Más nyelven ugyanazt mondani

Koreaiak gyülekeztek vasárnap a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) budapesti székháza és temploma előtt. De nem turisták vagy ideiglenes látogatók ők. Magyarországon 2007 óta működik a Koreai Presbiteriánus Egyház (PCK) gyülekezete. Először a Budapest-Kelenföldi Református Egyházközség fogadta be őket, majd 2011-ben a megnövekedett létszámuk miatt költöztek a MEÖT épületébe. A koreai gyülekezet nem elszigetelten működik hazánkban, 2012 óta a Magyarországi Református Egyháznak is tagja, és sokat foglalkozik olyan ügyekkel, amelyek Magyarországot érintik. Rendszeresen gyűjtenek például magyarországi rászorulóknak, missziós munkát végeznek, és amióta kitört az ukrajnai háború, többször is szerveztek nagy adománygyűjtést a kárpátaljai testvéreknek, nemrég pedig a Magyar Református Szeretetszolgálattal együttműködve a törökországi és szíriai földrengés áldozatain is igyekeztek segíteni.

Már a bejárat előtt hangosan köszöntve fogadtak bennünket, belépve pedig koreai népviseletbe öltözött hölgyek és makulátlan öltönyű urak hajlongtak előttünk. Így fogadtak minden érkezőt. Az előtérben a kórus gyakorolt, bent pedig a zenészek készültek az istentiszteletre. Pedig még több mint háromnegyed óra volt a kezdésig. Megadták a módját. Sokan már fél órával kezdés előtt beültek, de aki nem, az is csak azért, mert még kint beszélgetett a gyülekezeti társakkal. A társalgás nyelve természetesen a koreai volt, és a kivetített énekek szövege is a magyar szemnek furcsa írásjelekkel volt írva, de majdnem mindenki beszélt angolul vagy magyarul is.

Az istentisztelet nagy részét nehéz volt követni, mert minden koreai nyelven zajlott, de azt hamar észre lehetett venni, hogy nagyon fontos része az éneklés és a zene. Amit viszont könnyedén lehetett követni, az a Miatyánk volt, mert bár más nyelven mondták, ugyanúgy hangzott.

– Ez egy nehéz könyv. A Biblia. De ha megértjük, mit mond Isten, könnyűvé válik – mondta Balog Zoltán püspök, amikor átadta ajándékát a gyülekezetnek. Szavait a koreai közösség lelkésze, Jeong Chae Hwa tolmácsolta. A Biblia mellett egy Szent István koronájáról szóló könyvet is vitt, és meghívta az egész gyülekezetet a korona közös megtekintésére a Parlamentbe.

Elmondta, hogy amikor Dél-Koreában járt, hazánk angol elnevezésére, a Hungary kifejezésre mindenki a hunok emlegetésével reagált, így máris megvolt a rokonság, de még boldogabb volt, amikor arra, hogy Jézus, ők is azt válaszolták, hogy Jézus. – Mert ez az igazi rokonság, hogy Jézus Krisztusban vagyunk testvérei egymásnak. Ezért örülök, hogy ez a gyülekezet tíz éve a mi egyházunknak szeretett és teljes jogú tagja – mondta a püspök, aki reméli, hogy Magyarországon is sokan válaszolják azt, hogy Jézus Krisztus.

Balog Zoltán a Lukács evangéliuma 20. részének 20–26. verse alapján tartotta meg az igehirdetését. A püspök emlékeztetett, hogy ebben a részben Jézust szemmel tartják, de szemmel tartanak ma minket, keresztyéneket is, és megpróbálnak megfogni minket azzal, amit mondunk, és azzal is, amit nem mondunk. – Lehet, hogy negatív indulat van emögött, de mégis azt jelenti, hogy Jézus és a keresztyének még fontosak a világban – mondta a Zsinat lelkészi elnöke. Kiemelte, hogy szeretne olyan választ adni a kérdésekre, amely minden igényt kielégít, és boldoggá tesz keresztyént, ateistát, jobboldalit, baloldalit egyaránt, de ilyen válasz nincs, ezért nem azt kell nézni, mi tetszik valakinek, hanem hogy mit mond Jézus. – Ő sem olyan választ adott, amely mindenkit boldoggá tett, hanem visszakérdezett: „Van nálatok adópénz?” Ezzel utalt arra, hogy nála nincs, mert nincs földje, háza, munkahelye – magyarázta Balog Zoltán. – Jézus leleplezte a kérdezőket, hogy igazából csalni akartak, egyszerűen nem akartak adót fizetni, miközben már eldöntötték, hogy részt vesznek a világi dolgokban. „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré!” – ez azt jelenti, hogy ha részt veszünk a mindennapi életben, akkor be kell tartanunk a világi szabályokat is, és jó példát kell mutatnunk a többieknek – mondta a püspök.

Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy az embert nem lehet felosztani a „császár világa” és az Isten világa között, sem százalékosan, sem pedig napokra vagy órákra lebontva. Nincs olyan, hogy az egyik nap a császáré vagyunk, egy másikon meg Istené. – A pénzen a császár képe van, az az övé. De hol van az Isten képe? – tette fel a kérdést Balog Zoltán, és meg is válaszolta: rajtunk, ezért mi száz százalékig, tetőtől talpig Istenéi vagyunk. Akkor is, amikor dolgozunk, akkor is, amikor a családunkkal vagyunk, mindig. – Aki teljesen átadta az életét Jézusnak, az át tudja adni az életét felebarátjának, a másik embernek is. Ezt a belső szabadságot kívánom mindenkinek Koreában és Magyarországon is – zárta igehirdetését a Zsinat lelkészi elnöke.

Jeong Chae Hwa tiszteletes az istentisztelet utáni szeretetvendégség előtt elmondta nekünk, hogy nagyon örülnek Balog Zoltán látogatásának és annak, hogy a magyar reformátusokkal ilyen jó a kapcsolatuk. Elárulta, hogy a gyülekezet imádkozva készült erre a látogatásra, és hálát adnak Istennek ezért a találkozásért.

A lelkipásztor hangsúlyozta, hogy a kapcsolat nem csak a gyülekezet és a Magyarországi Református Egyház között szoros, hanem utóbbi és a Koreai Presbiteriánus Egyház között is. Misszióban, szolidaritásban és kommunikációban is van kapcsolódás, vagy legutóbb az ukrajnai háború és a török–szíriai földrengés okán. A koreai gyülekezet és a Koreai Presbiteriánus Egyház ugyanis nem csak a magyar egyházzal tart kapcsolatot, hanem a Magyar Református Szeretetszolgálattal (MRSZ) és más református szervezetekkel is. Jeong Chae Hwa hozzátette, hogy a budapesti gyülekezet már két gyűjtést rendezett az ukrajnai háború és a földrengés áldozatainak, a harmadik pedig éppen most zajlik, az összegyűlt felajánlásokat április 19-én fogják átadni az MRSZ-nek.