Az Isten kezében svájci bicskaként működő, szolgálatra kész ember, aki negyven éve gondnok a noszvaji református gyülekezetben, miközben egyházmegyei főgondnok, zsinati tag és tanácsos, valamint Noszvaj polgármestere is volt. Pintér Elemér még egy feladatot szeretne elvégezni, mielőtt átadja a gondnoki stafétabotot az utódjának.
Szép család, szép ház, anyagi biztonság, ráadásul üdvbizonyosság. Minden, amit e földi életben kívánhatunk magunknak. Csak egy dologban nem cserélnénk, a diagnózisban. Szabó-Nemeskéri Borbálánál huszonhat évesen diagnosztizáltak gyógyíthatatlan betegséget, szklerózis multiplexet. Tudta, hogy élete legmélyebb pontján a hite fogja átsegíteni.
A lelkésznék és lelkésznők találkozójának első alkalma ez év májusában sok érdeklődőt vonzott. Kiderült, hogy a számos lelkészi kiskör, továbbképzés és egyéb egyházi program ellenére tud újat nyújtani az az alulról jövő kezdeményezés, amely nem kizárólag hittudományi végzettségű, de gyülekezeti szerepeikben nagyon is hasonló nők találkozását, tapasztalatcseréjét célozta meg. Az egyik ötletgazdát és szervezőt, Csűrös-Varga Vanda gyömrői lelkipásztort kérdeztük a második, őszi összejövetelük apropóján.
Az örökséget a hagyatéktól alapvetően a hozzá fűződő viszonyunk különbözteti meg. A hagyaték az, amit ránk hagynak – ha kell, ha nem, aztán vesződünk vele. Az örökség az, amire reflektálunk, amit a miénknek érzünk, amiben a múltunkat látjuk és aminek folytatóiként gondolunk magunkra. Az örökség így mindig több, mint az a tárgy vagy dolog, amelyet ránk hagytak. Nagy Károly Zsolt kulturális antropológus gondolatai.
Jom kippur. Az engesztelés napja. Csodálatos nap ez, keresztyén szemmel is. Nekünk sem árt feltenni a kérdést az adventtől adventig tartó egyházi év ünneptelennek nevezett félévének közepén: mégis, milyen állapotban óhajtunk megállni a kegyelmes Isten színe előtt? Hodossy-Takács Előd írása a Reformátusok Lapjából.
Templomban bújócskázik a gyerekekkel, csak hogy otthonosabbá tegye Isten hajlékát a hittanosok számára. Hajdúné Tóth Lívia lelkész, hitoktató szerint nem kell félni a kalandos tanítástól, a legjobb fegyelmezési módszer az érdekes előadás.
A Károlin nem hagyható figyelmen kívül az az értékkatalógus, amely az embert emberré teszi, így a szakmai-technikai tudás megtanításán túl figyelmet fordítunk az erkölcsi szempontokra, arra, hogy hallgatóink és oktatóink a jog végső célját, a társadalmi igazságosság szolgálatát is figyelembe vegyék tevékenységük során – mondja Tóth J. Zoltán tanszékvezető, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának új dékánja.
Mi segít a lelkipásztornak kitartani? A felmérések szerint az őszinte kapcsolat a lelkésztársakkal a hosszú, kiegyensúlyozott szolgálat létfontosságú eleme. Éppen ezért helyezte középpontjába a közösség megélését a Somogyi Református Egyházmegye kétnapos lelkésztalálkozója Balatonszárszón. A rendezvénynek a szervezők célját remekül kifejező Minap címet adták. Hella Ferenc nagykanizsai lelkipásztor, az egyházmegye esperese szeretné megóvni lelkészeit a bezárkózástól, az elszigetelődéstől, nehogy úgy érezzék, egyedül élnek egy magányos szigeten.
Viszonylag későn talált rám az irodalom, gyerekkoromban minden jobban érdekelt, mint egy-egy nehézkes olvasmány. A magyarórák nagy részét igyekeztem alvással tölteni, a gimnázium által szervezett kötelező színházi előadásokról is rendszerint kiszökdöstünk a szünetekben. Az egyik ilyen színdarab alkalmával azonban nagyot fordult velem a világ, váratlanul olyan művészeti katarzist éltem meg, amely teljesen lenyűgözött. Hámori Márton írása a Reformátusok Lapjából vallomásokról, irodalomról és Márairól.
Másfél évtizedet töltött Tasi Géza Szabó Magda közvetlen közelében ügyeinek intézőjeként, első számú bizalmasaként. A Kossuth-díjas írónő Kerepesen az ő házában élte utolsó három évét, és miután az Abigél, a Régimódi történet, Az ajtó, a Für Elise világhíres szerzője megtért Teremtőjéhez, ő lett a szellemi hagyaték egyik gondozója.
„A Debreceni Református Kollégium belső homlokzatán olvasható »Orando et laborando« ősi jelmondat végén nincs semmilyen írásjel” – hívta fel a figyelmet Vitéz Ferenc a Reformátusok Lapjába írt cikkében, és kalandra hív az írásjelek világában. De azt is megtudhatják, hogy a fenti jelmondat végére a szerző pontot, felkiáltójelet vagy kérdőjelet tenne-e.
A protestantizmus első évszázadaiban jó néhány „privát”, személyességet fokozott mértékben rejtő izgalmas zsoltárátirat született Európában. Petrőczi Éva írásában két brit és egy magyar történelmi alak ilyen – figyelemre méltó – költői kísérletét villantja fel.
Lázár Csaba színművész negyed évszázada járja az országot irodalmi estjeivel, köztük olyanokkal is, amelyek evangéliumközelbe vonzhatják a kultúra iránt érdeklődőket. Szerinte az előadó-művészet rétegműfajjá zsugorodott, holott klasszikusaink versei tiszta gondolatokat ébresztenek, gyönyörködtetnek és gyógyítanak.
„A teológus feladata, hogy a szüntelen változó világban Isten Igéjére figyeljen, és az így nyert ismereteket továbbadja” – írja Vladár Gábor, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának elnöke a Reformátusok Lapjában.
Mit és mikor dolgozik az iskolalelkész, ha a tanár tanít, a diák tanul? Erre is kerestük a választ Szabó Elődné Melindával. A Tatai Református Gimnázium lelkésze szerint amit Isten egyszer elkezd a növendékek szívében, azt végig is viszi. Szeptembertől iskolamissziós referensi pozícióban fogja koordinálni az egyházi iskolai hitélet szervezőinek munkáját.
A Bibliában sok elrettentő, kemény, félelmetes mondat szerepel, és nem egy azok közül Istentől származik, és talán hamar tovább is siklik a szemünk, amikor fenyegetésekkel, intésekkel, határkijelölésekkel találkozunk a Szentírásban. Jobban szeretjük a dicséreteket, a szeretet megnyilvánulásait, a fényes jövő ígéretét magunkra vonatkoztatni. Gacsályi Sára újságíró gondolatai.
Isten odaadó, mély, rendíthetetlen szeretettel szereti választott népét, annak minden tagját. Mint a jó édesapa, nem csak mindent megtesz, ami gyermekei javát szolgálja: arra is törekszik, hogy bizalmat ébresszen bennünk. Ezért használ a szívünk megújítására két olyan különleges eszközt, amelyben megmutatja nekünk csodálatos szeretetét: Igéjét és a sákramentumokat. Ez a kettő elválaszthatatlan egymástól. Pataki András Dávid református lelkipásztor gondolatai.
Húsz éve szolgál a Békés megyei Zsadányban a Demeter lelkész házaspár. Mindketten a debreceni teológián végeztek, az egyetemi évek alatt ismerkedtek meg és kötöttek házasságot. Demeter Ottó borsodi származású, így szívesen vállaltak volna szolgálatot Észak-Magyarországon, végül mégis az ezerhatszáz fős békési település lelkipásztorai lettek. Az ott töltött eddigi két évtized alatt alaposan átalakították és megerősítették a falu szociális és oktatási szolgálatait, miközben a gyülekezeti élet is új lendületet kapott.
Huszonöt éve házasodott össze Iszkaszentgyörgyön egy szerelmespár. A teológián ismerték meg egymást. A férfi kezdte a lelkipásztori szolgálatot, ám nyolc év múlva polgármester lett, azóta a feleség viszi tovább a gyülekezeteket: a szentgyörgyit, az isztimérit, gondozva a környékbeli református szórványt is. Izgalmas történetük mellett a 2350 lakosú Iszkaszentgyörgy fejlődéséről is szól az alábbi helyszíni riport.
A rendkívül sűrű forgalom miatt majdnem késve érkezem a szép júliusi napon Magyarbikalra. A Bánffyhunyad melletti kis faluba érve nem kell kérdezősködnöm, merre tartsak az autóval, mert énekeskönyvvel a kezükben fiatalok és idősek egyaránt a falu közepe felé igyekeznek – ünnepi istentiszteletre.