A magyar református közösség képviseletében

Az egyház építése és a gyülekezetek segítése közös célja a Magyarországi Református Egyház Zsinata február 17-én megválasztott elnökségének. A testület tagjait az egyházközségek és a vezetőség kapcsolatáról kérdeztük.

Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke

Hitelesen, bizalmat ébresztve vezetni és jó döntéseket hozni akkor lehet, ha az egyházkormányzó otthon van saját gyülekezetében, s ott körül veszik azok, akikkel együtt harcolja a hit szép harcát. Imádkozó háttérrel, Isten akaratát együtt keresve lehet felelőséget vállalni az egész magyar református közösségért. Ugyanúgy kell és szabad odaállni Isten igéjével a gyülekezet elé, mint a választás előtt. Mégis lehet most nagyobb figyelmet szentelni együtt annak, ami Kolozsváron, Debrecenben, a Felvidéken vagy éppen a kárpátaljai reformátusok körében történik. Egész magyar református egyházunkban erős hagyományai vannak a gyülekezetek önállóságának és függetlenségének. Ez néha sajnos a másik egyházrész iránti figyelem és segítőkészség hiányát jelenti. Szeretném, ha az összekötő kapcsokat a gyülekezetek között erősíthetném. S arra is jobban figyelne saját közösségünk, hogy milyen módon vagyunk jelen az egyházunkon kívüli világban mi, református keresztyének. Úgy akarom képviselni egész egyházunkat a többi keresztény felekezet körében, hogy a mi saját mondanivalónk, ami ránk, magyar reformátusokra bízatott, meggyőző és vonzó legyen. Láttassuk a közös alapot, Krisztust, s tegyünk együtt bizonyságot róla a világban. Isten Országában a kicsi, az emberléptékű közösségben valósul meg Isten mindent és mindenkit átölelő szabadítása. Aki egyházat vezet, annak ezt soha nem szabad elfelejteni.

L1009721.jpg

Balog Zoltán

Dunamelléki Református Egyházkerület egyházkerület – püspök
Budapest-Hold utcai Református Egyházközség szolgálati hely
Zsinat Elnöksége, Zsinati Tanács, Elnökségi Tanács
Legyen világosság! (1Móz 1,3)
Balog Zoltán 1958-ban született Ózdon, lelkészcsaládban. Teológiai tanulmányait a Debreceni Református Teológiai Akadémián kezdte. 1983-ban a Budapesti Református Teológiai Akadémián református lelkészként végzett. Országgyűlési képviselő, 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, 2012–2018 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője. 2018-ban visszavonult a politikai tevékenységtől. 1983-tól 1987-ig Maglódon és öt szórványközösségben működött lelkészként. Ezután két évig a Tübingeni Egyetem hallgatója volt. 1989 őszén tábori lelkészként NDK-menekültek között szolgált. Szintén 1989-től a Budapest-Hold utcai Református Egyházközség (korábban: Magyarországi Németajkú Református Egyházközség) beosztott lelkésze, majd 1996-tól megválasztott lelkésze. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspökeként első ciklusát kezdte meg 2021. január 25-től. Nős, öt gyermeke és nyolc unokája van.

Molnár János, a Zsinat világi elnöke

Reformátusságunk egyik alapja a paritás elve, ami a lelkészi és a világi vezetők együttes jelenlétét jelenti – bár nem tartom a legjobbnak a világi kifejezést, inkább a presbiterit használnám. Egyházunkban ez a kettős elnökség minden szinten jelen van, lelkészi és nem lelkészi vezetők a gyülekezetekben, az egyházmegyékben és az egyházkerületekben is együtt felelősek a közösségért. Számomra ez mindig azt jelentette, hogy közösek a döntések és közös a felelősség is: nem az a jó szó, hogy gondnokként vagy főgondnokként segítünk a lelkipásztornak, esperesnek, püspöknek, hanem, hogy valóban együtt szolgálunk. A lelkipásztor „lelkileg pásztorolja” a gyülekezetet, a világi vezető pedig más feladatokat végez. Nekem az a célom, hogy a gyülekezetem, egyházam javára hasznosítsam „világi”, civil munkám tapasztalatait, ezt szeretném hozzátenni Krisztus egyházának építéséhez.

mti_koszticsak_szilard_xv_zsinati ciklus_elso_ules_08.jpg

Molnár János

Tiszántúli Református Egyházkerület egyházkerület – főgondnok
Megbékélés Háza Református Konferencia és Képzési Központ, Berekfürdő szolgálati hely
Zsinat Elnöksége, Zsinati Tanács, Elnökségi Tanács
Molnár János református lelkészcsaládban született 1956-ban Budapesten. Édesapját Putnokra helyezték, így gyermek- és fiatalkorát ott töltötte. Felesége dr. Csoma Judit református lelkész, három felnőtt lányuk van. A középiskolát Debrecenben, a Református Kollégium Gimnáziumában végezte, majd később ugyancsak Debrecenben építőgépész üzemmérnöki diplomát szerzett. 1991-ben került Berekfürdőre, ahol felesége a helyi gyülekezet beiktatott lelkésze lett, őt pedig a Megbékélés Háza vezetőjének nevezték ki. Több cikluson át volt a Nagykunsági Egyházmegye gondnoka, a Tiszántúli Egyházkerület világi főjegyzője. Jelenleg a Tiszántúli Egyházkerület főgondnoka.

Pásztor Dániel, a Zsinat lelkészi alelnöke

Minden református gyülekezeti tagnak szüksége van arra, hogy felülről kapjon vezetést – de ezt első sorban soha sem emberektől várja, hanem magától Istentől. Remélem, gyülekezeteink tagjaink többsége érzi úgy, hogy az Úr embereken keresztül is vezeti őket, és hogy az egyház vezetését emberekre bízza – remélem, ezt a vezetést élik meg a Zsinat tagjain, illetve az elnökségen keresztül. Én szeretném segíteni és képviselni ezeket a közösségeket. Lelkészi alelnökként szeretnék teljes erőmmel bekapcsolódni abba a munkába, amit a következő hat évben a Zsinat és az elnökség rám ruház. Célunk, hogy így, közösen építsük egyházunkat.

received_218406552729805.jpg

Pásztor Dániel

Tiszáninneni Református Egyházkerület egyházkerület – püspök
Sajóvelezdi Református Egyházközség szolgálati hely
Zsinati Tanács, Elnökségi Tanács
„Annak okáért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Róm 9,16)
Pásztor Dániel 1966-ban született Szikszón, lelkészcsaládban. Középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végezte. 1992-ben szerzett lelkipásztori oklevelet a Debreceni Református Teológiai Akadémián. 1990-ben Németországban az EKD ösztöndíjasaként nyelvi tanulmányokat folytatott a Goethe-Institut keretében. Tanulmányai befejezése óta a Sajóvelezd-Dubicsány Református Egyházközségek lelkipásztora. 2003-tól tagja a Magyarországi Református Egyház Zsinatának. 2015-2020 között a Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője. 2021. január 9-től a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke.

Nemes Pál, a Zsinat világi alelnöke

Szükségszerű, hogy a szervezetben legyen egy elnökség, de zsinati testületet fontosabbnak tartom, igyekszem majd segíteni munkájukat. Úgy gondolom, képviseletünkben meg kell jelenjenek keresztyén és református értékeink: Isten a megváltás igéjét az egyház nélkül is hirdetheti, de ha segíthetünk ebben, akkor élnünk kell lehetőségeinkkel. A református egyházban „a legnagyobb úr” az egyházközség, számukra mi csupán irányt mutathatunk. A gyülekezeti működésnek a zsinati törvények adnak keretet, ezért a mi felelősségünk, hogy ez a keret könnyebbé tegye az egyházközségek életét, hogy olyan állásfoglalásokat adjunk ki, amelyeket elfogadnak, amelyekre tudnak támaszkodni. Én magam is egy református gyülekezet tagja vagyok, az a közösség meghatározó számomra, ezért elnökségi tagként abban látom az egyik legfontosabb feladatunkat, hogy milyen problémákat vetünk fel és közös gondolkodással hogyan találunk megoldásokat.

nemes-pal_2.jpg

Nemes Pál, dr.

Dunántúli Református Egyházkerület egyházkerület – főgondnok
Zsinati Tanács, Elnökségi Tanács
Dr. Nemes Pál 1969-ben született Kaposváron, református szülők gyermekeként. A pécsi jogi egyetemen végzett 1994-ben, majd 1996-ban Nagykanizsára költözött. Feleségével, Dr. Nagy Gabriellával két gyermeket nevelnek. 1997 óta ügyvédként dolgozik Nagykanizsán. 2000-től néhai Balogh Tibor esperes felkérése alapján vállalta el a Nagykanizsai Református Egyházközségben a presbiteri tisztséget, majd 2007-től a gyülekezet egyik gondnokának választották. 2013. január 1-től Hella Ferenc lelkipásztor mellett a Nagykanizsai Református Egyházközség főgondnoki tisztét tölti be. 2003 és 2008 között egyházmegyei bíró tisztséget töltött be, majd 2009-től 2014. december 31-ig az egyházmegyei tanács, valamint az egyházkerületi tanács tagja, továbbá az egyházkerületi bírói tisztséget is ellátta. 2015. január 1-től a Somogyi Református Egyházmegye gondnokának választották meg. Jelenleg a Dunántúli Egyházkerület főgondnoka.