Egy gyülekezet sem marad magára

Ezernégyszáz református gyülekezet mindennapjai alakultak át az elmúlt két hónapban és bár a vidéki közösségek vasárnaptól újra találkozhatnak templomaikban, a felajánlások továbbra is fontosak maradnak. Az eddigi tapasztalatok alapján működik az online befizetés rendszere, akik pedig mégis anyagi gonddal küzdenek, az illetékes egyházmegyéhez fordulhatnak.

– Oktatási és szociális intézményeink gazdasági helyzete a járvány alatt is biztosított, hiszen normatív támogatásban részesülnek, amelyet most is megkapnak. A gyülekezetek már sokkal összetettebb helyzetben vannak – emlékeztetett korábbi interjúnkban Pásztor Dániel tiszáninneni püspökhelyettes. – Habár nincsenek istentiszteletek, a gyülekezeteknek vannak költségeik: rezsi, illetve lelkészi és más javadalmak – hangsúlyozta akkor a Zsinat Gazdasági Bizottságának elnöke.

bszi6.jpg.500x500_q85.jpg

Fotó: Archívum

– Az esperesek elkezdték felmérni a közösségek helyzetét, emellett az elnökség külön is kérte az egyházmegyéket, hogy kérjék be a gyülekezeteik anyagi állapotára vonatkozó adatokat. Ahonnan ezek alapján jelzést kapnak arról, hogy segítségre lenne szükség, oda egyházmegyei, egyházkerületi tartalékból küldünk támogatást – számolt be az azóta hozott intézkedésekről Bogárdi Szabó István püspök. A Zsinat lelkészi elnöke arra kérte a kisebb és a nagyobb gyülekezetek tagjait, presbitereit és gondnokait, hogy átutalással juttassák el felajánlásaikat, egyházfenntartói járulékaikat. – Ha ezt sikerül megvalósítani, reményeink szerint nem lesz gond – azonban egy gyülekezet sem marad magára – tette hozzá.

Van tartalék

Andrási Károlyné Tóth Franciska Ilona lábodi református lelkipásztor négy gyülekezetben szolgál. Elmondása szerint három településen talpon tud maradni a közösség, hiszen biztos bevételük van az ingatlanjáradékokból. – A Lábod-Hosszúfaluban lévő gyülekezet viszont már a járvány kirobbanása előtt is nehezen tudott gazdálkodni, ezért nem lehet megjósolni, hogy a következő időszakban mi lesz a közösséggel – nyilatkozta a lelkész a Somogy Online-nak a veszélyhelyzet kihirdetése után.

persely.jpg

Fotó: Sebestyén László

– Mindenkinek van némi tartaléka – egészítette ki Nagy Csaba, a Somogyi Református Egyházmegye esperese. A hozzá tartozó gyülekezetek záró számadásai, beszámolói alapján nagy részük akár egy évig is képes bevétel nélkül működni. – Később azonban lehetnek gondok – tette hozzá.

A Dunántúli Református Egyházkerület jó példával jár elöl: úgy döntöttek, hogy idén nem rendezik meg háromnapos fesztiváljukat, a REND-et, az arra szánt összeget pedig a koronavírus következményei miatt nehéz helyzetbe került egyházközségek támogatására létrehozott válságalapba forgatják.

Elmaradó perselypénzek

A kis gyülekezetekben a perselypénzből származó bevétel sok esetben meghaladja az egyházfenntartói járulékból beszedett összeget, és ez számít az első számú bevételi forrásnak. Andrási Károlyné Tóth Franciska Ilona szerencsésnek érzi magát, hiszen adakozó emberek veszik körül. A lábodi anyaegyháznak mindig is volt tartaléka, baj esetén ki tudta segíteni a nehezebb helyzetben lévő gyülekezeteket.

Egyházkerületeink főgondnokai közös levélben kérték a gondnokokat és a presbitereket: biztassák gyülekezeteik tagjait, hogy e kényszerű távollét idején is keressék és találják meg az adakozás lehetőségét: – A mi egyházunkat nekünk kell fenntartanunk. Mi adjuk össze lelkipásztoraink javadalmát, a felmerülő kiadásokat, így többek között a templom és a parókia rezsijét is – fogalmaztak az elöljárók.

A nyilatkozó egyházi vezetők mind azt tanácsolták: a gyülekezet bankszámlájára akár otthonról is utalhatnak támogatást a gyülekezeti tagok, de az is megoldás lehet, ha valaki otthon félreteszi azt az összeget, amelyet hetente a perselyadományra szán, és amikor Isten újra engedi, hogy istentiszteleteket tartsunk, akkor teszi be az összegyűjtött pénzt a perselybe.

Lelkészi járulékok

Pásztor Dániel portré

Fotó: Archívum

– Egyetlen gyülekezet sem kerülhet olyan anyagi helyzetbe, hogy ne tudja kifizetni a lelkipásztor javadalmát. Kérem a lelkészeket, gondnokokat, ha nehézségük lenne, jelezzék az egyházmegyéknek, egyházkerületeknek, meg fogjuk találni a lehetőséget a rendkívüli segítségnyújtásra – hangsúlyozta Pásztor Dániel.

Bogárdi Szabó István hozzátette: a Nyugdíjintézet adatai alapján nagyobbnak tűnik az aggodalom, mint a valódi gond, a lelkipásztorok rendre befizetik járulékaikat, ez egyelőre a veszélyhelyzet alatt sem okozott nehézséget – ez alapján a gyülekezetek többségében tudják biztosítani a lelkészi javadalmakat. – Az elnökség arról is döntést hozott, hogy a járulékok befizetésének elmaradása esetén a Nyugdíjintézet mindenképp haladékot ad – ezt azonban kérni kell. Emellett a lelkipásztorok folyamatosan megkapják a februári csoportbeosztás szerinti hittanpénzt, a díjlevél-kiegészítést, a közlekedési és a kistelepülési támogatást is – foglalta össze a Zsinat lelkészi elnöke.