„…mostantól fogva meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőin” Mt 26,57-68
57Azok pedig, akik elfogták Jézust, elvitték Kajafáshoz, a főpaphoz, ahol összegyűltek az írástudók és a vének. 58Péter távolról követte őt egészen a főpap palotájának udvaráig, és bement, leült a szolgákkal, hogy lássa, mi lesz a dolog vége. 59A főpapok pedig az egész nagytanáccsal együtt igyekeztek hamis tanúvallomásra szert tenni Jézus ellen, hogy halálra adhassák, 60de nem találtak, pedig sok hamis tanú állt elő. Végül előálltak ketten, 61akik azt állították, hogy Jézus ezt mondta: „Le tudom rombolni az Isten templomát, és három nap alatt fel tudom építeni.” 62A főpap felállt, és így szólt hozzá: „Semmit sem felelsz arra, amit ezek ellened vallanak?” 63Jézus azonban hallgatott. A főpap ekkor azt mondta neki: „Az élő Istenre kényszerítelek, mondd meg nekünk, vajon te vagy-e a Krisztus, az Isten Fia!” 64Jézus ekkor így felelt: „Te mondtad. Sőt azt mondom nektek: mostantól fogva meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőin.” 65A főpap erre megszaggatta ruháját, és így szólt: „Istent káromolta. Mi szükségünk van még tanúkra? Íme, most hallottátok az istenkáromlást. 66Mit gondoltok?” Azok így feleltek: „Méltó a halálra!” 67Azután szembeköpték, arcul ütötték, mások pedig bottal verték, 68és ezt mondták: „Prófétáld meg nekünk, Krisztus, ki ütött meg téged!”
A menekülő tanítványok közül Péter merészkedik Kajafás udvarába, ahol a nagytanács erőlteti a halálos ítélet meghozatalát. A főpap és bérencei kínozzák az igazságot, a tanítvány rejtőzködik közöttük. Krisztus visszajövetelről, Isten hatalmáról beszél. A kivégzők istenkáromlást emlegetnek, Péter önmagát féltve üldögél. Pedig ettől a mondattól változik meg a világ.
RÉ 346
„…készíts nekünk Istent…” 2Móz 32,1-14