"Ez a kő lesz a tanúbizonyság ellenünk, mert ez hallotta az Úrnak minden mondását.... Ez lesz a tanúbizonyság ellenetek, ha megtagadjátok Isteneteket!" Józs 24,16–33
16Erre válaszolt a nép, és ezt mondta: Távol legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az Urat, és más isteneket szolgáljunk! 17A mi Istenünk az Úr! Ő hozott ki bennünket és atyáinkat Egyiptom földjéről, a szolgaság házából, és azokat a nagy jeleket tette szemünk láttára. Megőrzött bennünket minden úton, amelyen jártunk, és minden nép között, ahol átvonultunk. 18Kiűzött előlünk az Úr minden népet, az országban lakó emóriakat is. Mi is az Urat akarjuk szolgálni. Bizony, ő a mi Istenünk! 19Akkor Józsué ezt mondta a népnek: Nem tudjátok ti szolgálni az Urat, mert szent Isten ő, féltőn szerető Isten ő, nem tűri el hitszegéseiteket és vétkeiteket! 20Ha majd elhagyjátok az Urat, és idegen isteneket szolgáltok, akkor ő újra meg újra csapást hoz rátok, és megsemmisít, ha addig jót tett is veletek. 21A nép azonban ezt felelte Józsuénak: Nem! Mi az Urat akarjuk szolgálni! 22Ekkor így szólt Józsué a néphez: Magatok vagytok a tanúi annak, hogy ti választottátok az Urat, hogy őt szolgáljátok. Ők azt mondták: Tanúi vagyunk.23Most azért távolítsátok el az idegen isteneket, amelyek köztetek vannak, és adjátok oda szíveteket az Úrnak, Izráel Istenének! 24A nép így felelt Józsuénak: Az Urat, a mi Istenünket fogjuk szolgálni, és az ő szavára hallgatunk. 25Így kötött szövetséget Józsué azon a napon népe javára; rendelkezést és törvényt tárt elé Sikemben. 26Azután beírta Józsué ezeket a dolgokat az Isten törvényének a könyvébe. Majd fogott egy nagy követ, és odaállította az alá a cserfa alá, amely az Úr szent helyén volt. 27És ezt mondta Józsué az egész népnek: Ez a kő lesz a tanúbizonyság ellenünk, mert ez hallotta az Úrnak minden mondását, amikor beszélt velünk. Ez lesz a tanúbizonyság ellenetek, ha megtagadjátok Isteneteket! 28Ezután elbocsátotta Józsué a népet, mindenkit a maga örökségébe.29Történt pedig ezek után, hogy meghalt Józsué, Nún fia, az Úr szolgája száztíz éves korában. 30Eltemették örökségének a területén Timnat-Szerahban, az Efraim hegyvidékén, a Gaas-hegytől északra. 31Izráel az Urat szolgálta Józsué egész idejében, és azoknak a véneknek egész idejében, akik túlélték Józsuét, és akik ismerték az Úrnak minden tettét, amit Izráelért tett. 32József holttestét, amelyet Egyiptomból hoztak magukkal Izráel fiai, Sikemben temették el, a mezőnek azon a részén, amelyet Jákób vett meg Hamórnak, Sikem atyjának fiaitól száz pénzért. Ez József fiainak az öröksége lett. 33Meghalt Eleázár, Áron fia is, és eltemették fiának, Fineásnak a városában, Gibeában, amelyet az Efraim hegyvidékén adtak neki.
Józsué két lehetőséget tár a nép elé. Az engedelmesség útja áldáshoz vezet, és Isten szeretete kíséri. Az engedetlenség útja azonban a romlásba visz, és a végén ott vár az Istentől való elszakítottság. Nap mint nap döntenünk kell nekünk is, hogy megmaradunk-e a jó úton, kitartunk-e mennyei Atyánk mellett? Nem kell aggódni, mert Isten igéje és a Szentlélek megmutatja nekünk az utat, és Krisztus botlásaink ellenére is megadja az erőt, hogy a jót válasszuk.
RÉ 258 MRÉ 333
„…mert ilyenek az álapostolok, csaló munkások…” (2Kor 11,1–15) 2Kor 11,1–15
Szabó Magda Abigél című regényéből készült film alkotója, Zsurzs Éva nyilatkozta a filmről: „Én csak úgy tudok dolgozni, ha mindenki mellettem van, és az alkotás szakaszában mindent alárendel a közös ügynek, beleértve a színészeket, mellékszereplőket, statisztákat, szakasszisztenseket, operatőrt, világosítókat, technikusokat. Ha csak egy olyan valaki jelen van a csapatban, aki nem drukkere az ügynek, nekem lefagy az agyam”. Ez Krisztus szent ügyére nézve hatványozottan érvényes: a sok egyházon, gyülekezeten belüli konfliktus lefagyasztja a rendszert a világ felé. Isten őrizzen bennünket a korinthusi viszonyoktól, az álapostoloktól ugyanúgy, mint azoktól, akik igazából csak önmagukat képviselik a szolgálat leple alatt is. Legyünk egyként drukkerei a Krisztus ügyének, mi, akik Őhozzá tartozunk, hogy az Úrral dicsekedjünk, és ne önmagunkkal (10,17).