– Azt szeretnénk mutatni a rádióban is, amilyenek valójában vagyunk, hogy ha valaki véletlenül a következő vasárnapon idejön, ne csalódjon – mondja Nagy János, a Madocsai Református Egyházközség lelkipásztora, akinek igehirdetését október 20-án, vasárnap délelőtt tíz órától közvetíti a Kossuth rádió.
Dicsőítés töltötte be a pápai Malom-tó partját egy szeptemberi szombaton. A Pápai Református Egyházmegye első missziói napjára négyszáz gyülekezeti tag jelentkezett Soprontól Ajkáig, minden korosztályból. Az élő Ige éve jegyében szervezett programba huszonhat gyülekezet kapcsolódott be, hogy megéljék Istennel és egymással a dunántúli kisgyülekezetek fő erősségét, a személyességet. A napon összegyűjtött adományokkal azokat a fiatalokat támogatják, akik az egyházmegyéből a jövő évi Csillagpont ifjúsági fesztiválra szeretnének menni.
Melyik életszakasz milyen kihívásokat hozhat a házasságban élőknek, gyermeket nevelőknek? Ezt járjuk körbe Komlósi Piroska klinikai szakpszichológussal, pár- és család-pszichoterapeutával.
Már zajlik a Szülőföldön magyarul című program 2023/24-es tanévben igényelt támogatásainak kifizetése. A százezer forintnyi összeget azok a külhoni szülők, illetve felsőoktatásban tanuló diákok igényelhetik, akik magyar nyelvű intézményt választanak. Interjúnkban Nagy Tibor Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi referense nemcsak arról beszél, mire elég a támogatás összege, hanem bemutatja a program egy másik vonatkozását is.
A gyermekek a népszerűbb közösségi oldalakat folyamatosan használják, például a TikTokot a tizenhárom és tizenhét év közötti fiatalok hatvanöt százaléka, míg az Instagramot hatvankét százalékuk látogatja meg naponta legalább egyszer. De nemcsak a fiatalok életét befolyásolja a közösségi média, hiszen Magyarországon az ötven–hetvenkilenc éves korosztályba tartozó internethasználók kilencvenhét százaléka naponta gyakorolja ezt. T. Németh László az ebből következő feladatról írt a Reformátusok lapjában.
Ha igen, honnan tudjuk, hogy valóban Isten szavát közvetítik? Homoki Gyula úgy véli, Krisztus követésében nem különül el élesen az intézmény a karizmától, a próféta a lelkipásztortól. A Sárospataki Református Hittudományi Egyetem oktatója az elmúlt években az ó- és újszövetségi, illetve az ókeresztyén próféták életét, sorsuk történelmi összefüggéseit tanulmányozta. Két és fél ezer éve ugyan nem írtak a próféták külön művet arról, miképpen kapták az isteni kijelentéseket, mi mégis utánajárunk, ahogy annak is, miért került ez a téma a református élet peremére.
Miközben egyre többet beszélünk az emberi jogokról, a mindennapokban továbbra is látunk méltókat és méltatlanokat. Nem lenne egyszerűbb megbékélni azzal, hogy mégsem tekintjük minden ember életét értékesnek? Hogy nem létezik abszolút, mindenkire érvényes emberi jog, hanem csak relatív méltóság? Ha azonban ragaszkodunk az általános emberi méltósághoz, akkor abból az emberen kívüli, abszolút isteni lényeg következik. Éppen az, amit a Bibliában találunk.
Létezik-e tökéletes autó? Nehéz megítélni, hiszen amit a tökéletesről gondolunk, eleve eltér – kultúrától, kortól és egyéni véleményektől függően. De tudunk egy győri református fiúról, aki azért dolgozik, hogy a lehető legjobban megközelítse a tökéletest az, ami egy svéd hiperautó-gyártó szalagjáról legördül. Székely András szerint egy jó mérnök ismérve: tudja, mit hagyhat figyelmen kívül a számolás és a tervezés folyamán.
„Emlékezéseikben gyakran olvashatjuk, hogy Jézus Krisztus példájára hivatkoznak, akinek áldozatából üdvösség származott” – fogalmaz Kis László pécsváradi lelkipásztor az aradi vértanuk kivégzésének 175. évfordulóján a Reformátusok Lapjában megjelent írásában.
A feladatokat bátran vállaló, a szűkebb és tágabb környezetében élőkön szívesen segítő gyülekezet életébe egy ország pillanthat bele október hatodikán, vasárnap, amikor délelőtt tíz órától istentiszteletet közvetít templomukból a Kossuth rádió.
Szép új trágár világ – ezzel a blikkfangos címmel jelent meg egy rövid írás jó öt éve az egyik online hírportálon. A cikk a közéleti és médiabeszéd durvulásának eseteit ecsetelte. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szintén felhívta erre a figyelmet. A média és a közbeszéd vulgarizálódása lesz a témája a Protestáns Újságírók Szövetsége október 10-i szakmai konferenciájának is. Faggyas Sándor írása a Reformátusok Lapjából.
A Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma augusztus végén Kolozsváron tartotta éves konferenciáját. A plenáris ülés előadásai és az azt követő kerekasztal-beszélgetés is az élő Ige éve témáját járták körül. De miért kell manapság Isten élő Igéjéről beszélnünk? Vladár Gábor, a doktorok kollégiuma elnökének írása a Reformátusok Lapjából.
A Nagytemplom programjai vallási és felekezeti elköteleződéstől függetlenül, minden kultúrakedvelő előtt nyitva állnak, ezt sokan a mai napig nem tudják – hívja fel a figyelmet Ökrös-Kovács Dóra, aki ezen szeretne változtatni, ugyanis szeptembertől a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség kommunikációs vezetőjeként látott munkához.
Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, kettejük között pedig talán több is a hasonlóság, mint azt elsőre gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményekről, szokásaikról, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Cserniga Gyula portréja.
Debrecen és a Felső-Tisza-vidék a történelmi reformátusság megannyi
örökségkincsét kínálja a látogatóknak. Ezért kezdte el a Tiszántúli Református Egyházkerület az új turisztikai programját. Katona Ilonát, az egyházkerület turisztikai szakértőjét kérdeztük.
A Dunamelléki Református Egyházkerület kiemelkedő eseménye, a Ráday-napok szeptember 26. és 28. között zajlott, a nyolc egyházmegye gyülekezeteiből több mint félezren vettek részt. Riportunk.
Az információval való bánásmód (pozitív vagy negatív manipuláció) két fontos pillére a kontextus és a narratíva. Mi az ismeret, milyen környezetbe helyezzük, illetve hogyan magyarázzuk azt? Ugyanazt elmondani például egy bizalmasunknak vagy Istennek: nem ugyanaz. A Láthatatlan Másik a bizalmasunk is – viszont ő előbb bízott meg bennünk, előbb hitt bennünk és előbb szeretett minket. Vitéz Ferenc írása a Reformátusok Lapjából.
Egy háromnapos, népes, az egyházi és világi tudományosságnak egyaránt tetsző debreceni Szenci Molnár-konferencia egyik előadójaként, amelyben ritka szép, megható perceket adott a 42. zsoltár első, majd két nappal később második versszakának közös eléneklése, jómagam Szenci Molnár Albert Imádságos könyvecskéjéről beszéltem. Ez a kiadvány a zürichi Joannes Frisius Christliches Betbüchleinjének (Zürich, 1600) magyarra fordított szövege. Igaz, 1621-ben jelent meg, de mondanivalója mindmáig üzenetértékű, különösen a keresztyén nők számára.
Itt a teremtés hete, hát ellátogattunk Szóládra. A helyi reformátusság gyümölcsültetvényt
gondoz, feldolgozóüzemet működtet, valamint igyekszik önfenntartóvá válni.
Jelmondata: „Előre, fölfelé!” Ehhez az út számára a kereszt. Harmincnyolc évesen özvegyült meg három és fél éve. Vallja, az élet túl rövid ahhoz, hogy ne nevess, ne higgy és ne szeress. Rácz Ervin Lajosnál, a Szatmár-Szigetlankai Református Egyházközség lelkipásztoránál jártunk a partiumi Szatmárnémetiben, hogy megismerjük azt, aki gyászában is csak örömmel tud beszélni az evangéliumról.