„Nem szabad közömbösen elmenned mellette" 5Móz 22,1–12
1Ne nézd el, ha embertársadnak a marhája vagy juha elcsatangol, ne menj el mellettük közömbösen, hanem tereld vissza embertársadhoz! 2Ha pedig nem lakik hozzád közel az embertársad, vagy nem ismered őt, akkor helyezd el a jószágot a magad házánál, és legyen nálad, amíg embertársad nem keresi; akkor add vissza neki! 3Ezt tedd embertársad szamarával, ezt tedd a ruhájával, és ezt tedd minden elveszett holmijával, amelyet megtalálsz. Nem szabad közömbösen elmenned mellette.
4Ne nézd el, ha embertársadnak a szamara vagy marhája kidől az úton. Ne menj el mellettük közömbösen, hanem segíts neki lábra állítani!
5Nő ne viseljen férfiholmit, férfi se öltözzék női ruhába, mert utálja Istened, az Úr mindazokat, akik ilyet tesznek.
6Ha útközben valamely fán vagy a földön madárfészket találsz, amelyben fiókák vagy tojások vannak, és az anya rajta ül a fiókákon vagy a tojásokon, ne vedd el az anyát a fiókákról. 7Az anyát okvetlenül ereszd el, és csak a fiókákat fogd meg, hogy jó dolgod legyen, és hosszú ideig élj! 8Ha új házat építesz, készíts korlátot a háztetőre, hogy vérontással ne szennyezd be házadat, ha valaki leesnék róla.
Ne vess kétfélét szőlődbe, különben az elvetett mag is, meg a szőlő termése is mindenestül a szentély tulajdona lesz.
10Ne szánts együvé fogott ökörrel és szamárral!11Ne öltözz olyan ruhába, amelyet gyapjúból és lenből szőttek egybe!12Készíts bojtokat felsőruhád négy sarkára, amellyel takarózol!
4Ne nézd el, ha embertársadnak a szamara vagy marhája kidől az úton. Ne menj el mellettük közömbösen, hanem segíts neki lábra állítani!
5Nő ne viseljen férfiholmit, férfi se öltözzék női ruhába, mert utálja Istened, az Úr mindazokat, akik ilyet tesznek.
6Ha útközben valamely fán vagy a földön madárfészket találsz, amelyben fiókák vagy tojások vannak, és az anya rajta ül a fiókákon vagy a tojásokon, ne vedd el az anyát a fiókákról. 7Az anyát okvetlenül ereszd el, és csak a fiókákat fogd meg, hogy jó dolgod legyen, és hosszú ideig élj! 8Ha új házat építesz, készíts korlátot a háztetőre, hogy vérontással ne szennyezd be házadat, ha valaki leesnék róla.
Ne vess kétfélét szőlődbe, különben az elvetett mag is, meg a szőlő termése is mindenestül a szentély tulajdona lesz.
10Ne szánts együvé fogott ökörrel és szamárral!11Ne öltözz olyan ruhába, amelyet gyapjúból és lenből szőttek egybe!12Készíts bojtokat felsőruhád négy sarkára, amellyel takarózol!
A törvény egyik fontos üzenetét hangsúlyozza ez a háromszor ismételt felszólítás. Ez sem veszíti el az érvényét Krisztusban, sőt inkább hangsúlyosabbá válik, amikor őt megismerjük. Ugye eszünkbe jut az irgalmas samaritánus példázata (Lk 10,25kk)? Lehetetlen, hogy közömbösek maradjunk egymás iránt és környezetünk felé, ha Isten Lelke munkálkodik bennünk. Kérjünk Istentől kőszív helyett érző szívet magunknak és testvéreinknek!
„Mert a törvény célja és vége Krisztus..." (Róm 10,1-13) Róm 10,1-13
Ravasz László gyönyörű képpel szemlélteti, miről van szó: „A madár számára azonnal megszűnik a jól kitaposott gyalogút út lenni, amint felfedezte szárnyait". Krisztus megváltó halála és feltámadása által nem a törvény vezet az üdvösségre, hanem Krisztus; nem a törvény cselekvése ajándékoz üdvösséget, hanem a Jézus Krisztusban közölt isteni kegyelem; amely aztán késszé tesz bennünket arra, hogy az Úrnak kedves életet éljünk. A törvénynek, mint üdvösségre vezető útnak vége, mert elérte célját, Krisztust. Ravasz László képével élve: Fedezzük fel a „szárnyainkat", és azt, hogy szárnyalhatunk! De ne feledjük, csakis Krisztus emel fel, és csakis az Igéjére való odaadó figyelem, és az annak való engedelmesség által. Fentről azonban az Isten összefüggéseit láthatjuk. Bizony hiányzik ez a rajongás nélküli szárnyalás, illetve hiányzik a kettő együttese: az úton járni, itt a földön; és Krisztus szavára figyelve szárnyalni.