„Láss! A hited megtartott." Lk 18,35–43
35Történt pedig, amikor Jerikóhoz közeledett, hogy egy vak ült az út mellett, és koldult. 36Hallotta, hogy sokaság megy el mellette, kérdezősködött, hogy mi ez. 37Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra. 38Ekkor így kiáltott fel: „Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!" 39Akik elöl mentek, rászóltak, hogy hallgasson el, de ő annál inkább kiáltozott: „Dávid Fia, könyörülj rajtam!" 40Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék hozzá. Amikor közel jött, megkérdezte tőle: 41"Mit kívánsz, mit tegyek veled?" Ő így szólt: „Uram, hogy lássak." 42Jézus ezt mondta neki: „Láss! A hited megtartott." 43És azonnal megjött a szeme világa, és követte őt, dicsőítve az Istent. Amikor ezt látta az egész nép, dicsőítette Istent.
A hatalom. Sokszor hisszük azt, hogy a dolgokat azért nem tudjuk megoldani, mert nincs rá hatalmunk. Ha egy igazán hathatós segítséget kapnánk, akkor minden simán menne. Itt kiderül, hogy a fő kérdés nem az, hogy Jézus mire képes, hanem az, hogy az ember mit szeretne. Nem a hatalom, hanem az ő hite a gyógyító erő. Jézus nem egy megosztott világot képvisel, ahol a belső problémákat valami külső hatalom oldja meg, hanem egy egységes világot, amelyben a hit és a bizalom az igazi hatalom.
RÉ 326 MRÉ 194
„… igaz a Te szádban az Úr Igéje…” (1Kir 17,1–24) 1Kir 17,1–24
Isten gondoskodik Illésről, kiárad kegyelme egy emberre, majd rajta keresztül egy özvegyasszonyra és annak haldokló fiára (8-24), hogy aztán, hosszú küzdelem után kiáradjon népére is. Ez a kiáradó kegyelem azonban soha nem ad okot elbizakodottságra, hanem arra emlékeztet, hogy honnan hozott ki minket az Úr (Efezus 2,1-3), azaz emlékeztet bűnünkre és tévesztéseinkre, mint az özvegyasszonyt (18). Utána sem arra kaptunk ígéretet, hogy csurig lesz a korsónk, hanem „csak" arra, hogy nem fogy ki (14). Ez azonban elég. Isten beteljesíti ígéretét (24). Legyen a mi szánkban is igaz és hiteles az Ő Igéje, és annak ígérete.