Hazatért megváltó Urához 2025. június 18-án Apostol Aranka, aki hosszú éveken át szolgált hűségesen az iszákosmentő misszióban és a Magyar Kékkereszt Egyesületnél.
Búcsúztatását július 12-én, 14 óra 30 perckor tartják a Csepel-központi református templomban.
Az augusztus 14–17. közötti balatonszárszói találkozó fókuszában korunk kulcskérdése, a generációk együttélése és együttműködése áll. Arra keressük közösen a választ, hogyan kapcsolódnak és mi választhatja el a különböző nemzedékeket egyházunkban.
A megpihenés gondolata már az Ószövetség első lapjain megtalálható. A teremtés részeként Isten megszentelte a nyugalom napját. Ennek következménye, hogy az Úr napjának ünneplése a keresztyén életritmus keretévé vált. Mai kultúránkban azonban olyan többletkihívásokkal szembesülünk a munka és a pihenés témakörében, amelyeket érdemes biblikus szempontból is megvizsgálni. Mit tanít a Biblia a munkáról? Milyen szerepe van a modern kori munkaszabadságnak, nyaralásnak az ember életében? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a cikkben.
Isten létéről és jóságáról bizonyságot tenni a hétköznapi életben folyamatos tudatosságot, lelki éberséget igénylő feladat. Bölcsességet, folyamatos önreflexiót igényel lelkiismeretünk szerint igaz életet élni, akkor szólni, amikor szólnunk kell, és akkor hallgatni, amikor azt Isten akarja. Gacsályi Sára írása a Reformátusok Lapjából.
Mikor váltson az ember gyülekezetet? Egyáltalán lehet-e gyülekezetet váltani? Bűn-e a gyülekezetváltás? Hogyan váltsak gyülekezetet, ha már elkerülhetetlen? Keresztyén létünk egyik fontos kérdése ez, hiszen az életünket általában nem egy gyülekezetben töltjük el. Czeglédi Péter Pál lelkipásztor gondolatai.
Több mint három évtizedig volt a néhány száz lelket számláló dunántúli falu református gyülekezetének lelkipásztora. Az ötvenes évek politikai viharai között hitvalló keresztyénként ez lett számára az elérhető legmagasabb „pozíció”. Négy település pásztorolását végezte a legnagyobb hűséggel. Orbán József lelkipásztor szolgálatára emlékezik a Reformátusok Lapja szerzője.
Miért roppan össze valaki a nyomás alatt, míg más képes megőrizni a belső tartását? Hogyan maradhatunk tisztességesek nehéz helyzetekben – nemcsak emberileg, hanem keresztyénként is? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Tomka János professor emeritus, vezetői mentor nemrég megjelent Erkölcsi reziliencia című könyvében. A kötet nem elméleti fejtegetés, hanem mélyen gyakorlati útkeresés – azokhoz szól, akik nem akarnak meghasonulni, akiknek fontos, hogy a hitük a döntéseikben is tükröződjék, még akkor is, ha ez kényelmetlen vagy kockázatos.
„Mert nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk” – Szentgyörgyi László esperes beiktatási Igéjének a sárvári templom mennyezetén található mondatot választotta. Már huszonhét éve szolgál a dunántúli városban, ahol korábban kevésen múlt a gyülekezet fennmaradása. A lelkipásztor úgy véli, hogy sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy választhatnánk a könnyebb utat, de ha megmaradunk az Ige igazsága mellett, akkor az Úristen megadja az erőt és a lehetőségeket. Esperesként rögtön ilyen helyzet elé állította Isten, hiszen az egyházmegyében a gyülekezetek harmadában lelkészt kell választani.
– Nekem voltak lelki kárvallásaim, emiatt tanultam meg értékelni az életet, és ezért óvom a belső embert magamban, ami az Istené – vallja Gál-Győri Márta dalszerző és előadóművész, lelkipásztor, valamint élménypedagógus. Debrecenbe utaztunk, hogy megtudjuk, mik voltak ezek a kárvallások, és hogyan befolyásolták alkotóként.
Gyimóthy Ádám nem eredeti szakmájában dolgozik, visszatért ősei paraszti életformájához. Akkoriban – húszas évei második felében – hitre is jutott, így a természettel összhangba került kenyérkeresetét, sorsát, küldetését már hívő szemmel látja. Riport egy tapolcafői presbiter kisgazdaságából.
Hogyan vigasztaljuk az élet és halál mezsgyéjére érkezett hívek szeretteit? Mit emeljünk ki Jézus tanításai közül a koporsó mellett megállni kényszerülő családtagoknak? Mennyire fogékonyak ebben a sérülékeny lelki állapotban az örök élet megnyugtató üzenetére? Ezeket a kérdéseket a lélek pásztorai gyakran felteszik maguknak hivatásuk gyakorlásakor. Miként vélekedik erről a leendő lelkészeket oktató teológiai tanár és lelkipásztor felesége? Gaál Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Missziói és Felekezettudományi Tanszékének vezetője, egyetemi docens, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese és Gaál Sándorné, a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség lelkipásztora három évtizede szolgálja az Urat és a gondjaikra bízott közösségeket. Az egyik legnagyobb feladat, egyben valódi küldetés megtalálni azokat a szavakat, amelyek közvetítenek Isten és ember között.
Több mint három évtizede működik már a Magyarországi Református Egyház könyvkiadója, a Kálvin Kiadó. Legfontosabb feladata a magyar nyelvű Szentírás kiadása és terjesztése, de a polcokon megtalálható minden olyan irodalom, amely segít megérteni és napjainkban is aktuálissá tenni a Biblia üzenetét.
Hatvan éve indult útjára a kántorképzés a Debreceni Református Kollégiumban, amely azóta meghatározó műhelyévé vált az egyházzenei szolgálatnak. Június 27–28-án jubileumi találkozóra várják mindazokat, akik valaha tanultak vagy tanítottak a tanfolyamokon.
1991. június 19-én lépte át a magyar határt az utolsó szovjet katona, ezzel Magyarország visszanyerte függetlenségét, amit az Országgyűlés 2001-ben nemzeti emléknappá nyilvánított. Miközben az ország a szabadság első napjait élte, a magyar református közösség a második világtalálkozóra készült – több mint ötven év után először újra együtt a világ reformátusaival Budapesten. A szabadság, a felelősség és a hit kérdései egyszerre voltak jelen a közéletben és az egyházi megszólalásokban is.
Kerékpártúra, dicsőítés, kézműves-foglalkozás, imaséta. A többi között ezekkel a programokkal várták a résztvevőket az első Baranyai Református Egyházmegyei Napon, Drávafokon, június 14-én. A BREND-el azt a célt tűzték ki, hogy minden korosztály feltöltődhessen és lelkileg megerősödhessen a testvéri közösségben.
Ősidők óta ismerjük a tűz közösségformáló erejét, gondoljunk csak a tábortűzre, milyen jó körbeülni egy szép nyári estén, szalonnát sütni, beszélgetni. A hívő ember pedig még ezeknél a hétköznapi örömöknél is messzebbre, vagyis inkább mélyebbre tekinthet: Isten olyan tüzet tud gyújtani gyermekei szívében, amely gyógyít, tisztít, hálára és bizonyságtételre indít.
Hálaadó istentiszteletet követően felavatták vasárnap a nyolc évtizeddel ezelőtt mártírhalált halt, a múlt század harmincas éveiben a távol-keleti Celebesz szigetén kórházat alapító Cseszkó Gyula (1902–1945) és felesége, Hadady Emma Róza emléktábláját a hódmezővásárhelyi ótemplom falán.
A nevelés nem más, mint hiteles jelenlét – vallja Léder László pszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, az Apaakadémia alapítója, akivel az apák napja apropóján ültünk egy asztalhoz. Ma már kutatás tanúskodik arról, hogy a legtöbb férfi számára élete legnagyobb lelki élménye az apává válás, amit sokan a társadalmi mintákból adódóan mégsem élnek meg. Az öröklött apátlanság, a munka és magánélet közötti őrlődés, valamint a rengeteg válás ellenére reménykeltő az „apaforradalmárok” felbukkanása, akik a szerep helyett a kapcsolatot erősítik.
Június harmadik vasárnapja apák napja. Ilyenkor mindannyian felidézzük az édesapánkkal szerzett élményeinket, a vele töltött felejthetetlen pillanatokat, és – amennyiben magunk is apák vagyunk – elgondolkodunk saját hivatásunkról, felelősségünkről. Alább szerkesztőségünk néhány munkatársának gondolatait, emlékeit olvashatják.
Apák napja alkalmából sokan visszaemlékeznek gyerekkorukra, vagy elmélkednek saját apai létükről. Mit tanulhat egy fiú az apja hiányosságaiból? Hogyan formálódik férfivá, ha a mennyei Atya az egyetlen biztos kapaszkodó? Zán-Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke személyes vallomásában idézi fel gyermekkora hiányait, első férfi példaképét, apává válásának útját és lelki küzdelmeit.