„Útközben ne is köszöntsetek senkit” Lk 10,1–20
1Ezek után az Úr szolgálatba állított másokat is, hetvenkét tanítványt, és elküldte őket maga előtt kettesével minden városba és helységbe, ahova menni készült. 2Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés, kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába. 3Menjetek el! Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. 4Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut. Útközben ne is köszöntsetek senkit. 5Ha azonban egy házba beléptek, legelőször ezt mondjátok: Békesség ennek a háznak! 6Ha ott a békesség fia lakozik, megnyugszik rajta a békességetek, ha pedig nem, reátok száll vissza. 7Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek, igyátok, amit adnak, mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra. 8Ha bementek egy városba, és befogadnak titeket, azt egyétek, amit elétek tesznek. 9Gyógyítsátok az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: Elközelített az Isten országa. 10Ha pedig bementek egy városba, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki annak az utcáira, és mondjátok ezt: 11Leverjük még a port is, amely városotokból lábunkra tapadt, de tudjátok meg, hogy közel jött az Isten országa. 12Mondom nektek: Sodomának elviselhetőbb sorsa lesz azon a napon, mint annak a városnak."13"Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, zsákban és hamuban ülve régen megtértek volna. 14De Tírusznak és Szidónnak elviselhetőbb sorsa lesz az ítéletkor, mint nektek. 15Te is, Kapernaum, talán az égig emelkedsz? A pokolig fogsz levettetni!"16"Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el, és aki engem elutasít, az azt utasítja el, aki elküldött engem."
17Mikor a hetvenkét tanítvány visszatért, örömmel jelentette: „Uram, még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedre!" 18Ő pedig ezt mondta nekik: „Láttam a Sátánt villámként leesni az égből. 19Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején, és hogy semmi se árthasson nektek. 20De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben."
17Mikor a hetvenkét tanítvány visszatért, örömmel jelentette: „Uram, még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedre!" 18Ő pedig ezt mondta nekik: „Láttam a Sátánt villámként leesni az égből. 19Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején, és hogy semmi se árthasson nektek. 20De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben."
A hetvenkét tanítvány kiküldése különös olvasmány nekünk „pogánykeresztyéneknek". Egyszerre mutatja azt, hogy Jézusnak fontos volt a nem zsidók üdvössége is, valamint azt, hogy mostantól a mi feladatunk az evangélium továbbadása. Nincs ennél fontosabb dolog a világon! Jézus arra figyelmezteti a tanítványokat, hogy még – a Keleten hosszadalmas és körülményes – köszöntésekkel se vesztegessék az időt. Isten országa már közöttünk van!
RÉ 132 MRÉ 132 Zsolt 132
„Én leszek a király…”(1Kir 1,1–37) 1Kir 1,1–37
Ki a király? Adónijjá, Dávid másik fia így kiált fel: én leszek a király. A Szentírás pedig arról tesz bizonyságot, hogy Isten az egyetlen király, aki Jézus Krisztusban megmutatta, hogy milyen király Ő: uralkodása életet és megváltást hoz, nem pedig pusztulást. Amíg nem Krisztus a király, addig vagy diktatúra van, és akkor egy „király" magának tulajdonítja az Úr királyságát, és ebből sokak számára szenvedés és pusztulás származik; vagy pedig demokrácia van, amelyben sok-sok király uralkodik, el egészen odáig, hogy mindenki a saját maga királya, és a vallások szabad piacán is mindenki árulja a maga bálványistenét. A Szentírás azt hirdeti, hogy Jézus Krisztust az Atya királlyá tette, Ő mindenek Ura, de az Ő királysága az egyetlen olyan uralom, amely valóságosan a mi javunkat akarja, amikor Igéjével és Szentlelkével kormányozza életünket. Isten ennek a királynak az eljövetelét munkálta, Dávid és Salamon által. Ki a te királyod, ki az egyház királya, kit tisztel ez a világ?