Az iparosodott világ csökkenő termékenységi arányszámai bizonytalanná teszik a jövőt, a demográfiánál azonban sokkal többről van szó. Isten saját képmására alkotott teremtményeinek adott legelső parancsában arra szólította fel a férfit és a nőt, hogy legyenek termékenyek, sokasodjanak és töltsék be a földet. A Bibliában a gyermek születése feltétel nélküli jótétemény, egyben az Isten parancsa iránti abszolút engedelmesség jele, és a jövőbe vetett bizalmat is tükrözi.
Több magyarországi református templomban is fellép a Milánóban élő dél-koreaiakból álló Immanuel missziós kórus október végén. Nem először járnak nálunk, ez már a negyedik alkalom, legutóbb tíz éve is megfordultak több helyen. A kapcsolat alapja a több mint húsz éve Hatvanban élő, a református gyülekezetben hitoktatóként szolgáló Jang Bokyeung és lelkész férje, akik a kórus turnéjának szervezőiként és tolmácsaiként is szolgálnak – például azzal is, hogy a koreaiak által előadandó magyar énekek szövegével segítettek nekik. A magyarul kitűnően beszélő Bokyeung árulta el nekünk a részleteket.
Közelítenek a hűvös hónapok, ismét nagy kihívást jelenthet egyházközségeinknek az energia magas ára. – A gyülekezeteknek meg kell vizsgálniuk erőforrásaikat, lehetőségeiket. Most még idejében vagyunk, hogy az előttünk álló fűtési szezonra felkészüljünk – hangsúlyozza Gér András, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa. Összeállításunkban a budakalászi gyülekezet jól bevált megoldását is bemutatjuk.
Jonathan Edwards meghatározó szerepet töltött be abban, hogy a keresztyénség protestáns, azon belül is a kálvini ága elterjedjen az Egyesült Államokban. Edwards elmélyülten szemlélte a világot, méghozzá a Szentírás fényében. Szépnek találta, amit Isten alkotott, és ennek a szépségnek a forrását magában Istenben látta. Prédikációi erőteljesek voltak, szavai sokakat Krisztus megalkuvás nélküli követésére késztettek.
Az Isten kezében svájci bicskaként működő, szolgálatra kész ember, aki negyven éve gondnok a noszvaji református gyülekezetben, miközben egyházmegyei főgondnok, zsinati tag és tanácsos, valamint Noszvaj polgármestere is volt. Pintér Elemér még egy feladatot szeretne elvégezni, mielőtt átadja a gondnoki stafétabotot az utódjának.
Szép család, szép ház, anyagi biztonság, ráadásul üdvbizonyosság. Minden, amit e földi életben kívánhatunk magunknak. Csak egy dologban nem cserélnénk, a diagnózisban. Szabó-Nemeskéri Borbálánál huszonhat évesen diagnosztizáltak gyógyíthatatlan betegséget, szklerózis multiplexet. Tudta, hogy élete legmélyebb pontján a hite fogja átsegíteni.
A lelkésznék és lelkésznők találkozójának első alkalma ez év májusában sok érdeklődőt vonzott. Kiderült, hogy a számos lelkészi kiskör, továbbképzés és egyéb egyházi program ellenére tud újat nyújtani az az alulról jövő kezdeményezés, amely nem kizárólag hittudományi végzettségű, de gyülekezeti szerepeikben nagyon is hasonló nők találkozását, tapasztalatcseréjét célozta meg. Az egyik ötletgazdát és szervezőt, Csűrös-Varga Vanda gyömrői lelkipásztort kérdeztük a második, őszi összejövetelük apropóján.
Harkó Gyöngyvérről nem sok nyilvános információt találni. Csupán annyit, hogy 1949-ben az erdélyi Sepsiszentgyörgyön született, 1998-ban Csíkszeredában megjelent a Maradok – I remain – Magyar költők hangja Erdélyből című, kétnyelvű összeállítása, 2015-ben pedig megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést a New Brunswick-i Vers Hangja Irodalmi Kör több évtizedes ismeretterjesztő és jótékonysági tevékenységéért.
Az örökséget a hagyatéktól alapvetően a hozzá fűződő viszonyunk különbözteti meg. A hagyaték az, amit ránk hagynak – ha kell, ha nem, aztán vesződünk vele. Az örökség az, amire reflektálunk, amit a miénknek érzünk, amiben a múltunkat látjuk és aminek folytatóiként gondolunk magunkra. Az örökség így mindig több, mint az a tárgy vagy dolog, amelyet ránk hagytak. Nagy Károly Zsolt kulturális antropológus gondolatai.
Jom kippur. Az engesztelés napja. Csodálatos nap ez, keresztyén szemmel is. Nekünk sem árt feltenni a kérdést az adventtől adventig tartó egyházi év ünneptelennek nevezett félévének közepén: mégis, milyen állapotban óhajtunk megállni a kegyelmes Isten színe előtt? Hodossy-Takács Előd írása a Reformátusok Lapjából.
Templomban bújócskázik a gyerekekkel, csak hogy otthonosabbá tegye Isten hajlékát a hittanosok számára. Hajdúné Tóth Lívia lelkész, hitoktató szerint nem kell félni a kalandos tanítástól, a legjobb fegyelmezési módszer az érdekes előadás.
A Károlin nem hagyható figyelmen kívül az az értékkatalógus, amely az embert emberré teszi, így a szakmai-technikai tudás megtanításán túl figyelmet fordítunk az erkölcsi szempontokra, arra, hogy hallgatóink és oktatóink a jog végső célját, a társadalmi igazságosság szolgálatát is figyelembe vegyék tevékenységük során – mondja Tóth J. Zoltán tanszékvezető, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának új dékánja.
Mi segít a lelkipásztornak kitartani? A felmérések szerint az őszinte kapcsolat a lelkésztársakkal a hosszú, kiegyensúlyozott szolgálat létfontosságú eleme. Éppen ezért helyezte középpontjába a közösség megélését a Somogyi Református Egyházmegye kétnapos lelkésztalálkozója Balatonszárszón. A rendezvénynek a szervezők célját remekül kifejező Minap címet adták. Hella Ferenc nagykanizsai lelkipásztor, az egyházmegye esperese szeretné megóvni lelkészeit a bezárkózástól, az elszigetelődéstől, nehogy úgy érezzék, egyedül élnek egy magányos szigeten.
Viszonylag későn talált rám az irodalom, gyerekkoromban minden jobban érdekelt, mint egy-egy nehézkes olvasmány. A magyarórák nagy részét igyekeztem alvással tölteni, a gimnázium által szervezett kötelező színházi előadásokról is rendszerint kiszökdöstünk a szünetekben. Az egyik ilyen színdarab alkalmával azonban nagyot fordult velem a világ, váratlanul olyan művészeti katarzist éltem meg, amely teljesen lenyűgözött. Hámori Márton írása a Reformátusok Lapjából vallomásokról, irodalomról és Márairól.
Másfél évtizedet töltött Tasi Géza Szabó Magda közvetlen közelében ügyeinek intézőjeként, első számú bizalmasaként. A Kossuth-díjas írónő Kerepesen az ő házában élte utolsó három évét, és miután az Abigél, a Régimódi történet, Az ajtó, a Für Elise világhíres szerzője megtért Teremtőjéhez, ő lett a szellemi hagyaték egyik gondozója.
„A Debreceni Református Kollégium belső homlokzatán olvasható »Orando et laborando« ősi jelmondat végén nincs semmilyen írásjel” – hívta fel a figyelmet Vitéz Ferenc a Reformátusok Lapjába írt cikkében, és kalandra hív az írásjelek világában. De azt is megtudhatják, hogy a fenti jelmondat végére a szerző pontot, felkiáltójelet vagy kérdőjelet tenne-e.
A protestantizmus első évszázadaiban jó néhány „privát”, személyességet fokozott mértékben rejtő izgalmas zsoltárátirat született Európában. Petrőczi Éva írásában két brit és egy magyar történelmi alak ilyen – figyelemre méltó – költői kísérletét villantja fel.
Lázár Csaba színművész negyed évszázada járja az országot irodalmi estjeivel, köztük olyanokkal is, amelyek evangéliumközelbe vonzhatják a kultúra iránt érdeklődőket. Szerinte az előadó-művészet rétegműfajjá zsugorodott, holott klasszikusaink versei tiszta gondolatokat ébresztenek, gyönyörködtetnek és gyógyítanak.
„A teológus feladata, hogy a szüntelen változó világban Isten Igéjére figyeljen, és az így nyert ismereteket továbbadja” – írja Vladár Gábor, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának elnöke a Reformátusok Lapjában.
Mit és mikor dolgozik az iskolalelkész, ha a tanár tanít, a diák tanul? Erre is kerestük a választ Szabó Elődné Melindával. A Tatai Református Gimnázium lelkésze szerint amit Isten egyszer elkezd a növendékek szívében, azt végig is viszi. Szeptembertől iskolamissziós referensi pozícióban fogja koordinálni az egyházi iskolai hitélet szervezőinek munkáját.