Határhelyzetben

Ez életünk nagy kérdése, amitől jelenünk és jövőnk is függ – hangsúlyozta Szabadi Árpád hajdúvidéki esperes a XIV. zsinati ciklus tizenötödik, június 11-i ülésének nyitóáhítatában. A testület a veszélyhelyzet miatt a Budapest-Fasori Református Egyházközség templomában tartotta tanácskozását. A tiszántúli zsinati tag a magvető példázata (Mt 13,1-9) alapján hirdetett igét a csütörtöki ülésszak kezdetén: „El kell gondolkozzunk azon, hogy hol tart a mi lelkiségünk, melyik talajhoz hasonlít a szívünk.”

„Hála Istennek, hogy megtartott bennünket! Könyörögjünk, hogy hozzon számunkra békés időket” – fogalmazott Bogárdi Szabó István püspök nyitóbeszédében. A Zsinat lelkészi elnöke köszönetet mondott a gyülekezeteknek, az egyházi intézményeknek, lelkipásztoroknak, hittanoktatóknak, presbitereknek és a református média munkatársainak a veszélyhelyzet idején mutatott helytállásért. Bogárdi Szabó István szerint komoly tudományos és teológiai munkára lesz szükség, hogy a mostani helyzet hatásait feldolgozzuk. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójára és a közelgő egyházi tisztújításra utalva pedig azt kívánta, hogy „az utánunk következő egyházkormányzók, bármiről is kelljen dönteniük, hallják meg szívükben és lelkiismeretükben a kérdést: miért maradtál meg? Mit tervezel a következő száz évre?”

Az ülésszak legfontosabb témája a koronavírus-járvány volt. A kijárási korlátozások idején szerzett tapasztalatokra alapozva a Zsinat több rendelkezést is elfogadott, amelyek egy esetleges későbbi krízis idején az egyházi testületek működését biztosítsa. Ezek értelmében a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet esetén minden egyházi testületi szerv jogosult elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is ülést tartani és döntést hozni.

Emellett a veszélyhelyzet idejére az Elnökségi Tanács felhatalmazást kap, hogy az egyház zavartalan működésének biztosítása érdekében rendkívüli intézkedéseket hozzon egyes zsinati hatáskörbe tartozó kérdésekben. Hasonló módon járhatnának el az egyházkerületek elnökségei az egyházkerületi közgyűlések, az egyházmegyék elnökségei az egyházmegyei közgyűlések, valamint a gyülekezetek elnökségei a presbitériumok helyett. Tevékenységükről viszont be kell számolniuk az általuk vezetett testületnek, amelyik a rendkívüli felhatalmazást akár a veszélyhelyzet vége előtt is visszavonhatja.

A határhelyzetekben alkalmazandó szabályok megalkotásánál fontos szempont volt az időlegesség, a kontrollálhatóság és a visszahívhatóság: nem dönthetnek például személyi kérdésekről, valamint nem alkothatnak egyházi törvényeket sem – tette egyértelművé Veres Lajos jogtanácsos. Az erről szóló alkotmánymódosítást két olvasatban tárgyalták a zsinati tagok, másnap már hatályba is lépett. Ehhez igazították a Zsinat tanácskozási szabályzatát is, utóbbi részletezi az elektronikus tanácskozások és döntéshozatal mikéntjét.

Hatályos egyházi törvényeink szerint a lelkészeket megilleti a tisztes létfenntartáshoz szükséges jövedelem, így van ez nyugdíjba vonulásukat követően is – emlékeztetett a zsinati ülésen Kocsis Márta –, ugyanakkor a beérkezett visszajelzések szerint előfordulnak olyan élethelyzetek, amikor ez nem biztosított. A Jogi Bizottság vezetője a tavaly elfogadott nyugdíjtörvénybe ilyen esetekre belefoglalt kivételes és méltányossági eljárás részletes kidolgozását indítványozta. Előterjesztését támogatták, a méltányosság gyakorlásának szempontjait és módját tartalmazó végrehajtási szabályrendeletet a Zsinati Tanács következő ülésére dolgozzák ki.

2021. január 1-től módosul az egyházunkban működő szociális szolgálatok monitoringrendszere. A Diakóniai Iroda erre szakosodott munkacsoportja már 2012 óta segíti a református diakóniai intézményeket, valamint az intézményfenntartókat a működés minőségének és jogszerűségének biztosításában. A változtatásokkal egyrészt az elmúlt évek tapasztalataihoz, változásaihoz igazítják az ellenőrzés szempontrendszerét, eljárásrendjét és dokumentumait. Másrészt a Diakóniai Iroda egy európai uniós pályázat részeként online adatbázist és kockázatelemző szoftvert készíttetett, ami az intézmények, fenntartók és egyházkerületek munkáját is segíti majd.

A legutóbbi zsinati ülés óta befejeződött a már jóváhagyott új énekeskönyv dallamainak véglegesítése és a szövegeinek kiadói korrektúrája. Most kezdődik a kiadvány tördelése, valamint készülnek az énekgyűjteményt kiegészítő részek, imádságok, az istentisztelet rendjére vonatkozó javaslatok – derült ki a Liturgiai és Himnológiai Bizottság beszámolójából. Az ezer oldalas kéziratból kivitelében, méretében és árában is a bibliákhoz hasonló, jól használható könyv kialakítására törekszenek. „Reméljük, hogy a novemberi zsinati ülésen már kézbe is vehetjük, 2021 elejére pedig a gyülekezetekhez is eljut” – fogalmazott Fekete Károly, a bizottság elnöke.

„Szeretnénk javaslatokat, ajánlásokat kidolgozni az énekek megismertetésére és az új énekeskönyv bevezetésére, hogy segítsük a kántorok és énekvezérek mellett a lelkészi és presbiteri köröket is” – tette hozzá Bódiss Tamás, a bizottság titkára. Tájékoztatásuk szerint a kárpát-medencei egyházzenei összefogásban készülő énekeskönyvet a magyarországi gyülekezetek mellett felvidéki testvéreink is szeretnék használatba venni.

A református oktatási stratégia kialakításának munkálatairól Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok számolt be. A 2017 eleje óta zajló munkálatok az elmúlt időszakban a köznevelési-intézmény rendszer fejlesztésére fókuszáltak. A Zsinat most megkapott jóváhagyásával év végéig kidolgoznak egy a református köznevelési-intézmények fenntartóit támogató szakmai anyagot. A lelkészképzésbe és -továbbképzésbe is beépíteni tervezett csomag elsősorban a református intézményrendszer keresztyén identitását megerősítő, köznevelési intézményirányítási, munkajogi és gazdálkodási kérdéseire terjedne ki.

A református köznevelési intézmények keresztyén lelkiségének támogatása érdekében pedig a Református Pedagógiai Intézetet – szintén év végéig – átfogó tanulmányt készít a református iskolalelkészek jogállásáról, feladatköréről, szükséges felkészítésükről, valamint a köznevelési intézményrendszerbe történő rendszerszintű bevezetésének lehetőségéről. A stratégia részeként protestáns köznevelési vezető pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzést is létesítenek. Az új programot a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán dolgozták ki.

A Zsinati Ifjúsági Iroda munkatársai már készülnek a 2021-es Csillagpont Református Ifjúsági Találkozóra. A zsinati tagok áldásukat adták arra, hogy a július 27-31. közöttre tervezett fesztiválnak Debrecen adjon otthont.

A csütörtöki ülésen döntöttek arról is, kik kapják 2020-ban a zsinati alapítású pedagógiai, szeretetszolgálati és lelkészi kitüntetéseket. Az Oktatásügyi Bizottság idén Ilyés Ilona igazgatót (Debrecen), Pintérné Lázok Orsolya tanárnőt (Nagyharsány) és Édes Enikő igazgatónőt (Alistál, Felvidék) javasolta a Makkai Sándor-díjra, Molnár Tímeát (Kaposvár) pedig az Imre Sándor-díjra. Tóth Árpád bácsalmási lelkipásztornak adományozzák 2020-ban a Dobos Károly-díjat gyülekezetét megőrző, építő tevékenysége, a szórványosodó határmenti közösségek iránti hűséges odaadása, valamint példamutató emberi és hitbeli magatartása elismeréseként. A Kiss Ferenc-díjjal ebben az esztendőben Dobos Pálné, a Juhász Zsófia-díjjal pedig Mészáros Jolán diakóniai szolgálatát ismerik el.

Jákob János tábori püspök beszámolt a Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Püspökségének 2019. évi tevékenységéről. Tavaly emlékeztek meg a tábori lelkészi szolgálat huszonöt évvel korábbi újraindulásáról, katonai zarándoklat keretében járták végig Ulrich Zwingli svájci reformátor életének helyszíneit, valamint otthont adtak az Európai Protestáns Tábori Püspökök Konferenciájának is. A kétnapos novemberi találkozón tizennégy ország lelki vezetői vettek részt. A Protestáns Tábori Püspökség 2019-ben tizenkét fővel volt jelen volt a déli határszakaszt őrző katonák, valamint a külföldi katonai missziók tagjai között.

Az egyház idei egyszázalékos kampányáról Fekete Zsuzsa számolt be. A Kommunikációs Szolgálat hónapokon át tervezett kampányfilmjét a koronavírus-járvány kitörése után átalakították és felajánlották a Magyar Református Szeretetszolgálatnak, hogy azzal is segítsék a korlátozások miatt bajba jutottakat segítő krízisalapot. A film a Szeretetszolgálat felületein több mint 180 ezer megtekintést ért el, a Kommunikációs Szolgálat oldalain további 140 ezret. Emellett a közszolgálati média és több kereskedelmi csatorna is ingyen vetítette. A Magyar Református Szeretetszolgálat elmondása szerint ez volt eddigi legsikeresebb adománygyűjtésük. Az eredetileg tervezett és a rövid idő alatt elkészült végleges kampány is elsősorban azokat az egyházzal rokonszenvező adózókat igyekezett megszólítani, akik a korábbi években még nem ajánlották fel személyi jövedelemadójuk egyházi egy százalékát (az ugyanis visszavonásig érvényes).