Az etika szerepe az emberi életben
Az etika az emberi jó és rossz, helyes és helytelen cselekvésével foglalkozik. Mivel a jó és rossz meghatározása teológiai, filozófiai kérdés, ezért a cselekvéssel foglalkozó etika soha nem önmagában, hanem egy teljes világnézeti rendszer részeként van előttünk. Minden elvi állásfoglalásnak van tettekben kifejezhető megnyilatkozása. C. S. Lewis (1898–1963) brit apologéta így fogalmaz: „A valóságban az erkölcsi szabályok irányelvek az emberi gépezet működéséhez. Minden erkölcsi szabály arra szolgál, hogy ennek a gépezetnek a működésében megakadályozza az üzemzavart, a feszültséget, a súrlódást.” (C. S. Lewis: Keresztény vagyok, Budapest, Harmat Kiadó, 2013, 99.)
Minden emberi cselekvés mögött összefoglalható egyfajta teológiai, filozófiai látásmód, amely minden esetben az ember eredetére vonatkozó állásfoglalással kezdődik. Vagyis arra a kérdésre, mit jelent helyes és jó, illetve helytelen és rossz tetteket cselekedni, csak azután válaszolhatunk, ha előzőleg meghatároztuk, honnan származik az ember, és mi a célja az életének. Mivel az emberi élet értelmére vonatkozóan párhuzamosan többféle válasz létezik társadalmunkban, ezért különféle etikai rendszerek vesznek körbe bennünket. Az erkölcstan tehát nem csak keresztyén tudomány, hiszen az ember mindig és mindenhol erkölcsi életet él.
A református keresztyén etika sajátossága és értelme
A keresztyén etika mégis pontosan körülhatárolható. Kiindulása, hogy az embert az örökkévaló Szentháromság Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette (1Móz 1,26), hogy Isten nevében egyfajta gondoskodó, szolgáló uralmat valósítson meg a szintén általa teremtett világban (1Móz 1,28). A keresztyén etika kezdete maga Isten. Az ő megismerésének elsődleges forrása pedig a Biblia (2Tim 3,16–17). A Szentírás tekintélye nemcsak a hitvallás, hanem a hitélet tekintetében is elsődleges. A hit gyakorlásánál Isten kijelentését alkalmazzuk az emberi élet konkrét kérdéseire, ezáltal meghatározva a jó és a rossz, a helyes és a helytelen közti isteni különbséget. Vagyis a keresztyén etika része minden olyan vizsgálódás, amely arra a kérdésre válaszol, mit tanít nekünk a teljes Biblia (az Ó- és az Újszövetség együtt) arról, hogy milyen viselkedést, mely tetteket és személyes jellemvonásokat hagyja Isten jóvá és melyeket nem, azaz milyen a neki tetsző élet.
A református keresztyén etikai állásfoglalás ezért Isten „álláspontjának” meghatározása és vállalása. Mindez azért sem könnyű vállalkozás, mert a keresztyén világkép kiindulása szerint ez a világ megromlott, ezért az isteni jó és rossz közti különbségtétel és ennek etikai megvalósítása is eltorzult. Az ember önmagától nem Isten, hanem a saját útmutatása és dicsősége szerint él, amiből csak Jézus helyettes engesztelése tudja megszabadítani.
A keresztyén etika tanulmányozása által Isten akaratát ismerhetjük meg egészen konkrét kérdésekben, ami előfeltétele az engedelmességnek. Ezáltal térhetünk vissza az emberi lét bibliai eredetéhez, hogy Istennek engedelmeskedve, az ő dicsőségére éljünk. Maga Jézus mondja, hogy az követi őt, aki megtartja parancsolatait (Mt 28,19–20; 1Kor 7,19; 1Jn 2,3–4). Éppen ebben van a keresztyén etikai állásfoglalás szépsége és nehézsége. A szépsége, hogy az örök tökéletesség irányába mutat, a nehézsége pedig, hogy ennek személyes vállalása az ember részéről önmegtagadást kíván és megtérést Istenhez. Ennek megvalósulása által a keresztyén elvek a gyülekezeteink számára bibliai, evangéliumi működést eredményeznek, ami előfeltétele annak, hogy a keresztyén elvek vállalásával és gyakorlati alkalmazásával Isten dicsősége és Krisztus arca láthatóvá váljon a társadalomban is.
„Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a jószágokon, az összes vadállaton és az összes csúszómászón, ami a földön csúszik-mászik.” (1Móz 1,26)
„Azután megáldotta őket Isten, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a szárazföldön mozgó minden élőlényen!” (1Móz 1,28)
„A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy az Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen.” (2Tim 3,16–17)
„Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,19–20)
„Sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség nem ér semmit, egyedül Isten parancsolatainak a megtartása fontos.” (1Kor 7,19)
„Abból tudjuk meg, hogy ismerjük őt, ha megtartjuk az ő parancsolatait. Aki azt mondja, hogy ismeri őt, de nem tartja meg parancsolatait, az hazug, és abban nincs meg az igazság.” (1Jn 2,3–4)
A református keresztyén etika haszna
Wayne Grudem (1948–) amerikai kálvinista teológus hat gyakorlati pontban foglalja össze, milyen személyes haszonnal, pozitív következményekkel jár a keresztyén etika tanulmányozása (ld. Wayne Grudem: Christian Ethics, Wheaton, Illinois, Crossway, 2018, 44–50.):
Egyre pontosabban megértjük a keresztyén etikát
A keresztyén etika tanulmányozásával tudatossá válik az előzetes ilyen jellegű meggyőződésünk. Ez különféle forrásokból ered, mint az eredendő erkölcsi ösztön, a családi nevelés, az iskolai oktatás, a különféle tradíciók és kulturális hiedelmek. Az ösztönös etikai meggyőződéstől ezáltal elmozdulhatunk a tudatos álláspont felé, a pontatlan meggyőződésünket pontos elvek válthatják fel. A tartalmukat illetően pedig a nem bibliai állásfoglalásaink helyére bibliaiak kerülhetnek. A keresztyén etika tanulmányozása során vagy megerősödünk etikai meggyőződésünkben, mélyebb bibliai alappal megtámasztva azt, vagy pedig késznek kell lennünk korábbi álláspontunkat elhagyni, megváltoztatni.
Bölcsen használjuk fel az időnket
Mivel időkorláthoz van kötve a földi életünk, ezért rá vagyunk utalva azok munkájára, akik teljes körű bibliai vizsgálatokat végeztek egy-egy erkölcsi kérdés megválaszolásához. Létkérdés, hogy legyen hozzáférésünk ezekhez az összefoglalásokhoz, hiszen eredményesen segítenek egy adott téma legfontosabb bibliai szakaszait összegyűjteni, érveit, állításait megismerni, amelyek alapján keresztyén etikai döntést hozhatunk vagy ilyen irányú tanácsot adhatunk másoknak.
Felkészülünk arra, hogy szembe tudjuk nézni a kísértésekkel
A kísértések váratlanul törnek be az életünkbe. Az ilyen hirtelen döntéshelyzetben, kísértésben az eredményes reagáláshoz arra van szükségünk, hogy szilárd bibliai alapelveken nyugvó hittételekkel és az ezekből következő keresztyén etikai állásfoglalásokkal folyamatosan foglalkozzunk. A dogmatikai és etikai kérdések tanulmányozása felkészít bennünket arra, hogy bölcs döntést hozzunk, ha váratlanul új helyzetben találjuk magunkat, mert folyamatossá teszi egyfajta „teológiai szemüveg” használatát az életünkben.
Nagyobb eredményességgel fogunk a jövőben bölcs etikai döntéseket hozni
Minden generációnak megvannak a sajátos erkölcsi kérdései. Ma egyebek mellett a nemiség, a pornográfia, az abortusz és az eutanázia területén kell olyan új hangsúlyokkal szembenéznünk, amelyek a megelőző korokban nem jelentkeztek. Ezért részletesebb vagy akár teljesen új álláspontokat, állásfoglalásokat kell kialakítanunk. Legyen szó akármilyen újabb vitáról, azok, akik keresztyén etikai kérdésekkel foglalkoznak, alkalmasabbak lesznek az aktuális kérdések megválaszolására ezen világnézet nevében. Erre azért is van lehetőségünk, mert a legfrissebb erkölcsi kérdések soha nem önmagukban állnak, hanem sokféle olyan kapcsolattal rendelkeznek, amelyet előzőleg megtanulhattunk a Szentírásból. A kiindulás pedig folyamatosan Isten eredeti teremtése, terve. Minél alaposabban ismerjük a megelőző bibliai állásfoglalásokat, annál inkább képesek leszünk az újabb dilemmákkal foglalkozni.
Növekedünk a keresztyén hitben és a személyes szentségben
A keresztyének hitbeli növekedése elválaszthatatlan attól, hogy fejlődjenek a személyes életszentségükben. Az engedelmesség a keresztyén tanításoknak, azok személyes munkálása a keresztyén hit megértésének és az ahhoz való hűséges ragaszkodásnak a következménye (1Thessz 4,1–3a). Ugyanakkor ezáltal leszünk képesek arra is, hogy hitünk tartalmának mélyebb megértésére is eljussunk (Zsid 5,14). A keresztyén etika tanulmányozásával tehát hitben érettebbek lehetünk, aminek eredménye a nagyobb életszentség (Ef 4,24).
Evangelizációs hatás
Amennyiben a keresztyén élet különbözősége képes elvi és látható módon is megjelenni az egyes hívőkön, gyülekezeteken keresztül, az már önmagában egyfajta ítélet a környezet számára, amely előkészítheti a bűnbánatot és a megtérésre hívást (vö. Jn 16,8). Ezt a hangsúlyt erősíti az a bibliai kijelentés a minden emberben jelen lévő lelkiismeretről, amely Isten általános kegyelmének köszönhetően arról tanúskodik számukra, hogy létezik az az erkölcsi norma, amelyet éppen gúnyolnak és megsértenek (Róm 1,32). Éppen ezért a keresztyén erkölcs vállalása és tanítása magát Istent hozhatja közel.
„Egyébként pedig, testvéreim, kérünk titeket, és intünk az Úr Jézus nevében, hogy amint tőlünk tanultátok, hogyan kell Istennek tetsző módon élnetek – s amint éltek is –, ebben jussatok még előbbre. Hiszen tudjátok, milyen rendelkezéseket adtunk nektek az Úr Jézus nevében. Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek…” (1Thessz 4,1–3a)
„A nagykorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek tapasztalatuk folytán gyakorlottak az érzékeik a jó és a rossz megkülönböztetésére.” (Zsid 5,14)
„…öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.” (Ef 4,24)
„És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság, és mi az ítélet.” (Jn 16,8)
„Ezek ismerik ugyan Isten igazságos rendjét, amely szerint halálra méltók, akik ilyeneket tesznek; mégis nemcsak teszik ezeket a dolgokat, hanem azokkal is egyetértenek, akik ilyeneket tesznek.” (Róm 1,32)
A református etika tehát nélkülözhetetlen a keresztyén ember számára. Ahogy a református dogmatika formát ad a hitünknek, úgy ad ez formát a hívő ember életének, ezáltal pedig Isten dicsősége formálódik ki a Krisztust követő emberben és ember által.
A szerző a Balassagyarmati Református Egyházközség lelkipásztora
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!
A mérce és tekintély jelentősége
A Teremtőtől való távolság rendetlenséget okoz a hitben: az igaz Isten helyett az ember hamis istenek előtt borul le. Rendetlenséget okoz az emberen belül is, mert rosszindulatúvá, ingerültté, önzővé, szeretetlenné – vagyis embertelenné válik. Összevisszaságot támaszt az emberi kapcsolatokban. Molnár Ambrus gondolatai.