartozik ez a hatalmas, jéggel borított sziget éppen Dániához – és milyen keresztyén hagyományai vannak?
Az „Utak a békéhez” kezdeményezésének következő állomásaként az Európai Egyházak Konferenciája 2025. december 1–3. között Helsinkiben a finn evangélikus és ortodox egyházakkal közösen szervezett konferenciát az ukrajnai háborúhoz kapcsolódóan. A mintegy kilencven résztvevő jelenlétében megtartott háromnapos esemény célja az ukrajnai háborúban hangsúlyosan megjelenő úgynevezett orosz világ („russzkij mir”) ideológia és a keresztyén egyházak ezzel kapcsolatos felelősségének és mozgásterének megértése volt.
Hit, kitartás, és szolidaritás válság idején címmel rendeztek beszélgetést Budapesten, a Skót Misszióban csütörtökön, ahol Harout Selimian, a Szíriai Örmény Protestáns Közösség vezetője osztotta meg tapasztalatait és vallotta meg hitét.
A jelenlegi ciklus második Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE) tanácsülésén a tanács tagjai és póttagjai november 20–22. között Pozsonyban gyűltek össze. Amikor a Miatyánkot különböző nyelveken imádkozzák, és ismerős énekek, bibliai szövegek, valamint igehirdetések különböző európai nyelveken hangzanak el, megtapasztalhatjuk, mit képvisel a GEKE szellemisége. A pozsonyi tanácskozáson, amelyen 13 különböző országból 30 képviselő vett részt, kézzelfoghatóvá vált a tanács egyik fő célkitűzése, nevezetesen a felekezeti, kulturális és nyelvi határokon átívelő istentisztelet megélése.
A keresztyének helyzetéről is hallhattak a megjelentek szerda este a Yunus Emre Török Kulturális Központban: Palesztináról tartottak előadásokat olyanok, akik nap mint nap közelről tapasztalják, mi történik a földön, ahol egykor Jézus is született. A Palesztin Nagykövetség konferenciáján a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsát Gér András zsinati tanácsos képviselte.
Október 14–23. között a thaiföldi Chiang Maiban tartotta 27. nagygyűlését a Református Egyházak Világközössége, „Légy állhatatos a bizonyságtételedben!” mottóval. A keresztyén állhatatosságról szóló közös gondolkodás mellett a 115 tagegyház képviselői döntést hoztak a közösség következő hét évét meghatározó munka sarokpontjairól, és megválasztották a 2032-ig a közösség munkáját irányító végrehajtó bizottság tagjait, illetve a szervezet új elnökét és alelnökeit.
Megújított, sőt újrafogalmazott Európai Ökumenikus Charta született a katolikus, protestáns, anglikán és ortodox egyházak együttműködéséről. A huszonöt év múltán megváltozott dokumentumot november 5-én írták alá, 6-án pedig bemutatták a katolikus egyházfőnek, XIV. Leó pápának is.
„Arra kérjük magyarországi református keresztyén testvéreinket, hogy álljanak mellénk a közel-keleti és szentföldi keresztyén testvéreinkért mondott kitartó imádkozásban. Kérjük együtt mindenható Istenünket, hogy adjon vigasztalást a gyászolóknak és szenvedőknek” – áll a Magyarországi Református Egyház elnökségének közleményében az Izrael elleni 2023. október 7-i terrortámadás második évfordulóján.
Utoljára járt Magyarországon a Református Egyházak Világközössége elnökeként Nalja Kassab. Az elnök asszonyt pannonhalmi, kárpátaljai és dél-baranyai látogatása után Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnöke fogadta Budapesten, és a magyar reformátusok nevében megköszönte a szolgálatát.
Tovább folytatódik Nicaraguában a keresztyénüldözés és az erőszakos diktatúra építése: augusztus végén börtönben halt meg Mauricio Alonso Prieto, akit júliusban, egy összehangolt rendőrségi razzia során tartóztattak le feleségével és fiával együtt. Az akció elsődleges célpontja egy protestáns lelkipásztor, Rudy Palacios Vargas volt, őt és több családtagját ugyanekkor hurcolták el. Daniel Ortega és felesége, Rosario Murillo sorra lépnek fel egyházi szervezetek és papok, lelkipásztorok ellen, akik fel merik emelni a hangjukat a diktatúrában elkövetett igazságtalanságokkal szemben.
A damaszkuszi Szent Illés görög keleti templomban elkövetett merénylet kapcsán a Szíriai és Libanoni Protestáns Közösség Legfelsőbb Tanácsa nevében Joseph Kassab elnök állásfoglalásban fordult a nyilvánossághoz, amelyet megosztott a partneregyházakkal világszerte.
Mit tehetünk, amikor kiszolgáltatott helyzetben elönt az önsajnálat és a düh? Ez volt az egyik központi kérdés a keresztyén nőknek szervezett konferencián, ahol a résztvevők háború sújtotta területekről érkeztek Libanonba, egymás bátorítására. Morzsaszedegetés Pocsainé Tövissi Tímea lelkipásztorral.