„Annak az embernek az utóbbi állapota pedig rosszabb lesz az elsőnél” Lk 11,14–32
14Egyszer azután egy néma ördögöt űzött ki, és amikor kiment az ördög, megszólalt a néma. A sokaság pedig elcsodálkozott. 15Néhányan közülük azonban így szóltak: „Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket." 16Mások pedig kísértették, és mennyei jelt követeltek tőle. 17Ő azonban ismerve gondolataikat, ezt mondta nekik: „Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és ház házra omlik. 18Ha a Sátán is meghasonlik önmagával, miképpen maradhat fenn az országa? Ti azt mondjátok, hogy én Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. 19De ha én Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki azokat? Ezért ők lesznek a bíráitok. 20Ha viszont én Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, akkor bizony elérkezett hozzátok az Isten országa. 21Amikor az erős fegyveres őrzi a maga palotáját, biztonságban van a vagyona. 22De ha nála erősebb tör ellene, és legyőzi őt, akkor elveszi fegyverzetét, amelyben bízott, és szétosztja a zsákmányt. 23Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, tékozol."24"Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong nyugalmat keresve, és amikor nem talál, akkor így szól: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. 25Amikor odaér, kisöpörve és felékesítve találja. 26Aztán elmegy, vesz maga mellé még másik hét, magánál is gonoszabb lelket, bemennek és ott laknak. Annak az embernek az utóbbi állapota pedig rosszabb lesz az elsőnél."
27Amikor ezt mondta, a sokaságból egy asszony felemelte szavát, és így szólt hozzá: „Boldog az az anyaméh, amely téged hordozott, és boldogok azok az emlők, amelyek tápláltak!" 28Erre ő így felelt: „De még boldogabbak azok, akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják."
29Amikor pedig egyre nagyobb sokaság gyülekezett hozzá, elkezdett beszélni: „Ez a nemzedék gonosz nemzedék: jelt követel, de nem adatik neki más jel, mint a Jónás próféta jele. 30Mert amiképpen Jónás jellé vált a niniveiek számára, úgy lesz az Emberfia is jellé ennek a nemzedéknek. 31Dél királynője feltámad az ítéletkor e nemzedék férfiaival, és elítéli őket, mert ő eljött a föld végső határáról, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét; de íme, itt nagyobb van Salamonnál. 32A ninivei férfiak feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik, mert ők megtértek Jónás prédikálására; de íme, itt nagyobb van Jónásnál."
27Amikor ezt mondta, a sokaságból egy asszony felemelte szavát, és így szólt hozzá: „Boldog az az anyaméh, amely téged hordozott, és boldogok azok az emlők, amelyek tápláltak!" 28Erre ő így felelt: „De még boldogabbak azok, akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják."
29Amikor pedig egyre nagyobb sokaság gyülekezett hozzá, elkezdett beszélni: „Ez a nemzedék gonosz nemzedék: jelt követel, de nem adatik neki más jel, mint a Jónás próféta jele. 30Mert amiképpen Jónás jellé vált a niniveiek számára, úgy lesz az Emberfia is jellé ennek a nemzedéknek. 31Dél királynője feltámad az ítéletkor e nemzedék férfiaival, és elítéli őket, mert ő eljött a föld végső határáról, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét; de íme, itt nagyobb van Salamonnál. 32A ninivei férfiak feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik, mert ők megtértek Jónás prédikálására; de íme, itt nagyobb van Jónásnál."
Jézus a hitre jutás folyamatát egy ördögűzéshez hasonlítja. A démonok pedig köztudottan szerettek visszatérni ahhoz, akit egyszer már hatalmuk alá vetettek. Aki „kiesik" a hitből, annak a Jézushoz vezető útja szinte legyőzhetetlen akadályokkal van tele (vö. Zsid 10,26–31). Ezért vigyázzunk egymásra, de még inkább a saját hitünkre! Ne vígy minket kísértésbe!
RÉ 434 MRÉ 436
„…leterítette Simeit, és megerősödött a királyi hatalom…” (1Kir 2,26–46) 1Kir 2,26–46
Az Ószövetség világosan tükrözi a valóságot. Salamon fokozatos diplomáciával leszámol apja ellenségeivel, hiszen ezek bármikor fenyegethetik az ő hatalmát is. Jóábot megölik, mert gyilkosnak nincs menedéke akkor sem, ha megragadja az oltár szarvát (28). Ebjátár papot száműzik (26-27). A Dávid királyt gyalázó Simei házi őrizetbe kerül (36-38), de az első adandó alkalommal őt is megölik (36-46). A hatalomban nincs irgalom. Manapság minden a hatalomról szól, ezért vagyunk irgalmatlanok egymáshoz. A bűn által megrontott világ egy irgalmatlan világ, megváltásra szorul. Simei szidalmazta Dávidot, Dávid ezt nem felejtette el, és Salamon ügyes diplomáciával, az adott pillanatban megbosszulta Simeit. Senkit sem kell gyalázni, főként nem az Úr felkentjét, de a krisztusi ember megbocsátja, ha el nem is tudja felejteni ezt; és főként nem bosszulja meg. Ma is „mindent levernek rajtunk", nemcsak a valós, hanem a vélt hibákat is. Jó élni, de nem jó élni egy ilyen világban.