A kritika, a prófétai hang nélkülözhetetlen, a párbeszéd elengedhetetlen, de pont az a kérdés, hogy közben milyen lélek vezet bennünket? A pünkösdi csoda embere és közössége mindig Isten országát építi, az Úr Jézus Krisztus testét munkálja, a feltámadott Úr örömében, és bármilyen nehéz is, túllép saját vélt vagy valós igazságán, önös érdekein, mert valójában nem a saját lelke, hanem az Isten Lelke vezeti őt. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének pünkösdi gondolatai.
A Református Zenei Fesztiválon ad lemezbemutató koncertet a Zámír Projekt, amelynek címe Borítson el tűzzel. A közönség népzenei ihletésű dallamokat, balkáni, lassú magyaros lüktetést, világzenés hangszerelést, ősi motívumokat és szentlelkes sorokat is meghallgathat. Szabó András dalszerzővel, a zenekar alapítójával beszélgettünk.
A keresztyén könyvkiadók legnagyobb közös eseményét, a Szent István Könyvhetet immár 33. alkalommal rendezte meg a Szent István Társulat. A Kálvin Kiadó és a Magyar Bibliatársulat közös standdal várta az érdeklődőket május 18–22. között Ferenciek terén.
Úrvacsorás istentisztelettel kezdődött május 21-én a Magyarországi Református Egyház Zsinatának második balatonszárszói tanácskozási napja. Az ülésnap középpontjában a húszéves Magyar Református Szeretetszolgálatért való hálaadás, a Protestáns Tábori Püspökség éves jelentése, a zsinati szakbizottságok, valamint a közegyházi intézmények és szolgálatok beszámolói szerepeltek. A testület döntött az idei pedagógusi, lelkészi és diakóniai díjak díjazottjairól is. A nap végén a Zsinat második olvasatban elfogadta az egyházi jelképekről és névhasználatról szóló törvényt.
A Magyar Református Szeretetszolgálat egy látókörébe került hatéves, Duchanne-féle izomsorvadásos kisfiú nélkülözhetetlen külföldi kezelésére gyűjt pénzadományt.
Az idei Református Zenei Fesztivál egyik fénypontjának a Bágyi Balázs New Quartet május 30-i hangversenye ígérkezik. Bágyi Balázs zenekarvezetővel, komponistával és dobossal többek között a jazz jövőjéről, saját zenéjük születéséről, szabadságfokáról és céljáról beszélgettünk. „A zenénkben a napi benyomások, emlékek átnemesülnek, olykor harmóniává is rendeződnek” – vallja a külföldön is népszerű, virtuóz muzsikuscsapat vezetője.
A felelős vezetésről, az egyház hitelességéről, a megújulás lelki feltételeiről és több intézményi döntésről is tanácskozott május 20-án a Zsinat Balatonszárszón. Az első ülésnapon az egyház vezetői és zsinati tagjai egyszerre tekintettek vissza az elmúlt időszak döntéseire, és előre azokra a kérdésekre, amelyeket már a következő zsinati ciklusnak kell továbbvinnie. A tanácskozás középpontjában az egyház társadalmi és lelki hitelessége, az intézményfenntartás és az önfenntartás dilemmái, valamint a református jelképek védelme állt.
Főleg egymásra számíthatnak az elkövetkező időkben az egyházak, és komoly feladataik vannak a fiatalok megszólításában. Erről is hallhattak azok, akik ellátogattak kedd este a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolára, ahol Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke és Székely János katolikus püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke részvételével tartottak kerekasztal-beszélgetést.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsának tagjai, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökei 2026. május 18-án megtartották félévente szokásos találkozójukat, amelynek során a következő közleményt fogalmazták meg.
Filmvetítések és a keresztyénségről szóló beszélgetések várták május 8–10-én az érdeklődőket a XI. Keresztény Film- és Könyvnapokon, a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az esemény egyik programja a Miért fontos a keresztyén párbeszéd? című kerekasztal-beszélgetés volt, ahol Szloboda József református lelkész, Makláry Ákos görögkatolikus pap, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöke és Nacsinák Gergely ortodox pap Keresztes Ilona újságíró moderálásával válaszolt arra a kérdésre, hogy miként lehet ma keresztyénként párbeszédet folytatni egymással, más felekezetekkel és a világgal.
„Nekem itt már semmi dolgom!” – hangzott el a mentőtiszt szájából, amikor egy református szolgálati autóban Jáhn Boglárka világra hozta harmadik gyermekét, miközben férje, Némedi-Varga Dávid ott bábáskodott mellette. A házaspár életében a várandósságok, gyermekeik mindennapinak nem nevezhető születése nemcsak a családi életüket formálta, de hitet alakító út is volt – igaz, olykor voltak benne nagy kanyarok.
Van, amikor tudnunk kell bővölködni, van, amikor tudnunk kell szűkölködni. Legyen mind a kettőre szabadságunk! – biztat Literáty Zoltán lelkipásztor, akivel a Pénz és egyház című hiánypótló tanulmánykötet megjelenése okán készítettünk interjút. A könyv szerkesztője és társszerzője a többi között arról beszél: az egyház anyagi önállóságának növelése és a gyülekezeti önfenntartás jegyében növekednie kell az adakozás szerepének, miközben a közfeladatokat ellátó, társadalmi igényt kielégítő egyházi intézményeink állami normatív támogatása teljesen helyénvaló.
Kilencvennégy éves korában visszaadta életét teremtő Urának Victor István református lelkipásztor, vallástanár. Temetése május 23-án 11 órától lesz Hejcén.
A drasztikusan emelkedő lakbérek és lakásárak, a magas megélhetési költségek és az alacsony kezdőbérek miatt ma Magyarországon a fiatal felnőttek jelentős része még a szüleivel él. A szakemberek szerint azonban a „mamahotel-jelenség” mögött nemcsak anyagi, hanem lelki és társadalmi okok is állnak. Erről beszélgetett Oláh Gergő énekes, Bedő Imre, a Férfiak Klubja és a Férfi-Nő Akadémia alapítója, valamint ifj. Márkus Mihály, a Pápai Református Egyházmegye esperese Cseh Ádámmal a Mélyvíz – mentőöv mindenkinek legújabb adásában.
Negyedszer teremtett lehetőséget a hittanoktatók lelki közösségének megélésére és szakmai fejlődésére a Dunamelléki Katechetikai Támogató Szolgálat a Ráday Házban. A generációk kapcsolódása állt a nap fókuszában.
A Debrecen-Széchenyi kerti református gyülekezet temploma lakótelepi házak ölelésében található, mégis sokaknak lelki oázis: olyan hely, ahol nemzedékek, szolgálatok és életutak találkoznak. Történetében egyszerre van jelen a templomépítés emlékezete, a szociális gondoskodás, a gyermek- és ifjúsági munka lendülete, valamint a konfirmáció kaput nyitó öröme. A Kossuth rádió május 17-én, a konfirmáció vasárnapján közvetít istentiszteletet az egyházközségből, ez pedig különös hangsúlyt ad annak az üzenetnek, hogy a fiatalok nem csupán a gyülekezet jövőjét, hanem már a jelenét is jelentik.
Léteznek az életünkben „köztes idők”. Olyan szakaszok, amikor a régi kapaszkodók már nincsenek ott, az új ígéret pedig még távolinak tűnik. Molnár Zsolt református lelkipásztor szerint ezek a bizonytalan napok nem üresjáratok, hanem a legfontosabb jellemformáló műhelyek. A várakozás ugyanis nem passzív beletörődés, hanem aktív spirituális jelenlét, amely képes az emberi büszkeséget alázattá, a türelmetlenséget pedig krisztusi kitartássá nemesíteni. A pünkösdi várakozás tíz napján keresztül keressük a választ: hogyan maradhatunk hűségesek ott is, ahol Isten látszólag hallgat?
Bő fél év múlva, 2026. december 31-én lejár a Magyarországi Református Egyház tisztségviselőinek hatéves megbizatása, ezért idén ősszel tisztújító választást tartanak. Cikkünkben ennek a folyamatnak a menetét mutatjuk be.
Életének 79. évében, múlt hét pénteken elhunyt Imre Mihály Károli Gáspár-díjas irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium egykori tanára. A neves Szenci Molnár Albert-kutatót a magyar irodalomtörténet-írás és a református közösség egyaránt gyászolja.
Budapest legnagyobb ingyenes művészeti rendezvénye, a Református Zenei Fesztivál idén is nagyot és mindenkinek szól majd: a cserkészfoglalkozástól a zenés áhítatokon át a számos külföldi nagyszínpadot megjárt Platon Karataev fellépéséig válogathat mindenki kedvére. A kikapcsolódás mellett a bekapcsolódás is nagy hangsúlyt kap, vagyis az, hogy a közönség ne csak szemlélője, de aktív résztvevője is legyen a református programoknak.