Ne legyünk akadályai az evangéliumnak!

Kató Béla erdélyi püspök áhítata nyitotta meg a XV. zsinati ciklust: a határon túli egyházi vezető a testvéri szeretet és az egység fontosságát hangsúlyozta a 133. zsoltár alapján. „Lehet-e széthúzás, békétlenség, ellenségeskedés az atyafiak között? Isten nem ezekre teszi az áldás pecsétjét” – emlékeztette a zsinati tagokat. Mint mondta: olyan korszakban élünk, ahol a hagyomány szétmorzsolódik, az isteni hatalom kétségessé válik, minden relatív lett, szertefoszlott az örök rendbe vetett hit. „Ezzel kell majd szembenéznetek és bátran hitvallást tennetek a következő hat évben. De hisszük, hogy ha egységben, teljes életünkkel tesszük ezt, az Úr áldást fog küldeni erre a munkára” – biztatta a testület tagjait.

Egyházunk törvényhozó és legfőbb döntéshozó testületének, a Zsinatnak határozott időre szól a megbízása, gyülekezeteink hat évente választják a zsinati képviselőket. Az elmúlt hónapokban is lezajlott a szokásos tisztújítási folyamat, melynek végén február 17-én összeült az új összetételű testület.

Az ülés elején a tagok benyújtották megbízóleveleiket, megállapították a megjelent és igazolt képviselők névsorát, a testület határozatképességét, majd a két korelnök – Püski Lajos lelkészi és P. Tóth Zoltán világi zsinati tag – vezetésével megválasztották a XV. Zsinat elnökségét és jegyzőit. A titkos szavazások idejére többször is felfüggesztették a nyilvános ülést.

A Zsinat Elnöksége képviseli a Magyarországi Református Egyházat a külföldi és hazai egyházaknál, eljár az állam illetékes szerveinél, valamint tartja a kapcsolatot az ökumenikus szervezetekkel, de egyebek mellett összehívja és levezeti a zsinati tanácskozásokat is. A megjelenésben vagy elnöklésben akadályozott elnököt az alelnök helyettesíti. A jegyzők pedig a zsinati ülések lebonyolításánál segítik munkájukat.

A Zsinat lelkészi elnökét a négy egyházkerület püspökei közül választják, a jelölést Balog Zoltán dunamelléki és Fekete Károly tiszántúli püspök vállalta. „Mindenki odaadja valamiért az életét, mi erre adtuk: hogy magyar, református keresztyén módon Krisztus igéjét szolgáljuk – fogalmazott jelölti bemutatkozásában Balog Zoltán, aki szerint ehhez a szolgálathoz két dolog kell a hiten túl: bátorság és alázat.

A zsinati munka spirituális légkörének erősítését, a lelkipásztori szolgálat tehermentesítését és a missziói gondolkodásmód érvényesítését is a következő hat év kiemelt feladatának tartja Fekete Károly: „Több az egyház, mint amiben a látható egyház adta feladatokkal foglalkozunk. Azt a meggyőződést kell tükröznie zsinati munkánknak, hogy a testületi vezetés nem téveszti szem elől a láthatatlan egyházat sem. Magasabbra néz és nem a pillanatnyira.” A 97 érvényes szavazatból Balog Zoltán 64-et, Fekete Károly pedig 33-at kapott, így előbbi lett a Zsinat lelkészi elnöke.

A Zsinat világi elnökét a négy egyházkerület főgondnoka közül választják, a jelölést esetükben Nemes Pál dunántúli és Molnár János tiszántúli főgondnok vállalta. „Az egyetemes papság elvét valljuk, ezért világi egyháztagokként is példával kell elöl járnunk, ugyanakkor tudatosítsuk, hogy a világi egyháztagokra is támaszkodhat közösségünk” – emlékeztetett Nemes Pál.

Molnár János szerint bármilyen feladatot vállal az ember, az alapja az Istennel való kapcsolatunk, ez által lehet az egymással való kapcsolatunk is emberséges: „Isten nem a tökéletességet kéri, hanem az elfogadó, megbocsátó szeretetünket. Felelősek vagyunk egymásért, gyülekezeteinkért – és határainkon túl élő református testvéreinkért.” A zsinati tagok, szintén 64-33 arányban, az utóbbi jelöltet választották a testület világi elnökévé.

A jelölést a lelkészi alelnöki tisztségre csupán Pásztor Dániel tiszáninneni püspök vállalta, 93 szavazattal meg is választották. Alelnöktársa, szintén egyedüli jelöltként, Nemes Pál lett, 96 szavazattal. Az eredményhirdetés után a zsinati tagok a 134 zsoltár harmadik versével kértek áldást az elnökség szolgálatára.

A zsinat jegyzőivé Dunamellékről Szilágyi-Sándor András lelkészi, Csizmadia Zsolt világi, Dunántúlról Berzsenyi Zsolt világi, Tiszáninnenről Mészáros Ildikó lelkészi, Tiszáninnenről pedig Mihalina László lelkészi és Varga Rita világi tagot választották.

„Nem az emberi aktivitásnak kell az első helyen állnia, mert akkor méltatlanok leszünk arra, hogy Isten dicsőségét szolgáljuk” – hangsúlyozta Balog Zoltán székfoglaló beszédében. „Nem az aktivitás, hanem az engedés az elsődleges feladatunk. Az evangélium nélkülünk is terjed, ne legyünk ennek akadályai: a legjobb állapotba kell hoznunk ezért a lelkészeinket, a presbitereinket és a gyülekezeteinket.”

A püspök szerint ehhez négy szempontból – a lelkiség, a szellemi megerősödés, a stratégia és a pénzügyek területén – van fontos tennivalónk. „Gyógyító dolog, amikor kimondhatjuk: alapvetően minden fontos kérdés emberi kérdés. Ha Istennek a legfontosabb az ember, akkor nekünk is az ember kell legyen a legfontosabb – tette hozzá.

„Nem vagyok a központosítás híve, azokat a feladatokat kell együtt elvégezzük, amelyek közös feladataink” – mondta előre tekintve. Lelkészi elnöki feladatairól pedig úgy fogalmazott: a testületi irányítást úgy szeretné komolyan venni, hogy továbbra is az egyházkerületek vezetőinek közössége hozza meg a fontos döntéseket.

Miután az új elnökség átvette a tanácskozás vezetését, az egyházkerületek javaslata alapján megválasztották a Zsinati Tanács tagjait. Ez a harmincfős testület a nem kizárólagos zsinati hatáskörbe tartozó ügyekben hoz döntéseket két zsinati ülésszak között, valamint elfogadja a Magyarországi Református Egyház, illetve a zsinati fenntartású intézmények költségvetését.

Dunamellékről Nyilas Zoltán, Rácz József és Takaró András lelkészi, Brandenburg Sándor, Gyügyei Attila és Hoppál Péter világi, Dunántúlról Hajdú Zoltán Levente és Máté László lelkészi, Szabó Gábor és Szücs Attila világi, Tiszáninnenről Barna Sándor és Kusnyír László lelkészi, Együd László és Szemán Ákos világi, Tiszántúlról pedig Hadházi Tamás, Püski Lajos és Szalay Kont lelkészi, valamint Fülöp István, Vad András és Varga Rita világi tagokat választották.

A Zsinati Tanácsnak emellett hivatalból tagjai az egyházkerületek püspökei és főgondnokai, valamint a zsinati tanácsos és jogtanácsos – utóbbi két tisztségről a következő, valószínűleg nyári ülésszakon szavaznak, ahogy a zsinati szakbizottságok és a Zsinati Bíróság tagjairól is.