„Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Miért vagy úgy elkeseredve? Nem érek én többet neked tíz fiúnál?” (1Sám 1,8b) – kérdezi Elkáná hőn szeretett feleségétől, aki már kétségbeesve vágyakozik gyermekre. Az olvasó bizonyára ismeri a bibliai elbeszélést: a meddő, de hitében elszánt asszony imája végül meghallgatásra talál, Anna nemcsak Sámuel, hanem öt további gyermek boldog édesanyja lesz. A gyermekáldásért imádkozó pároknak azonban ezek az örömteli történetek elkeserítők lehetnek: Ábrahám és Sára, Jákób és Ráhel, Zakariás és Erzsébet végül, akár öregkoruk ellenére is, karjaikba vehették közös gyermeküket.
Jézus a hegyi beszédben az akkori kultúrával ellentétes életvitelre hívta a benne hívőket. Ezek után nem meglepő, ha mi magunk is tapasztaljuk a saját bőrünkön, hogy Krisztus követői mindig az árral szemben haladnak. Látszólag nem tartanak lépést a kultúrával, mert az értékrendjük a feje tetejére állt. Köztük a legnagyobb a legkisebb. Inkább odafordítják a másik orcájukat is, mint hogy bosszút álljanak. Jézus követői szeretik ellenségeiket ahelyett, hogy gyűlölnék őket.
A forradalmak nem a semmiből keletkeznek, mégis mindig váratlanul érik a hatalom birtokosait. (Ha nem így lenne, nem lennének azok, amik, hiszen fel lehetne készülni rájuk.) Egy forradalom előtt már mindig ott van az írás a falon (lásd a Dániel könyve 5. részét) – de nem mindenki veszi észre. A felkelés kitöréséhez ugyanis kellenek olyanok, akik nemcsak elolvassák az írást, de meg is értik, s mernek is cselekedni. Hermann Róbert történész írása a Reformátusok Lapjából.
Az 1848–49-es szabadságharc olyan fényes csillag, amely már egy és háromnegyed évszázada mutatja az utat nekünk, mai magyaroknak. Ne hagyjuk hát feledésbe merülni történeteit, hírneves és hétköznapi hőseinek és tetteiknek dicső emlékét! Faggyas Sándor írása a Reformátusok Lapjából.
Ez az időszak emlékeztet bennünket Jézusnak arra a negyven napjára, amikor a pusztában „csak beszélgetett” az Atyjával. Csendben, a természet lágy ölén, étlen-szomjan, hogy semmi se vonja el a figyelmét arról a kapcsolatról, amely számára olyan fontos volt. Tóth Viktória, az Abaújvári és a Pányoki Református Egyházközség lelkipásztora, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön börtönmissziós lelkészének írása a Reformátusok Lapjából.
Bachot az ötödik evangélistaként is szokták emlegetni, művei pedig alkalmasak arra is, hogy mindannyiunkat közös imára, közös elmélyedésre hívjanak a zenében, az egyetlen világnyelvben – véli Kovács Zalán László tubaművész, a tízesztendős Bach Mindenkinek Fesztivál igazgatója. A jubileumi programsorozathoz idén gyülekezetek is csatlakozhatnak.
A másikért mondott ima sem banki tranzakció, erősít meg Bacskai Bálint, hogy el is higgyük, amit amúgy tudunk: Istennél semmit sem erőszakolhatunk vagy zsarolhatunk ki. Figyelmeztet: sokunkat megtéveszt a gondolat, hogy ha megoldódnának a problémáink, teljes lenne az életünk. A lelkipásztor arra buzdít, imádkozzunk magunknak és másoknak is örömöt hozó dolgokért, Isten szívesen ajándékoz ugyanis meg bennünket. A józsefvárosi gyülekezet vezetőjét arról is kérdeztük, függ-e az imánk meghallgatása a kitartásunktól.
Százéves fenyő és a jövő iránti reménység, a fiatalok bizonyságtétele és az idősek padja egyaránt megférhet a templomban, ha eléggé szeretetteli egy közösség. A dadi református gyülekezet számontartja a korábbi szolgálókat, a hajdani ülésrendet, az egyik bejárat melletti szégyenkövet, amelynek párja már a Pannonia Reformata Múzeumot gazdagítja. Mindezek mellett azért dolgozik, hogy ne csak múltja, hanem reményteli jövője is legyen a gyülekezetnek, a településnek és a régiónak.
Kedves Testvérem, te kivel vagy szövetségben? Nem valami ellen szövetkezve, nem valami öncélú dologért, hanem szövetségben az Isten által neked rendelt küldetésben. Ki van veled?
Mert Isten veled akar szövetségre lépni. Ahogyan kijelentette ezt Nóénak, Ábrahámnak, Mózesnek és népének, úgy Krisztusban neked is. Hiszen bár nem éltél még e föld színén, már érted megszületett – meghalt és feltámadt. Gér Andrása írása a Reformátusok Lapjából.
Napjainkban sok mindent „jól csinálunk” keresztyén emberként. Eszünk ágában sincs istenszobrokat építeni vagy éppen felhúzni egy templomot, házi oltárt valamilyen „idegen istennek”, de még csak egy sarkot sem különítünk el az otthonunkban, ahol bármilyen módon testbe kényszerítenénk az Örökkévalót. Mégsem hiszem, hogy a modern életben bármivel is távolabb lennénk a bálványimádástól, mint az Ószövetség emberei voltak. Gacsályi Sára írása a Reformátusok Lapjából.
Egy harminckét éves férfi egy motorkerékpáros túrán jött rá véglegesen: hisz Jézus Krisztusban. Ez volt Clive Staples Lewis, az ismert író, filozófus, teológus – akinek a Narnia krónikái könyvsorozatot is köszönhetjük –, pontosabban egy pillanatkép az életéből, amelyet egyaránt jellemez a gyermeki hit elvesztése és a felnőttkori visszatalálás Istenhez.
Ne számítsunk rémtörténetekre – dráma nem lesz, és szaftos anyósviccek sem! Akkor hogyan lehet még ezt a témát körbejárni, ha nem nehezteléssel? Sipos Előd Zoltán lelkipásztor és felesége szerint az segít kihúzni a kialakuló konfliktus méregfogát, ha ismerjük a másik fél élettörténetét, és kissé belelátjuk magunkat a helyzetébe. Mindezt jövendőbeli anyósként és apósként osztották meg, miközben legkisebb gyermeküket andalították.
– A Keresztény Orvostanhallgatók Találkozóján meghallgathatjuk egymás problémáit, megoszthatjuk történeteinket, együtt gondolkodhatunk bizonyos témakörökről, de leginkább azt tartjuk fontosnak, hogy tudjuk: a szakmánkban vannak keresztyén testvéreink, akiket megkereshetünk a problémáinkkal – mondja Gerdán Hanga Boróka harmadéves orvostanhallgató, a találkozó egyik szervezője.
Igenlő címmel éppen most indít podcastsorozatot a Magyar Bibliatársulat a református egyházban meghirdetett élő Ige éve alkalmából. Témái bibliai alapfogalmak, amelyekről meghívott vendégekkel beszélget Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára és Hegedűs Márk műsorvezető, szerkesztő. Pecsuk Ottót, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszékének egyetemi docensét kérdeztük a sorozatról és a bibliatársulat jelenleg is folyó szentírásfordítási projektjéről.
Sárospatak otthont és otthonosságot nyújt a kollégiumtól a Rákóczivárig, a Bodrog partjától a könyvtárig és a levéltárig. A méltán nevezetes iskolavárosban, a magyar puritanizmus fővárosában a hittudományi főiskola február első napjától egyetemként működik tovább. Petrőczi Éva gondolatai a Reformátusok Lapjából.
„Járj színem előtt, és légy feddhetetlen!” Ez az Ige indította el szolgáló élete útján, ez határozza meg mindennapjait, hivatását ma is. Munkálkodott daganatos beteg gyermekek és szüleik, illetve fogyatékkal élők körében egyaránt. Oláh István, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség elnök-lelkipásztora akkor bizonyosodik meg róla, hogy Istennek tetsző a gyülekezeti tettek sora, ha látja ezek gyümölcsét, az áldást. Pályájáról és az eklézsia folyton újuló életéről, színes programkínálatáról is kérdeztük.
Akár gyógyfürdőt is nyithattak volna templomuk tornyában a Pozsonyi úti reformátusok, miután az alapozás előkészítésekor kénes víz bugyogott fel a földből. Fürdő végül nem épült, de rendhagyó módon színháznak ad helyet az altemplom, ahol a második világháború alatt – a gyülekezet előtt is titkolva – zsidókat bújtatott az akkori lelkipásztor, Bereczky Albert. A budapesti Hálaadás templomából feburár 25-én istentiszteletet közvetít a Duna Televízió.
A kommunizmus egyházsorvasztó módszere sorra félreállította és szilenciumra ítélte a neki nem tetsző, behódolásra nem hajlandó embereket. Büntették őket hitükért, beszűkítették mozgásterüket. Ennek az időszaknak tiszta hangú, szelíd határozottságú igehirdetője volt Berényi József református lelkipásztor. Egyike lett azoknak, akik megmentették a kommunista korszak lelkipásztori becsületét.
Az ismerkedéssel annyi probléma van! „Végre találok valakit, akire érdemes lenne időt szakítanom, de az hirtelen köddé válik, és nem válaszol az üzeneteimre.” És ez csak egy panasz a sok közül, amelyeket szingliktől hallunk. A címünk csalóka: nem találtunk keresztyén randigurut, de néhány akadályt igen, amelyek megkeseríthetik az élet egyik legszebb időszakát – a házasság előtti randizást. Szőke Etelka család- és párterapeuta szerint keresztyénként is fontos szabály: legyen vonzó a másik fél!
– Számos jelenség van, amiért aggódhatnánk, de bízunk az Úrban, ő elrendezi. Ezért – sokak szerint logikátlanul – békességem van, nem azért, mert nem érdekel, hanem mert tudom, hogy Isten elé vittem a kérdést. Rábízom magam, úgy lesz, ahogy Isten akarja – vallja Detki-Mozsár Szilvia. Ő és férje sokat tanult a türelemről, a hitről és a bizalomról, megtapasztalhatták Isten emberéleteket formáló erejét is megismerkedésük időszakában.